Csaholci Általános Iskola
Jó Szóval Oktasd, Játszani is Engedd!

Szervezeti és Működési Szabályzat


   

                                                                                                                                                  

      CSAHOLC ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÉS

ÓVODA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA                                                                                                                                                   

 

 

 

 

 

 

2008

                                                                                                                          OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Csaholc Általános Iskola és Óvoda

Szervezeti és Működési Szabályzata

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és más jogszabályok alapján a Csaholc Általános Iskola és Óvoda intézmény szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hatálya

 A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen.

 A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára.

 

Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok

 

     A többször módosított 1992. évi XXII. törvény Munka törvénykönyvéről

A többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról

A többször módosított  1993.évi LXXIX. törvény A közoktatásról

 Az 1999.évi XLII.törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól               

A többször módosított 138/1992.(X.8.) Korm.rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Az 5/1998./II.8./ MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás rendjéről

A többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről

A többször módosított  20/1997.(II.13.) Korm.rendelet a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról

  A  többször módosított 277/1997.(XII.22.) Korm.rendelet a pedagógus – továbbképzésről, a pedagógus - szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről.

A  többször módosított 217/1998.(XII.30.) Korm.rendelet az államháztartás működési rendjéről

A többször módosított 30/1999.(II.15.) Korm.rendelet a diákigazolványról    5/1999.(III.24.)OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának
és nyilvántartásának rendjéről

A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet

 

 

 

 

1. Az intézmény jogállása

(1) Az intézmény 2007. 08. 15-én a Csaholc, Túrricse, Vámosoroszi, Penyige és Mánd Önkormányzatok által Alapító okirattal alapított önálló jogi személy. Fenntartója és felügyeleti szerve Csaholc, Vámosoroszi, Túrricse, Penyige, Mánd Községi Önkormányzatok Képviselőtestületei.

 

(2) Az intézmény hivatalos megnevezése, címe:

Név: Csaholc Általános Iskola és Óvoda, 4967 Csaholc, Kossuth út 36-40.

 

Székhely: Csaholc Általános Iskola és Óvoda, Csaholc

 

   Telephelyek: Vámosoroszi, Zrínyi út 14-15.

                         Vámosoroszi, Zrínyi út 8/a.

                         Túrricse, Rákóczi út 18.

                         Penyige, Kossuth út 33.

 

 Tagintézmények: Csaholc Általános Iskola és Óvoda

                              Túrricse Napköziotthonos Óvoda Tagintézménye

                              4968 Túrricse, Rákóczi út 18.

 

                              Csaholc Általános iskola és Óvoda

                              Vámosoroszi Óvoda Tagintézménye

                               4966 Vámosoroszi Zrínyi út 8/a.

 

                              Csaholc Általános Iskola és Óvoda

                              Penyige Napköziotthonos Óvoda Tagintézménye

                              4941 Penyige, Kossuth út 33.

                       

   Működési területe: Csaholc, Túrricse, Vámosoroszi, Mánd és Penyige községek    

   közigazgatási területe.

 

   Jogállása: Önálló jogi személy

 

(3) Az  intézmény:

– Típusa: Többcélú közös igazgatású intézmény, Általános Iskola és Óvoda

– Engedélyezett csoportszám, évfolyamszám : 8 évfolyam, 4 óvodai csoport.

– Engedélyezett maximális gyermek, tanulói  létszám :. 373 fő,

– Közalkalmazottak összlétszáma : 57 fő

 

 

 

(4) Az intézmény önállóan gazdálkodó, költségvetési szerv, az előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága alapján teljes jogkörrel rendelkezik.

 

 

 

(5) Az intézmény alaptevékenysége :

   

 

    Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés,

-        óvodai foglalkozások

-        szükség esetén: logopédiai, dyslexia megelőző foglalkozás, testi, érzékszervi, értelmi-, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeknek felzárkóztató foglalkozás, etnikai kisebbséghez tartozókkal külön program szerinti foglalkozás

-        a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete

       óvodai intézményi közétkeztetés

-      integrációs program szerinti nevelés

 

Nappali rendszerű alapfokú iskolai oktatás:

-        1-8 évfolyamon folyó általános iskolai oktatás

-        Idegen nyelv oktatása pedagógiai program alapján

-        Integrációs felkészítés megszervezése, integrált oktatás

-        Képesség kibontakoztató felkészítés a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából, IPR program alapján való oktatás

