Csaholci Általános Iskola
Jó Szóval Oktasd, Játszani is Engedd!

Házirend


  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CSAHOLCI ÁLTALÁNOS ISKOLA

 

 

 

 

 

 

 

HÁZIREND

 

 

 

 

 

 

2014

 

 

 


Tartalomjegyzék

Házirend

1.       Általános rendelkezések. 3

2.       Az Intézmény adatai 5

3.       A házirend hatálya. 6

4.       A házirend nyilvánossága. 6

5.       Az iskola nagyobb tanulóközösségei 7

6.       A tanulók, a hallgatók jogai és kötelességei 7

7.       Tanulói jogok gyakorlása. 9

8.       Az iskolai közösségek és kapcsolattartásuk. 10

9.       Az intézmény működési rendje. 12

10.        Általános működési szabályok. 14

11.        Hivatalos ügyek intézésének rendje. 15

12.        Egészségvédelem.. 15

13.        A biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos általános szabályok. 15

14.        Tanórán kívüli foglalkozások. 17

15.        Tisztségviselők feladatai 17

16.        A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók. 18

17.        A tanuló távolmaradása és ennek igazolása. 18

18.        Az iskolai élettel kapcsolatos egyéb rendelkezések. 19

19.        Kártérítési felelősség. 21

20.        Kiemelkedő teljesítmények elismerése. 21

21.        A fegyelmi felelősség. 21

1. számú melléklet Könyvtárhasználati szabályzat. 23

3. számú melléklet A számítástechnika terem rendje. 24

4. számú melléklet Szabályok a tornateremben. 25

5. számú melléklet Nyelvi labor használatának szabályai 26

6. számú melléklet A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata. 27

7. számú melléklet A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok. 28

8.számú melléklet Az intézmény tankönyvellátási rendje. 29

10. számú melléklet legitimációs záradék. 31

 

 


HÁZIREND

1.      Általános rendelkezések

A Csaholci Általános Iskola Házirendje azokat a normákat, előírásokat tartalmazza, amelyeknek a betartása, érvényre juttatása a lehetőség szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja az iskolai munka elvégzéséhez.

A házirend összhangban áll

·        1992.LXIII.tv.a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel,

·        2001.évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről szóló törvénnyel,

·        23/2004. a tanulói tankönyvellátás rendjéről szóló OM-rendelettel,

·        2011.évi CXC .törvény, különös tekintettel a 24.§-sal,45§-sal,

·        202/2012. Kormányrendelettel,

·        229/2012.Kormányrendelettel,

·        28-30/2012.NEFMI-rendelettel,

·        20/2012.EMMI-rendelettel,

·        30/2012.EMMI-rendelettel

  • a HPP-mal,
  • az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezéseivel,
  • és az intézmény egyéb szabályzataival

A házirend a tanulói jogviszonyból fakadó sajátos jogokat és kötelességeket tartalmazza.

Az egyes iskolai közösségek és a diákönkormányzat működésének elvei a szervezeti és működési szabályzatunkban található meg.

Azokban az oktatási és nevelési kérdésekben, amelyek ebben a házirendben nem szerepelnek, a vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok, valamint a tantestületi határozatok a mérvadóak. A tanulókat közvetlenül érintő tantestületi határozatokat időben nyilvánosságra kell hozni. A tanuló, kiskorú esetén törvényes képviselője a beiratkozás tényével kötelezi magát a házirend betartására.

 

 


ELFOGADTA

 

 

A Csaholci Általános Iskola

 

 

NEVELŐTESTÜLETE

 

 

2014. év …………..hó………..napján.

 


 

2.      Az Intézmény adatai

2.1. Az iskola adatai:

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása mellékletében, a Magyar Közlöny 2013. évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében 2013. október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Tankerület megnevezése: KLIK Fehérgyarmati Tankerülete

OM azonosító: 033449

Csaholci Általános Iskola

szakmai alapdokumentuma

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki:

A köznevelési intézmény

1. Megnevezései

1.1. Hivatalos neve: Csaholci Általános Iskola

2. Feladatellátási helyei

2.1. Székhelye: 4967 Csaholc, Kossuth utca 36-40.

3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye

3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

4. Típusa: általános iskola

5. OM azonosító: 033449

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata

6.1. 4967 Csaholc, Kossuth utca 36-40.

6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás

6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás

6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat

6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos)

6.1.1.4. nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás)

6.1.1.5. integrációs felkészítés

6.1.1.6. képességkibontakoztató felkészítés

6.1.1.7. tehetség-kibontakoztató felkészítés

6.1.2. iskola maximális létszáma: 250 fő

6.1.3. iskolai könyvtár együttműködésben: helyi önkormányzat

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

7.1. 4967 Csaholc, Kossuth utca 36-40.

7.1.1. Helyrajzi száma: 168/1 168/2 169/1

7.1.2. Hasznos alapterülete: nettó 2814 nm, 1999nm, 431 nm

7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

 

3.      A házirend hatálya

3.1.     A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

3.2.     A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3.3.     A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4.      A házirend nyilvánossága

4.1.     A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottjainak) meg kell ismernie.

4.2.     A házirend egy-egy példánya megtekinthető

·         az iskola irattárában,

·         az iskola könyvtárában,

·         az iskola nevelői szobájában,

·         az iskola igazgatójánál,

·         az iskola igazgatóhelyettesénél,

·         az osztályfőnököknél,

·         a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,

·         az iskola honlapján,

·         az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.

4.3.     A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően, az egyenlő elbírálás elveit betartva– az iskolába történő beiratkozáskor a szülővel meg kell ismertetni.

4.4.     Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell

·         a tanulókat osztályfőnöki órán,

·         a szülőket szülői értekezleten.

4.5.     A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük

·         a tanulókkal osztályfőnöki órán,

·         a szülőkkel szülői értekezleten.

4.6.     A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.


 

 

5.      Az iskola nagyobb tanulóközösségei

A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 30 %-a.

A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken képviselőjük részvételét.

 

6.      A tanulók, a hallgatók jogai és kötelességei

 /a terület szabályozása: 2011.CXC. A Nemzeti Köznevelésről szóló Tv. 45§, Intézmény Pedagógiai Programja,

 

A tanuló és a hallgató jogai

6.1.     Minden tanuló /tekintet nélkül etnikai azonosságára, vallására, sajátos vagy különleges nevelési igényére stb./ színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan részt vegyen.

6.2.      Napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön igényeinek megfelelően.

6.3.     Válasszon a választható tantárgyak, egyéb foglalkozások közül.

6.4.     Tanári felügyelettel igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, számítástechnikai terem, sport- és szabadidő-létesítmények stb.), ezzel sajátos helyzetéből fakadó esetleges hátrányait csökkenteni tudja.

6.5.     Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, részt vegyen a törvényi szabályozás által előírt szűrővizsgálatokon.

6.6.     Biztonságos, egészséges környezetben neveljék, elsajátíthassa az egészséges életvezetés formáit.

6.7.     Iskolai tanulmányi rendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki a pihenőidő, szabadidő, testmozgás,étkezési lehetőség beépítésével.

6.8.     Az esélyegyenlőséget biztosítva hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.

6.9.     Az azonos elbírálás elveit szem előtt tartva részt vegyen a szakkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, felzárkózó és fejlesztő foglalkozásokon, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek – ha törvény másképp nem rendelkezik – az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek.

6.10. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák; világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön, s ehhez az órarend összeállításánál lehetőséget adjon az iskola, hogy a tanulói esélyegyenlőséget biztosítsa.

6.11. Tanulmányai során – a kerettantervben, a pedagógiai programban meghatározott elvek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván.


 

 

6.12. Személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítik az osztályfőnöki órák, az iskolavezetéssel egyeztetett, szervezett felmérések, a diák-önkormányzati fórumok.

6.13. Választó és választható legyen a diákképviseletbe.

6.14. Az iskolai életre vonatkozó észrevételeit az iskola által kiadott kérdőíveken kinyilvánítsa.

6.15. Érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön. Ezzel nevelői támogassák egyénre szabott fejlődését.

6.16. A diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározott eljárásrend szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását (jogorvoslati fórumok: osztályfőnök – igazgató – fenntartó; a diákönkormányzat által rendezett fórumok;), ezzel az intézmény foglalkozzon az esélyek egyenlőségét biztosítva.

6.17. Megszólítása hivatalos nevén történjen.

6.18. Testi-lelki állapotának megfelelő bánásmódban részesüljön, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű, különleges nevelési igényű tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele is megtörténjen.

6.19. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében, a Tankönyvellátási Szabályzatban foglaltak alapján a tanulónak joga van igénybe venni a tankönyvtámogatást a hatályos jogszabályban meghatározott módon.

6.20. Az intézmény felvegye a kapcsolatot érdekében a gyermekvédelmi szolgálattal, ill. szülei megismerhessék a kapcsolattartás formáit.

6.21. Az iskola a Nemzeti köznevelésről szóló tv.45§ (13) értelmében a tanuló, nagykorú szülője kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezze.

6.22. Törvény által szabályozott módon igénybe vehesse a neki járó kedvezményeket, segítő és támogató intézkedéseket.

6.23. A termékek, alkotások vagyoni jogára vonatkozóan a hatályos törvényi szabályozást kell alkalmazni.

 

A tanuló alapvető kötelességei

6.24. Részt vegyen a helyi tantervben meghatározott kötelező és a választott foglalkozásokon, egyéb foglalkozásokon. Ha a tanuló felvételt nyert a választható órára,a tanév végéig (ill. a tanévben a tantárgy oktatásának befejezéséig) köteles azon részt venni. Értékelés, mulasztás, magasabb évfolyamba lépés tekintetében a kötelező tárgyakkal azonos elbírálás alá esik a választható tantárgy is.

6.25. Az iskola minden tanév április 15-ig teszi közzé,május 20-ig méri fel, hogy a tanulók milyen választható órákat választanak, mely felekezet hit-és erkölcstan óráját választják, ill. az erkölcstan órát, emellett lehetőség szerint –a rendelkezésre álló információk alapján- a mindennapi testnevelés alól mentességek előzetes felmérése is megtörténik.

6.26.  A választott foglalkozások esetében is teljesítse az óralátogatásra, részvételre, tanórai hiányzás igazolására vonatkozó törvényi feltételeket.


 

 

6.27. A választás módosítására, felmentésre tanév közben csak rendkívüli estben van lehetőség. pl. sportsérülés, sajátos nevelési igény miatti módosulás. Ezt az igazgatónak benyújtott, írásos dokumentummal, szakvéleménnyel alátámasztott kérelemben kell igényelni.

6.28. Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.

6.29. Megtartsa a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit. Minden tanulónak úgy kell viselkednie, hogy a társai és a közösség jogait ne csorbítsa, életvitele és viselkedése gyermekhez méltó legyen.

6.30. Óvja a saját és társai testi épségét, egészségét, ezért ne dohányozzon, ne fogyasszon alkoholt és más kábítószereket.

6.31. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. A felelősségvállalásra vonatkozóan a Nemzeti köznevelésről szóló törvény és a 20/2012.EMMI-rendelet az irányadó

6.32. Betartsa a kulturált emberi kapcsolatok szabályait (pl. köszönjön illendően).

6.33. Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, tanulótársait, és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse.

6.34. Öltözködésével, külsejével, viselkedésével támogassa az intézmény törekvését, hogy a tanuló érzelmi, erkölcsi fejlődését biztosítani tudja.

6.35. Segítse elő a nevelési-oktatási intézmény feladatainak teljesítését és őrizze jó hagyományait.

6.36. Példamutató magatartásával, a tanulmányokban nyújtott teljesítményével járuljon hozzá a nevelési-oktatási intézmény jó hírnevéhez.

6.37. Működjön együtt azon tevékenységek során, melyekkel az intézmény hátrányos helyzetéből fakadó lemaradását szándékozik csökkenteni /pl: korrepetálás/.

6.38.  Az iskolai támogatásban neki biztosított tankönyvek,egyéb eszközök állapotát őrizze meg.

6.39. A tanuló szüleinek kötelessége a Nemzeti köznevelésről szóló tv., a 20/2012.EMMI-rendelet (különös tekintettel az 51.§) által meghatározott eljárásrendet támogassa a tanuló hátrányainak leküzdése,a tanuló tankötelezettségének teljesítése  érdekében.

7.      Tanulói jogok gyakorlása

7.1.     Sérelem esetén az iskola kiskorú tanulójának törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

7.2.     Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik.

7.3.     Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat.

7.4.     A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

7.5.     Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, tanulók 30 %-a) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.

7.6.     Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulók nagyobb közösségének tájékoztatása legalább tanévente egyszer történik. A rendszeres tájékoztatás iskolagyűléseken, a faliújságokon,a honlapon, a diákönkormányzati üléseken keresztül történik.

7.7.     A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

7.8.     Az iskolába beiratkozott tanulók törvényben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

8.      Az iskolai közösségek és kapcsolattartásuk

8.1.     Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Ő a felelős az osztály neveléséért, a tanulói esélyek egyenlőségének biztosításáért, ő képviseli az osztály és a tanulók érdekeit a tantestület és az iskolavezetés előtt; ismerteti és megvalósítja az iskolavezetés és a tantestület határozatait az osztályban, felveszi a kapcsolatot-szükség esetén- a gyermekjóléti szolgálattal,pedagógiai szakszolgálattal.

8.2.     Az oktatás eredményessége érdekében egyes órákon az osztály tanulói kisebb csoportokban vesznek részt. A tanulócsoportok kialakítását a tantárgyak sajátos jellege, és a tanrendi lehetőségek, és a tanulók sajátos helyzetéből fakadó igények határozzák meg. A csoportfoglalkozások tartalmi tervezése a tanári munkaközösségek feladata.

8.3.     A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő kérdésekre terjed ki. A diákönkormányzat működésének szabályait a diák önkormányzati SZMSZ-ben kell rögzíteni, amelyet a nevelőtestületnek jóvá kell hagynia és a diákközösségek delegáltjainak elfogadnia.

8.4.     Az osztályközösségek két-két tanulóval képviseltetik magukat a DÖK-ben. Az intézmény tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diák-önkormányzati vezetőségen keresztül gyakorolja. A megbízott képviselők tartják a kapcsolatot a DÖK-vezető tanárral.

8.5.     A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 48.§-a alapján:
          - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadásakor és
            módosításakor,
          - a házirend elfogadásakor és módosításakor,
          - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.
A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:
         
- saját működésére és hatásköre gyakorlására,
          - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,
          - egy tanítás nélküli munkanap programjára,
          - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,
          - vezetőinek, munkatársainak megbízására.

8.6.     A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét.

8.7.     Az intézményünkben szervezett szülői testület, a Szülői Munkaközösség működik. Működésük jellemzőit a szervezeti működési szabályzatuk tartalmazza. Az évenként három alkalommal megrendezett választmányi értekezleten az igazgató tájékoztatást ad az intézmény feladatairól, munkájáról és meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. Működését a Nemzeti köznevelésről szóló tv.73.§-a szabályozza.

8.8.     A helyi közösség érdekeinek képviseletére intézményi tanácsa hozható létre a Nemzeti köznevelésről szóló tv.73.§-a értelmében,az ott meghatározott módon.

8.9.     Az iskola a szülőkkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a csoportos szülői értekezlet, nyitott napok, egyéb fórumok az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az adott tanév szervezési formáit, az időpontokat az éves munkaterv tartalmazza. A szülői kapcsolattartás sajátos formája a tanári családlátogatás. Mindezekről feljegyzés készül, az itt felvetett problémákkal foglakozni kell.