-        SNI-s gyermekek integráltan való oktatása

-        Integrációs oktatás

-        Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés és oktatás

-        Tanulói szakkörök, művészeti csoportok, diákkörök

-        Iskolai sportkör

-        Tömegsport foglalkozások

-        Tanulmányi, művészeti és sportjellegű versenyek, vetélkedők

-        Kötelező jellegű tanulmányi kirándulások

-        Úszásoktatás

-        Napközi otthoni ellátás

-        Tanulószobai foglalkozás

-        Pályázatok

-        Kompetencia alapú oktatás pedagógiai program alapján

-        Iskolai könyvtár tevékenység

-        Művészeti oktatás

-        Iskolaotthonos foglalkozás 1.-4. évfolyamon

-        Erdei iskola program szerint

 

 

      Iskolai intézményi közétkeztetés

 

 Önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai

 

 

 

 

(6) Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység:

    - munkahelyi étkeztetés

    - iskolabusz üzemeltetése, bejáró gyerekek szállítása

    - iskolabusz szabad kapacitása esetén szállítás, térítés ellenében

    - felnőttképzés

    - tornaterem használata nem iskolai foglalkozásokra

    - konyha szabad kapacitása esetén egyéb étkeztetés biztosítása

 

 

(7) Ellátható vállalkozások köre, mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez

 (8) A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: 11744027-15446082

(9 )ÁFA köteles : Az  intézmény csak az élelmezés vonatkozásában ÁFA köteles .

2. A szervezeti egységek

(1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei   

1. intézményegység: Csaholc Általános Iskola és Óvoda Napköziotthonos Óvoda tagintézménye

              vezetője: Antalné Simon Erika

2. intézményegység: Csaholc Általános Iskola és Óvoda Vámosoroszi Óvoda Tagintézménye

               vezetője: Antalné Simon Erika

3. intézményegység: Csaholc Általános Iskola és Óvoda Penyige Napköziotthonos Óvoda Tagintézménye

                Vezetője: Végh Endréné

 (2) Az eltérő tevékenységű intézményegységek munkáját a főigazgató hangolja össze.

3. Az intézmény vezetője

(1) Az intézményvezető kiemelt feladatai:

– a nevelőtestület vezetése;

– a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;

– a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;

– a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;

– az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés;

– a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;

– a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;

– a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

(2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:

– gyakorolja a munkáltatói jogokat,

– dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,

– egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében

– felelős:

– a pedagógiai munkáért,

– a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

– a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

– a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

– a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

– rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható,

– képviseli az intézményt.

(3) Az intézmény vezetője (főigazgatója) személyében  felelős:

– a szakszerű és törvényes működésért,

– az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,

– a pedagógiai munkáért,

– a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

– a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

– a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,

       a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,

       a vállalkozási feladatok végzéséért




4. Az intézmény vezetése

(1) Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezető-helyettesek  közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes.

(2) A pedagógiai vezető-helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy.

A pedagógiai vezető-helyettes főbb feladatai:

– irányítja  a pedagógusok munkáját,

– statisztika elkészítése,

– tantárgyfelosztás elkészítése,

– ügyelet, helyettesítés megszervezése.

Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg.

(3) A gazdasági vezető-helyettes (gazdasági vezető) szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet.

A gazdasági vezető-helyettes főbb feladatai:

– irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását,

– biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit,

 

Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg.

(4) A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.

   (5) Az intézmény vezetősége konzultatív testület véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben a főigazgató ezt szükségesnek látja.

(6) Az intézményvezetőség/ igazgató tanács/ tagjai:

az intézményvezető,

a vezető-helyettesek,

a szakmai munkaközösségek vezetői,

az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője,

a diákság pedagógusvezetője,

   (7) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

(8) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.

A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

(9) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese egyéb esetekben az igazgató által írásos megbízással kijelölt személy helyettesíti.

(8) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

(9) A vezető-helyettesek helyettesítése:

 ig.h. vezető-helyettest: a szakmai munkaközösség-vezető munkatársa helyettesíti távolléte esetén.

(10) Az intézmény igazgató tanácsának felállítása az igazgató feladata.

 Az igazgatótanács megválasztásának módja: Az általános igazgató helyettest az igazgató bízza meg a tantestület véleményének kikérésével. Az adott intézmény egység, tagintézmény vezetői munkakörének betöltése pályázat útján történik.

Az intézmény igazgató tanácsának szerkezeti felépítése: - főigazgató

                                                    - főigazgató helyettes

                                                    - gazdasági vezető

                                                    - tagintézmény vezetők

                                                    - szakmai munkaközösség vezetők

5. Alkalmazotti jogok

(1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

(2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

(3) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni.