8.10. A szülő más egyeztetett időpontban is felkeresheti az iskolavezetést és a pedagógusokat.

8.11. A tanulók eredményeiről az iskola rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv), hogy a tanuló helyzetét a szülő időben megismerje. A szülői kéréseket, megjegyzéseket is ebbe a hivatalos okmányba kérjük bejegyezni.

8.12. Az érdemjegyek bejegyzését a tanuló, a szaktanár követi. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és a szükséges módosításokat elvégzi. Mulasztást követ el az a tanuló, aki az ellenőrzőjét nem hozza, a tanórán nem tudja a tanárnak átadni. Kérjük, a szülő gondoskodjon arról, hogy a tanuló ellenőrzője a tanórákon rendelkezésre álljon.

8.13. A tanuló köteles naponta magával hordani az ellenőrzőjét, valamint annak tartalmát rendszeresen ismertetni a szülővel, aki aláírásával ellenjegyzi azt.

8.14. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 72.§-a értelmében:”a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi,testi,érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit,továbbá megadjon minden tőle elvárató segítséget,együttműködve az intézménnyel,figyelemmel kísérje gyermeke előmenetelét,és tiszteletben tartsa az iskola dolgozóinak emberi méltóságát és tiszteletet tanúsítson irántuk.” Ennek keretében kérjük, hogy biztosítsák, hogy a tanuló felszerelése,sportruházata,ellenőrzője a tanórákon rendelkezésre álljon,az igazolásokat az intézmény a törvényes határidőn belül megkapja!

8.15.  A házirend további részeiben, ahol a „szülő” megjelölés szerepel, mindig szülőt vagy gondviselőt kell érteni.


 

 

9.      Az intézmény működési rendje

9.1.               Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.

9.2.               Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00. órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.

9.3.               Az iskolába a tanulóknak reggel 7.00. óra és 7.45. óra között kell megérkezniük.

9.4.        Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

1. óra:    8.00. -   8.45.

2. óra:   9.05. -   9.50.

 3. óra:               10.00. - 10.45.

 4. óra: 10.55. - 11.40.

5. óra: 11.50. - 12.35.

6. óra : 12.45. - 13.30.

9.5.        A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7.00. óra és 7.45. óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.

9.6.        Az első óra utáni szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók az osztályukban étkezhetnek.

9.7.        Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.

9.8.        A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

9.9.        Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az igazgatói és gazdasági irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között.

9.10.     Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

9.11.     A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

9.12.     Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

9.13.     Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az ügyeletes ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket az ügyeletes nyilvántartja.

9.14.     Az iskolai diákönkormányzat által szervezett szabadidős rendezvényekre (pl.: diszkó, klubdélután stb.) minden felső tagozatos tanuló egy tizenhat éven aluli iskolán kívüli vendéget hívhat. A meghívott vendégek nevét a rendezvény előtt két nappal a diákönkormányzat vezetőségének le kell adni.

9.15.     Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár.  A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.


 

 

10.  Általános működési szabályok

10.1. A tanítási idő a tanuló munkarendje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök –akadályoztatása esetén szaktanár- vagy igazgató, igazgatóhelyettes engedélyével lehet elhagyni. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség.

10.2. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.), akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás idejét.

10.3. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki.

10.4.  Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok

Az iskolai könyvtár, az internet, az egyéb könyvtári programok és vetélkedők minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket megismerhetik a tanulók. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje (Könyvtárhasználati szabályzat) az 1. sz. mellékletben szerepel.

A kölcsönzők anyagi felelősséget vállalnak az általuk kikölcsönzött könyvekért.

10.5. A számítástechnika terem rendje a 3 sz. mellékletben találhatóak.

10.6. A tornaterem használatának szabályai a 4 sz. mellékletben olvashatóak.

10.7. A nyelvi labor használatának szabályai az 5 sz. mellékletben található.

10.8. Étkezések rendje:

·         Az étkezési idő 11.45-től 14-30-ig tart,a tanuló órarendjéhez igazodik.

·         Étkezni csak kulturáltan, fegyelmezetten lehet.

·         Az ebédlőben való viselkedés szabályai az étterem hirdetőtábláján megtekinthetők. Az év elején erről a tanulók szóbeli tájékoztatást is kapnak. Ezek a szabályok a házirend szerves részét képezik.

10.9. DÖK SZMSZ-e a 6 sz. mellékletben található

10.10.    Napközi otthon, tanulószoba

A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – megfelelő létszámú igény esetén- összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.
A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok a 7 sz. mellékletben olvashatóak.

10.11.    A tankönyvellátás rendjét a tanulók esélyegyenlőségét biztosítva az intézmény kidolgozta a Tankönyvellátási Szabályzatot, mely tartalmazza hatályos jogszabályoknak megfelelő helyi szabályozást .Ennek alapján történik minden tanulónak az ellátása.

10.12.    Az intézmény az azonos elbírálás elvének figyelembe vételét az Esélyegyenlőségi Szabályzaton ill. éves terven keresztül biztosítja tanulóinak, szüleiknek.


 

 

11.  Hivatalos ügyek intézésének rendje

11.1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak.

11.2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.

11.3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt csak félfogadási időben kereshetik fel (8 és 12 óra között).

11.4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.

11.5. A térítési díjak, tandíjak befizetésére- és esetleges visszafizetésére- vonatkozóan a határidőket a rendeletek helyi szabályozása (térítési díj fizetésének a szabályzata) adja meg. A határidőket minden esetben az épületben kihirdetett hirdetőtáblákon, ill. a szülői értekezleteken ismerteti az intézmény.

 

12.  Egészségvédelem

12.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja eltérő hátterüknek, igényeiknek és sajátos helyzetüknek megfelelően.

Utóbbi hetente meghatározott napon megtalálható az iskolában.

12.2. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

·         fogászat: évente egy alkalommal

·         belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal

·         szemészet: évente egy alkalommal

·         hallásvizsgálat

·         a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal

·         valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon.

12.3. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, problémák esetén a segítségnyújtás szándékával felveszi a kapcsolatot a szülői házzal.

12.4. Amennyiben a szülő a fentieket nem kívánja igénybe venni, az ellenőrzőben írásbeli kérelmet kell benyújtania.

12.5. Az intézményben dohányozni tilos.

13.  A biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos általános szabályok

13.1. Az általános munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat tanévenként az első tanítási napon minden tanulóval ismertetni kell. Az oktatást az osztályfőnök végzi. A haladási naplóban és ellenőrzőben a tanulóknak aláírásukkal igazolniuk kell, hogy a hallottakat tudomásul vették, és azokat betartják. Ugyanez az eljárás új tanuló esetében is érvényes.

13.2. A speciális munkavédelmi előírásokat a tanév első szakóráján a szaktanárok ismertetik. Az óra anyagát a haladási naplóba bejegyzik.

13.3. Senki sem viselkedhet úgy, vagy tehet olyat, amellyel mások vagy maga testi épségét, egészségét akár közvetlenül, akár közvetve veszélyezteti, vagy másoknak anyagi kárt okoz.

13.4. Szigorúan tilos behozni az iskolába olyan tárgyakat, eszközöket, ékszereket, anyagokat, amelyek bárki számára veszélyhelyzetet, egészségkárosodást, vagy kockázatnövelő helyzetet teremthetnek (pl.: maró, tűzveszélyes, fertőző, tudatállapotot befolyásoló anyagok, fizikai ártalmat okozó eszközök, tárgyak stb.).

13.5. Jelentős veszélyhelyzetet jelent – ezért tilos – az iskola épületében rohangálni, lökdösődni, a lépcsőkön figyelmetlenül közlekedni. Fokozottan vonatkozik ez arra az esetre, ha mindez az ablakok közelében történik, mert a kitört ablak igen súlyos sérülést okozhat.

Különösen tilos a korlátokon, ablakokon áthajolni, az ablakot csak tanár nyithatja ki, csukhatja be!

13.6. Sáros, csúszós időben az épületbe behozott sár, hó stb. a csúszásveszélyt fokozza. Ezért ilyenkor fokozott óvatosság szükséges. A kockázat csökkentése érdekében az udvaron való áthaladáskor a szilárd burkolatú járdán kell közlekedni, az épületbe való belépés előtt cipőink talpát alaposan meg kell tisztítani az elhelyezett lábtörlőkön.

Az épületben októbertől áprilisig váltócipő használata hangsúlyozottan ajánlott egészségügyi és balesetvédelmi okok miatt.

13.7. A padlózatra kiöntött egyes anyagok (pl.: a folyosókon, termekben különböző italok, olajos folyadékok stb.) is jelentős veszélyt jelentenek, ezért aki ezt okozta, közreműködött a szennyezésben, azonnal köteles gondoskodni a veszély elhárításáról (feltörlés, felmosás, felsöprés stb.).

13.8. Ha bárki (tanuló, tanár, dolgozó stb.) bármifajta rendellenességet (kiálló, leesett tárgyak, lelazult, sérült elektromos berendezések, kitört ablak, sérült berendezési tárgyak, vakolathullás stb.) észlel, azt azonnal jelenteni kell a titkárságon vagy igazgatóhelyettesi irodán. Amennyiben szükséges, a veszélyes terület lezárásáról is gondoskodni kell.

13.9. Szigorúan tilos bemenni olyan helyiségekbe, amelyeknek a bejáratán tiltó tábla van.

13.10.    A tanulóknak az iskola berendezéseit, eszközeit szétszedni, továbbá az elektromos berendezéseket (pl.: számítógépek, főkapcsolók, kapcsolótáblák stb.) önhatalmúlag működtetni, megbontani, átkapcsolni nem szabad.

13.11.    Baleset észlelése esetén – a tőlünk elvárható módon – a következőket kell tenni: a közvetlen életveszély elhárítása, a sérült biztonságos elhelyezése, őrzése, a baleseti helyszínen a további sérülés megakadályozása, a helyszín biztosítása után, vagy ezzel egy időben a segítséget biztosító egységeket mozgósítani kell, és az esetet a közelben lévő tanárnak, iskolai dolgozónak vagy az iskolavezetésnek azonnal jelenteni kell.

13.12.    Különleges helyzetekben (tűzeset, bombariadó, elemi csapás stb.) a tanulóknak a tanárok vezetésével a menekülési útvonalon az épületet a lehető leggyorsabban el kell hagyni, és a kijelölt helyen fegyelmezetten, osztályonként gyülekezni. A további intézkedést itt kell megvárni. A tanárok számba veszik a tanulókat a kivonulás előtt, majd a gyülekezőhelyen is. A gyülekezésre kijelölt hely rendesen az udvar és a sportpálya. A személyes tárgyakat, egyéb ruhákat lehetőség szerint vigyük magunkkal, figyelembe véve az időjárási viszonyokat.

13.13.    Bombariadó miatt elmaradt tanítási napot szabad vagy pihenőnapon pótolni kell.

14.  Tanórán kívüli foglalkozások

14.1. Tanórán kívül a következő foglalkozások szervezhetők: választható órák, fakultációs órák, felzárkóztató órák szaktanári javaslatra, tanulószobai foglalkozások, szakkörök, énekkar, középiskolai felvételi előkészítők, versenyekre való felkészítő foglalkozások, sportkörök. A tanórán kívüli foglalkozások működtetéséhez a hatályos jogszabály által előírt létszám szükséges, ill. a fejlesztő órák esetében a szakvélemények és a törvényi keretek betartásával történik a csoportok és egyéni foglalkozások kijelölése

14.2. A fent említett foglalkozásokra a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig jelentkezhetnek. A jelentkezés önkéntes. Felvétel esetén, a foglalkozásokon való részvétel az adott tanévben kötelező, a hiányzások igazolására a kötelező tanóra esetében érvényes törvényi szabályozás vonatkozik. Szükség esetén a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt a tanuló fejlődése érdekében – szülői beleegyezéssel – a szaktanár időszakosan elrendelheti.

14.3. Egyéb foglalkozások és rendezvények szervezéséhez, amelyek a szülőknek anyagi terhet jelentenek, hogy az esélyek egyenlőségét biztosítsuk- előzetes szülői beleegyezés és kötelezettség vállalás- az előző tanév utolsó szülői értekezletén- szükséges.

Pl. kirándulás, tábor, erdei iskola, múzeum- és színházlátogatás. Az ezekkel kapcsolatos költségeket a szülőknek kell fedezniük. Hátrányos helyzetű tanulók esetében a DÖK, ill . az intézmény támogatást nyújthat. A tanulóknak az iskolai foglalkozásokra előírt magatartási szabályokat kell betartaniuk.

15.  Tisztségviselők feladatai

15.1.  A hetesek kötelességei

·         A két hetes feladatát megosztva teljesíti.

·         Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit a terembe érkezés után  (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz) a tiszta, kulturált környezetet.

·         Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.

·         A tanárt segítik azzal, hogy jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.

·         Becsengetés után –ha a tanár nem jelenik meg-5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.

·         Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.

·         Távozáskor leoltják a világítást.

·         Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.

·         A hetesi kötelesség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.

A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.


 

 

15.2.  Ügyeletesek

Az ügyeletes tanárok munkáját ügyeletes tanulók segítik a felsőbb évfolyamokból. Munkájuk 7 óra 30 perctől az 5. szünet végéig tart. Tisztségüket kártyával jelzik. Utasításaikat tanulótársaiknak be kell tartaniuk.

16.  A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók

16.1. Az iskolánkban a tanulói jogviszony létesítése beíratás vagy átvétel útján lehetséges, ennek nyomon követése feljegyzéssel történik.  A Nemzeti köznevelésről szóló törvény általánosan szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, valamint a jogviszonyból következő jogokat és kötelezettségeket.

16.2. A tanulói jogviszony a Nemzeti köznevelési törvény értelmében mérési, iskolánkban vizsgakötelezettséggel is jár. Ilyen vizsgák: országosan előírt kötelező mérések,a helyi mérések, a pedagógiai programban meghatározott évfolyamvizsgák a 8. év végén. A tanulmányok alatt tervezett mérések, vizsgák időpontját az intézményi munkaterv minden évben tartalmazza. Lebonyolításának módjáról, eljárásrendjéről a tanulókat, szülőket (ellenőrző, honlap,szülői értekezlet,osztályfőnöki óra) és pedagógusokat (értekezlet,belső képzés,kidolgozott eljárásrend) tájékoztatni kell

16.3. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi pedagógiai program határozza meg tételesen,melynek alapja a kerettantervi követelményrendszer.

16.4. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérelmeket (pl.: osztályozó vizsga kérése, felmentések) írásban kell benyújtani az intézmény vezetőjének címezve, ezzel az intézmény köteles foglalkozni a tanuló személyétől függetlenül . A benyújtott kérelmet a szülőnek is alá kell írnia.

17.  A tanuló távolmaradása és ennek igazolása

17.1. A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon, a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola munkatervében szereplő hivatalos rendezvényeken.

17.2. Ha a tanuló a 17.1. pontban felsorolt foglalkozásokról távol marad, mulasztását indokolnia, igazolnia kell. Ezt legkésőbb a hiányzást követő egy héten belül teheti meg.

17.3. A mulasztást az osztályfőnök igazolja, a mulasztás indokolásának mérlegelése alapján. Csak az osztályfőnök által igazolt mulasztás tekinthető igazolt mulasztásnak.

Igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha a tanuló:
a) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) beteg volt, és ezt hitelt érdemlően igazolja,
c) hatósági intézkedés egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni.

17.4. Mindenfajta igazolást, indoklást, kérelmet az ellenőrző könyvbe kell beírni.

17.5. A tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 elméleti órát, illetőleg valamely tantárgy összes óraszámának a 30 százalékát.

17.6. Az a tanuló, aki a 17.5. pontban foglaltaknál többet mulasztott, a tanév végén rendesen nem osztályozható. Ha a tanuló munkája így érdemben nem értékelhető,a tantárgyi követelményeket osztályozó vizsgán teljesítheti, ha a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

17.7. Betegség esetén a hiányzást az orvos vagy a szülő, egyéb távolmaradást a hatóság indokolhat. A szülő egy tanévben legfeljebb 3 nap távolmaradást kérhet.

17.8. Az osztályfőnök – előzetes kérés alapján – 3 nap távolmaradást engedélyezhet. Ennél hosszabb időtartamú távolmaradás csak az igazgató engedélyével lehetséges.

17.9. A mulasztás és az engedélyezett távollét miatt elmaradt minden vizsgát, dolgozatot a szaktanárok által megjelölt időpontban a tanuló köteles pótolni.

17.10.    Az igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmi vétség, ezért a következő fegyelmi intézkedéseket vonja maga után:
- 2 igazolatlanul mulasztott óra esetén a tanulónak legfeljebb „jó” magatartási
  osztályzata lehet,
- 3-7 igazolatlan óra esetén legfeljebb „változó”,
- 8-30 igazolatlan óra esetén legfeljebb „rossz” magatartási jegyet kaphat.
A felsorolt fegyelmi intézkedésektől különleges esetekben a tantestület méltányosságból eltérhet. Az ilyen döntés a tantestületi osztályozó értekezleten történhet.

17.11.    A 20/2012.EMMI-rendelet 51.§-a részletes szabályozása határozza meg az igazolatlan órák esetében követendő eljárásrendet. Az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről az osztályfőnök köteles hivatalos levélben tájékoztatni a szülőt /1 óra után/, valamint a kormányhivatalt,gyermekjóléti szolgálatot/10 óra után/. A szülővel kezdeményezett párbeszéd, az intézkedési terv készítése a tanuló érdekét szolgálja,annak eljárásrendje a rendeletet követi.

30 óra esetén az általános szabálysértési hatóságot,a gyermekjóléti szolgálatot értesíti az intézmény.50 óra hiányzás esetén az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt,kormányhivatalt.

17.12.    A három napot meghaladó hiányzás esetén a szülő kötelessége tájékoztatni az osztályfőnököt a hiányzás okáról. Előre tudott hiányzás esetén a szülő értesítse az osztályfőnököt. Hiányzás esetén a tanuló kötelessége mulasztásait, a tananyag hiányait pótolni.

17.13.    Ha az orvosi igazolás nem az ellenőrzőbe kerül, a szülő aláírásával jelezze, hogy tud a mulasztásról!

17.14.    Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, és ezt igazolnia kell. A késések ideje összeadódik, s amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az igazolatlan késések fegyelmező intézkedést vonnak maguk után.

18.  Az iskolai élettel kapcsolatos egyéb rendelkezések

18.1. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése és segítése érdemjegyekkel és írásbeli értékeléssel történik. Az értékelés és az osztályozás szabályait a pedagógiai program rögzíti. Különleges bánásmódot igénylő tanuló esetén ettől a törvényi előírásoknak megfelelő eltérés alkalmazható.

18.2. A számonkérés formái: órai felelet, röpdolgozat, dolgozat, témazáró dolgozat, kiselőadás, tanulmány írása, beszámolók, vizsgák, gyakorlati tevékenység, projecttevékenység.

18.3. A témazáró dolgozat íratásának szándékát a megírás előtt legalább egy héttel (ill. az adott tárgy előző tanóráján) a tanulókkal közölni kell. Egy tantárgyból újabb dolgozat addig nem íratható, amíg az előzőt kijavítva és értékelve a tanulók meg nem kapták.

A tanulónak a dolgozatot legkésőbb két héten belül meg kell kapnia, hogy a visszajelzés a továbblépését támogassa.

18.4. A terhelhetőség egyenetlenségét megakadályozva naponta kettőnél több témazáró dolgozat megíratása nem megengedett.

18.5. Nem minősül dolgozatnak a 25 percnél rövidebb időtartamú írásbeli számonkérés („röpdolgozat”). Ezeket a szaktanár nem köteles bejelenteni. A 18.3. és 18.4. pontokban dolgozaton kell érteni minden olyan tanórai (esetleg pótló) írásbeli számonkérést, amelynek megírásához a szükséges időtartam a 25 percet meghaladja.

18.6. Ütemezett- hosszabb idővel korábban bejelentett- feladatok (pl. verstanulás , olvasmánynapló,projectfeladatok) esetén a tanuló közvetlenül a felelet előtti idővel kapcsolatos jelentését nem tudjuk elfogadni, hiszen feladatait beoszthatta volna.

18.7. A tanulók tanórai magatartását az órai munka; tanórán kívüli magatartását, megjelenését, viselkedését egyrészt a művelt embertől elvárható fegyelmezettség, udvariasság, egymás tiszteletben tartása határozzák meg, hogy minden tanulónak érvényesüljön az oktatáshoz való joga.

18.8. Testnevelési órákon csak az iskola által előírt tornafelszerelés használható.

18.9. Az iskolai ünnepélyeken (évnyitó, évzáró, október 6., március 15., ballagás,egyéb törvényben előírt ill. eseti megemlékezések) és a tantestület által megjelölt napokon a tanulók formaruhában vesznek részt. A formaruha lányoknál szolidan szabott sötét szoknya ill. nadrág és fehér blúz, fiúknál sötét nadrág, fehér ing.

18.10.    Az intézményen kívül tartott szervezett iskolai foglalkozásokra is a házirend szabályai érvényesek. (pl. kirándulás, színház, múzeumlátogatás stb.)

18.11.    Az iskolába csak az iskolai élethez és a tanulói jogviszony gyakorlásához szükséges tárgyak, eszközök hozhatók be. Értéktárgyakat, nagyobb összegű készpénzt csak saját felelősségre tarthat magánál a tanuló. Az intézmény az elveszett tárgyakért nem vállal felelősséget.

Bizonyos tanórákon (pl. testnevelés) a nevelők a tanulók értékeinek védelmében meghatározzák az értékek tárolásának módját.

Az iskolai szekrényekben, a kerékpártárolóban tartott értékekért az intézmény nem vállal felelősséget.

18.12.    Minden osztálynak, azon belül a tanulóknak kijelölt öltözőszekrényei vannak. Rendjükért az odatartozók felelősek. Senki nem nyúlhat más szekrényébe.

Azokon az órákon, ahol a táska nem bevihető a terembe, a tanulók a szekrényben tárolják táskájukat.

18.13.    A művelt ember egyik legfőbb erénye a tisztaság; a magunké is, a környezetünké is. Az elhanyagolt külsejű ember és a rendetlen környezet rossz érzést kelt mindenkiben. Ügyeljen mindenki arra, hogy ennek az elvárásnak mindenkor megfeleljen.
A tantermek padlóburkolatának megóvása és a tisztaság indokolja a váltócipő használatát.

18.14.    Az iskola munkahely, a megjelenés ennek megfelelő legyen. A szépítőszerek használata felesleges, a megjelenés szélsőséges formáit (ruházkodás, hajviselet, smink stb.) iskolánk elutasítja, mások érzéseit, jogait sértheti.

18.15.    Az iskolában munka folyik. A tanulók viselkedésének meg kell felelnie a jó ízlés és erkölcs szabályainak. Magánéleti, érzelmi megnyilatkozásnak nem lehet színtere. Ennek megfelelően vendéglátásra nem alkalmazható.

18.16.    Az iskolában plakátokat vagy egyéb hirdetményeket elhelyezni csak az igazgató vagy helyettesei engedélyével, és kizárólag az erre kijelölt helyen szabad.

18.17.    A mobiltelefonokat a tanítási órákra és egyéb iskolai rendezvényekre csak kikapcsolt állapotban lehet bevinni. Megszólalása zavarja a tanórát, ezért azt biztonságos módon elzárva a titkárságon lévő páncélszekrénybe helyezzük a szülő megérkezéséig.

18.18.    Az utolsó órák után a termek többségében a székeket fel kell rakni a padokra.

19.  Kártérítési felelősség

19.1. A tanuló az oktatási intézménynek okozott kárért felelősséggel tartozik. Az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét felderíteni. Ha a károkozó iskolánk diákja, akkor a szülőt haladéktalanul értesíteni kell.

19.2. Az intézményi károkozás esetén a Nemzeti köznevelésről (2011.CXC.tv.) szóló törvény és annak végrehajtási rendeletének szabályozása alapján kell eljárni.

20.  Kiemelkedő teljesítmények elismerése

20.1. A kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítményt, a példaszerű magatartást a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes, az igazgató vagy a tantestület alkalomszerűen, illetve félévkor és év végén írásbeli dicsérettel, oklevéllel, könyv- vagy egyéb jutalommal ismeri el a HPP-ben leírtak szerint.

20.2. Szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret adható a HPP-ben foglaltak alapján.

21.  A fegyelmi felelősség

21.1. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető.

21.2. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz; alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos.

21.3. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók:
a) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli intés,
c) megbízatás visszavonása.

Minden felsős osztály rendelkezik magatartási füzettel. Ide a házirend kisebb fokú megszegésekor kap bejegyzést a tanuló. 5 bejegyzés írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést eredményez.

21.4. Írásbeli figyelmeztetést, intést a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes vagy az igazgató adhat.  A szaktanári, osztályfőnöki intést – ismételt fegyelmezetlenség esetén – igazgatói intézkedés követ. Az adott fokozatú írásbeli megrovásból a tanuló három után a következő fokozatra lép,ill. rendkívüli esetben az eset súlyának megfelelően a magasabb fokozatú megrovást kapja. A szaktanári, ill. osztályfőnöki intés esetén a tanulónak a magatartási osztályzata legfeljebb „jó”, igazgatói intő esetén legfeljebb „változó” lehet abban a félévben, amikor az intőt kapta.

21.5. Az igazgatói intőt a tanuló osztályközösségének ki kell hirdetni.

21.6. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,

c)meghatározott kedvezmények,juttatások csökkentése,megvonása

d) áthelyezés másik osztályba,tanulócsoportba

d) áthelyezés másik iskolába,

e) kizárás az iskolából.

A fegyelmi eljárás során a 2012.CXC.tv 58.§-a.,a 20/2012.EMMI-rendelet 20.fejezete szerint kell eljárni.

21.7. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzi meg. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a szülőt értesíteni kell. A fegyelmi eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, esetleg a törvényes képviselő véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

21.8. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól.

21.9. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, majd a határozatot írásban meg kell küldeni a tanulónak, ill. a szülőnek.

21.10.    Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, ill. szülő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlójához kell benyújtania, aki azt továbbítja a másodfokú fegyelmi szervhez.

21.11.    A jogerős fegyelmi határozatokat közérdekű részét az iskola közösségének iskolagyűlés formájában tudomására kell hozni.


 

1. számú melléklet Könyvtárhasználati szabályzat

A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe.

1.      A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti.

2.      A könyvtárba való beiratkozás valamint annak használata önkéntes és ingyenes.

3.      A könyvtár csak nyitva tartási időben látogatható.

4.      Kivételt képeznek az előre tervezett és szervezett foglalkozások.

5.      A könyvtár nyitva tartási ideje a könyvtár ajtaján kifüggesztve található.

6.      Tanítási szünetben a könyvtár zárva van.

7.      Az állomány meghatározott egységei (kézikönyvtár kötetei, szótárak, folyóiratok, egyes nem kölcsönözhető dokumentumok) csak helyben használhatóak, illetve egy-egy tanítási órára pedagógusoknak kölcsönözhetők.

8.      A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg.

9.      A kölcsönzési határidő két hét, szükség esetén egyszer ugyanilyen időtartammal meghosszabbítható.

10.  Kivételt képeznek a tanév végéig kikölcsönzött tankönyvek, valamint a kötelező olvasmányok, amelyek kölcsönzési ideje a feldolgozás végéig tart.

11.  A kölcsönzési idő lejártakor az olvasó köteles a könyvet a könyvtárba visszahozni.

12.  Az egyszerre kivehető könyvek száma egy, esetenként – pl. kötelező olvasmány mellé, versenyre, pályázatra készülőknek – kettő, három.

13.  Ha az olvasó elveszíti vagy megrongálja a kikölcsönzött könyvet, köteles ugyanannak a műnek egy kifogástalan állapotban lévő példányát beszolgáltatni a könyvtárnak, vagy a könyv aktuális beszerzési árát megtéríteni.

14.  Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.

15.  A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell.

16.  Ellenkező esetben a tanuló bizonyítványa nem adható ki.

17.  A dolgozói munkaviszony megszüntetése csak a fennálló könyvtári tartozás rendezése után történhet.

18.  Tantermi letétet kizárólag pedagógus vehet át, de azt nem kölcsönözheti másoknak. A letétet vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyen és anyagi felelősséggel kell tartania az átvevőnek.

19.  A könyvtár munkahely. Használata megkívánja a fegyelmezett, kulturált magatartást.

20.  A könyvtár használója kulturáltan viselkedik, élelmiszert nem hozhat be, beszélgetéssel, hangoskodással nem zavarja a többi olvasót. Kabátját, táskáját a folyosón található szekrényekben kell tárolnia.

21.  A könyvtár olvasói, látogatói elfogadják a könyvtár használati szabályait.

3. számú melléklet A számítástechnika terem rendje

1.      A teremben csak tanári engedéllyel szabad tartózkodni.

2.      A terembe élelmiszert bevinni nem szabad, étkezni tilos!

3.      A főkapcsolót csak a tanár kezelheti!

4.      A számítógépet csak a tanár engedélyével lehet bekapcsolni.

5.      A gépeket szabályosan, az előírásnak megfelelően kell használni, leállítani.

6.      A terembe csak az órához szükséges felszerelést lehet bevinni, a mobiltelefont ki kell kapcsolni.

7.      Idegen adathordozót (floppyt, CD-t, stb.) behozni, használni nem szabad.

8.      Internetről játékot, háttérképet, stb. letölteni nem szabad, egyéb, a tanuláshoz szükséges anyag letöltésére csak szaktanár adhat engedélyt.

9.  A gépeket felnyitni, rongálni tilos. 


4. számú melléklet Szabályok a tornateremben

1.   Felszerelés: póló, rövid nadrág, tornacipő vagy edzőcipő.

2.      Felszerelés hiányának következménye, hogy a tanuló nem tud részt venni a tanórán,a tantervi követelményeket nem vagy részben tudja teljesíteni. Ez a tanuló érdemjegyében megjelenik.

  1. Csak orvosi felmentés fogadható el, bizonyos esetekben könnyített testnevelési óra engedélyezhető. Rendkívüli esetben szülői kérésre felmentés adható az adott órai tevékenységre.
  2. Testnevelés óra előtt a tornaterem udvari bejárata előtt kell sorakozni. A tanulókat a testnevelő tanár engedi be az öltözőbe, ahol a ruhákat rendezetten, összehajtogatva kell otthagyni.
  3. A tornaterembe – testnevelés órára, mindennapi testnevelés foglalkozásokon,sportfoglalkozásokon – csak tornacipővel és a megfelelő felszereléssel lehet bejönni. Felszerelés hiánya esetén a tanár által kijelölt helyen kell tartózkodni.
  4. A tanulók saját és társaik testi épségének való megóvása érdekében órát, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, nagy méretű fülbevalót nem viselhetnek, kis méretű fülbevaló leragasztandó. A hosszú haj összekötése kötelező.
  5. A tornaterem felszereléséhez engedély nélkül nyúlni tilos, azokat csak rendeltetésszerűen szabad használni, a tanár utasításai alapján.
  6. Testnevelés óra végén a mosakodás és a póló cseréje- a tanuló érdekében- kötelező! A tisztasági felszerelés a tanuló saját higiéniája érdekében ajánlott.
  7. A testnevelés óra célja a mozgás, játék, amire a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükség van. De a testnevelés tantárgynak is van követelményrendszere, amelyet a tanulónak képességeinek megfelelően és legjobb tudása szerint –saját egészsége érdekében- teljesítenie kell. A mindennapi testnevelés kötelező foglalkozásain az általános testnevelés órákon alkalmazott értékelési,fegyelmi szabályok az irányadóak.

 


5. számú melléklet Nyelvi labor használatának szabályai

1.      A nyelvi laborban a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását a tanár engedélyezheti.

2.      Tanórán kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A nyelvi labor kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg.

3.      A nyelvi laborban az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős.

4.      A nyelvi laborba ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan tilos.

5.      A nyelvi laborban tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan tilos.

6.      A berendezések belsejébe nyúlni tilos! Bármilyen nem az eszközök használatával összefüggő beavatkozást csak a szervizek szakemberei végezhetnek.

7.      A nyelvi labor eszközeit csak rendeltetésszerűen lehet használni.

8.      Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó – berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.

9.      A javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.

10.  Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.

A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

 


6. számú melléklet A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

1.      A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

2.      Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

3.      A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

4.      az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.


7. számú melléklet A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

1.      A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.

2.      A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

3.      A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.

4.      Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

5.      Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

·        akiknek mindkét szülője dolgozik,

·        akik állami gondozottak,

·        akik nehéz szociális körülmények között élnek.

6.      A napközis tanulók a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben tanulók számára 16 óra és 16 óra 45 perc között az iskola felügyeletet biztosít.

7.      Minden tanulónak legyen napközis üzenő füzete, melyben a szülő jelezze, mikor mehet haza, egyedül vagy kísérettel.

8.      A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15 óra 30 percig tart.

9.      A napközis és tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

10.  A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

11.  Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat, a tanév végén „Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető.

12.  A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök lehetnek:

        tanulmányi felelős,

        tisztaságfelelős,

        játékfelelős,

        napos.

 

 

 

 

8.számú melléklet Az intézmény tankönyvellátási rendje

 

  1. Tankönyvrendelésért felelős személyek: iskola titkár, könyvtáros



  1. Tanévkezdéskor szülői igények felmérése a következő tanév ingyen tankönyveire. Írásbeli nyilatkozat alapján szülői értekezleten vagy egyéb úton.

Határidő: jan.15.

Felelős: oszt.fők; GYIV

 

  1. a./ A felmérés eredményéről tájékoztatjuk, vélemény javaslat kérése.
    • nevelőtestület
    • DÖK
    • SZMK

Határidő: jan.30.

Felelős: igazgató

 

 

            b./ Tankönyvtámogatás rendjének elkészítése, véleményeztetése.

    • nevelőtestület
    • DÖK
    • SZMK

Határidő: febr.10.

Felelős: igazgató

 

           

            c./ Tankönyvtámogatás rendjének meghatározása, elfogadása, tájékoztatás.

                                  

                                                                                              Határidő: febr.15.

                                                                                              Felelős: igazgató

 

  1. További feladatok:

 

    • tankönyvrendelés                                         
    • kölcsönözhető könyvek jegyzékének közzététele    Határidő: jún. 10.

Felelős: igazgató, tkv.felelős

 

  1. Tankönyvtámogatás rendje

a)2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az első osztályba belépő tanulók számára az állam ingyenes hozzáféréssel  tankönyvet biztosít. Az ingyenes tankönyvek tartós tankönyvek az iskola könyvtárába kerülnek bevételezésre és tanév végén kerülnek vissza a könyvtári állományba.

 

           b) Ingyen tankönyv jár a tv. alapján 2-8. évfolyamig:


 

 

Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki

a)      tartósan beteg,

b)      testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

c)      pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),

d)     három- vagy többgyermekes családban él,

e)      nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

f)       rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

A tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért.

 

c) Jogosultság igazolása

 

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatás szükséges:

  • a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
  • ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt;
  • a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
    tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás;
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

 

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával.


 

 

10. számú melléklet legitimációs záradék

 

 

A Csaholc Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása

 

Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2014. év….. hó….. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

 

Kelt: Csaholc, 2014. év….. hó….. napján

 

                                                                                  ……………………………………

                                                                                   Iskolai- diákönkormányzat vezetője

 

 

Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ

 

Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2014. év….. hó….. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

 

Kelt: Csaholc, 2014. év….. hó….. napján

 

                                                                                  ……………………………………

                                                                                     Szülői-munkaközösség vezetője

 

Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ

 

Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2014. év….. hó….. napján tartott ülésén elfogadta.

 

Kelt: Csaholc, 2014. év….. hó….. napján

 

                                                                                  ……………………………………

                                                                                                          Igazgató

 

Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ

 

 

A Házirendet az intézmény fenntartója, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fehérgyarmati Tankerületének igazgatója (elfogadta).

 

Kelt: Fehérgyarmat, 2014. év….. hó….. napján

 

                                                                                  …………………………………..

                                                                                               tankerületi igazgató

 
 
 
 
 
 
 
 
CSAHOLC ÁLTALÁNOS ISKOLA
ÉS
ÓVODA
HÁZIRENDJE
 
 
 
 
 
 
 
CSAHOLC 2008. KÉSZÍTETTE: ISZÁK TIBOR
TARTALOM
 
 
A házirend célja és feladata...........................................................................................3.o
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda házirendjének elfogadása és jóváhagyása..........4.o
A házirend hatálya..........................................................................................................5.o
A házirend nyilvánossága...............................................................................................6.o
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok.....................7.o
A tanulók közösségei......................................................................................................8.o
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása..........................................10.o
Az iskola működési rendje............................................................................................12.o
A tanulók tantárgyválasztása.........................................................................................14.o
A tanulók feladatai.........................................................................................................15.o
A tanulók mulasztásának igazolása................................................................................16.o
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése...............................................................17.o
A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának
elvei................................................................................................................................18.o
Tanórán kívüli foglalkozások.........................................................................................18.o
A napközi otthonra vonatkozó szabályok.......................................................................21.o
A tanulók jutalmazása.....................................................................................................23.o
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések..........................................................24.o
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába............................25.o
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége.....................................................26.o
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai.................................................27.o
Záró rendelkezések........................................................................................................27.o
 
 
„Ha valaki nem tart rendet magában.
nem teremthet rendet maga körül sem”
/Ezra Pound /
 
 
HÁZIREND
 
Csaholc Általános Iskola és Óvoda
tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza
a magasabb jogszabályok előírásai alapján.
 
A házirend célja és feladata
 
1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
 
2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda házirendjének elfogadása és jóváhagyása
 
Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2008. év 10. hó 15. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.
 
Kelt: Csaholc.2008. év 10.hó 15. napján
 
……………………………………
Iskolai- diákönkormányzat vezetője
 
 
 
 
    
 
Ha nincs iskolaszék, vagy, ha a nevelőtestület biztosítja ezt a jogot a szülői szervezet számára:
 
Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2007 év 12. hó 10. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
 
Kelt: Csaholc,2008. év 10.hó 15. napján.
 
……………………………………
Szülői-munkaközösség vezetője
 
    
 
 
Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2008. év.10. hó 15. napján tartott ülésén elfogadta.
 
Kelt: Csaholc, 2008. év 10. hó 15. napján.
 
……………………………………
Igazgató
 
    
 
 
A CSAHOLCI Körzeti Általános Iskola házirendjét Csaholc, és Vámosoroszi községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei 2008.év 10. hó 30. napján tartott ülésén jóváhagyták.
 
Kelt: Csaholc, 2008. év 10. hó 30. napján
 
…………………………………..
polgármester
 
 
 
 
A házirend hatálya
 
1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
 
A házirend nyilvánossága
 
1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
• az iskola aulájában
• az iskola irattárában;
• az iskola könyvtárában;
• az iskola nevelői szobájában;
• az iskola igazgatójánál;
• az iskola igazgatóhelyettesénél;
• az osztályfőnököknél;
• a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
• az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.
 
3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
 
 
4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
• a tanulókat osztályfőnöki órán;
• a szülőket szülői értekezleten.
5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
• a tanulókkal osztályfőnöki órán;
• a szülőkkel szülői értekezleten.
6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
 
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését
szolgáló szabályok
1. A tanuló kötelessége, hogy:
• óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
• elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
• betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
• azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
• azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;
• megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
• rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
• a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
• a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
• a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban.
4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
• fogászat: évente két alkalommal,
• belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,
• szemészet: évente egy alkalommal,
• a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,
• valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon.
5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.
6. Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.
A tanulók közösségei
Az osztályközösség
1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus, vezető, az osztályfőnök áll.
2. Az osztály tanulói maguk közül, az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg:
• osztálytitkár,
• két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
A diákkörök
1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Az iskolai diákönkormányzat
1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.
3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
 
Az iskolai diákközgyűlés
1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős.
3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól,
 
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
• az iskola igazgatója
o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,
o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
• az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.
3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
• az iskola igazgatója
o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,
o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
• az osztályfőnökök:
o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
• szóban:
o a családlátogatásokon,
o a szülői értekezleteken,
o a nevelők fogadó óráin,
o a nyílt tanítási napokon,
o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,
• írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon.
7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.
Az iskola működési rendje
1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.
2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00. órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.
3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.00. óra és 7.45. óra között kell megérkezniük.
 
 
 
4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
1. óra: 8.00. - 8.45.
2. óra: 9.05. - 9.50.
3. óra: 10.00. - 10.45.
4. óra: 10.55. - 11.40.
5. óra: 11.50. - 12.35.
6. óra : 12.45. - 13.30.
5. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7.00. óra és 7.45. óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.
6. Az első óra utáni szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók az osztályukban étkezhetnek.
7. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.
8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
9.. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az igazgatói és gazdasági irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között.
10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével
használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
14. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az ügyeletes ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket az ügyeletes nyilvántartja.
15. Az iskolai diákönkormányzat által szervezett szabadidős rendezvényekre (pl.: diszkó, klubdélután stb.) minden felső tagozatos tanuló egy tizenhat éven aluli iskolán kívüli vendéget hívhat. A meghívott vendégek nevét a rendezvény előtt két nappal a diákönkormányzat vezetőségének le kell adni.
16. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg … százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
 
A tanulók tantárgyválasztása
1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja:
• 4.,5,6,7,8, évfolyamon :német, angol nyelv tantárgy
• 1.-8. évfolyamon : tömegsport , labdarúgás , kézilabda
• 5.-8. évfolyamon :számítástechnika
• 2.-8. évfolyamon :testnevelés / úszás /
• Művészeti oktatás / zene, tánc, képzőművészet tanszakok/
2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről
3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.
4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.
5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.
 
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
• az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
• az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
• osztályonként egy hetes
• tanulói ügyelet
• folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,
• tantárgyi felelősök.
4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
• gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
• a szünetben a termet kiszellőztetik;
• a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
• a szünetben az egyik hetes a tanteremben marad, a másik az osztállyal az udvarra megy, és felügyel az osztály rendjére a sorakozónál;
• az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,
• az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
• ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,
• az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
 
5. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb.
6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.
 
 
 
 
 
 
 
A tanulók mulasztásának igazolása
1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.
3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül
• három napig terjedő mulasztás esetén szülői,
• három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással
igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
 
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése
1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója határozza meg az étkezési
térítési díjakat..
3. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 7 nappal előre a napközis csoportvezetőnél lemondja.
 
A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás
megállapításának és felosztásának elvei
1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről
– amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.
2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér … százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott.
 
 
Tanórán kívüli foglalkozások
1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
• Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik.
• Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap tizedik napjáig. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja.
• Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
• Az IPR program.
Az integrációs felkészítés megszervezése, képesség kibontakoztató felkészítés a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából. Integrációs oktatás.
• Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
• Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
• Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
• Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
• Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kompetenciaalapú oktatás elősegítése.
• Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
• Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges kutató, gyűjtőmunka megteremtése, széles látókör elősegítése.
• Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
• Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00. óra és 16.30. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.
3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.
4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
6. Az iskolai könyvtár a tanulók számára heti két alkalommal tanítási napokon 13.30. órától 15.15. óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.
 
A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok
1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.
2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. /igazgatótól /
3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. / igazgatótól kell kérni /
4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.
5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
• akiknek mindkét szülője dolgozik,
• akik állami gondozottak,
• akik nehéz szociális körülmények között élnek.
6. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.30. óráig tartanak.
7. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 16.30. óráig tart.
8. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.
9. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.
10. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető.
11. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:
• osztályonként egy tanulmányi felelős,
• nemenként egy tisztaságfelelős.
• két játékfelelős.
• négy napos felelős (pl. terítő felelős)
12. A tanulmányi felelősök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelősök feladatai:
• gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,
• figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra,
• segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.
13. A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai:
• felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,
• ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,
• a tanulás végén letörlik a táblát.
14. A játékfelelős megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelős feladatai:
• a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában,
• felügyel a csoport játékainak megóvására,
• rendet tart a csoport játékszekrényében.
15. A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai:
• segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában,
• megterítenek étkezés előtt, tálalnak,
• ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát.
 
A tanulók jutalmazása
 
1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
• példamutató magatartást tanúsít,
• vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
• vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
• vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
• vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
az iskola jutalomban részesíti.
2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
• szaktanári dicséret,
• napközis nevelői dicséret,
• osztályfőnöki dicséret,
• igazgatói dicséret,
• nevelőtestületi dicséret.
3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
• szaktárgyi teljesítményért,
• példamutató magatartásért,
• kiemelkedő szorgalomért,
• példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.
4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
5. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.
6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
1. Azt a tanulót, aki
• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
• vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
• vagy igazolatlanul mulaszt,
büntetésben lehet részesíteni.
2. Az iskolai büntetések formái
• szaktanári figyelmeztetés,
• napközis nevelői figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés,
• osztályfőnöki intés,
• osztályfőnöki megrovás,
• igazgatói figyelmeztetés,
• igazgatói intés,
• igazgatói megrovás,
• tantestületi figyelmeztetés,
• tantestületi intés,
• tantestületi megrovás.
3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
• az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
• az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
• a szándékos károkozás;
• az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
• ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.
6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
 
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola nevelői szobájába.
2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével
– rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola igazgatói irodában.
3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.
4. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak.
Az engedélyt az iskola igazgatójának be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani.
 
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége
1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.
2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.
 
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.
3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.
4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.
5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a Csaholc község Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával lép hatályba.
7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.
8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani
 
 
 
 
 
Záró rendelkezések
1. Ez a házirend 2008. év 10. hó15. napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba.
2. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat.
 
 
 
 
Iszák Tibor
Kelt:Csaholc, 2008.10.15. P.H. igazgató
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


Keresés