(4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

 

   (6) A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. Tudását továbbképzéseken bővíteni köteles.

 

A dolgozó köteles a munkakörében tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

 

Amennyiben, adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Adatkezelést, adattovábbítást csak az intézmény vezetője által megbízott adatkezelő végezhet az adatkezelési szabályzatban előírtak szerint.

Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:

 

-        a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok

-        a tanulók személyiségi jogaihoz fűződő adatok

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

 

 

 

 

                                           5.1. A pedagógusok jutalmazása, juttatásai

 

A pedagógusok munkájának értékelési szempontjai:

 

-        Az oktató-nevelő munka színvonala, hivatástudat, felelősségérzet (önképzés és továbbképzésben való részvétel, osztályfőnöki tevékenység és tanulókkal való viszony)

-        Módszertani, tantárgy-pedagógiai felkészültség

-        Problémaérzékenység az oktató munkában (ötletesség, kreativitás az oktatás színvonalának emeléséért, publikációs tevékenység, pályázatokon való részvétel)

-        Szabadidős, kulturális és sporttevékenység (közéletiség az iskolában, ötletesség és gyakorlati tevékenység az iskolai programok szervezésében és lebonyolításában

-        Kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képesség kollégákkal, diákokkal és a szülőkkel

-        Tehetséggondozás, tehetséges tanulók eredményes fejlesztése

-        A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése

-        Pontos adminisztrációs munka

-        Ügyeleti munka felelősségteljes ellátása

-        A tanítási órák pontos megtartása

 

Az iskolavezetés a kiemelkedően dolgozó tanárokat jutalomban részesítheti.

Így minden tanév végén 1-1 alsó és felső tagozatos nevelő iskolai kitűntetésben részesíthető. Az adományozott cím „Iskolánkért”. /Oklevél, emlékplakett, pénzjutalom.

 

A jutalmazás feltételei:

 

 -  kiváló szakmai munka

 -  munkaközösségi javaslat

 -  felsőbb szerv vagy iskolatanács javaslata

 -  az iskolavezetés által kiírt megbízások teljesítése

 -  az iskola hírnevét öregbítő feladatok elvégzése

 -  nyári-, és szabadidős programok vezetése

 -  a szülők és tanulók által elismert szakmai munka

 

A jutalmazás egyéb formái lehetnek:

     - pénz -,és tárgyjutalom

     - tanácsosi és főtanácsosi cím

     - e címek, a velejáró pénzjutalom és emlékplakett átadása az ünnepélyes tanévzárón történik.

„Tanácsosi címet” - legalább 5 éven át végzett

 -  kiváló szakmai munkáért

 -  a munkaközösség javaslatára

 -  az iskolatanács adományozhat

„A főtanácsosi címre”

 - nyugdíjba vonulás előtt 3 évvel az iskolában dolgozó pedagógus felterjesztésének    lehetőségét meg kell vizsgálni

 -  a döntéshozók bírálják el, hogy alkalmas-e a javasolt személy

 -  nyugdíjba vonulás előtt 1 évvel - amennyiben a pedagógus írásos nyilatkozatot tesz arról, hogy ez az utolsó munkában töltött éve - a főtanácsosi címet megkaphatja, ha munkája semmi kívánnivalót nem hagy maga után

A pedagógusok elmarasztalása esetén a Munka Törvénykönyvének idevágó §-ai a mérvadóak. Szükséges az érdekvédelmi képviseletek bevonása is.

 

                       5.2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei

 

                   

6. A tanulói közösség és  kapcsolattartásának rendje

(1)Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak.

(2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll.

(3) Az osztályfőnököt az igazgató tanács és az osztályfőnöki munka-közösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni.

(4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek  kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelv órák, technika órák stb.).

  7. Belső közösségek                                                                                                                     

                                                                                                                        7.1.Diákközösségek

(1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

(2) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport  – házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik.

Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja.

(3) Ha a diákkör, az iskola területén működik – előzetes kérelem alapján – , azt az intézmény igazgatója engedélyezi.

A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell:

– a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát,

– az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény),

– a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát,

– a felügyelő pedagógus nevét,

 

(4) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal.

  (5) Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként 4 alkalommal össze kell hívni A évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év harmadik  hónapja. Ezen a  diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható.

(6) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, kollégium igazgatója, vezetője kezdeményezheti.

(7) A diákközgyűlés – az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető.

(8) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.

(9) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

(10) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is.

(11) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

7.2 A diákönkormányzat

 (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani.

(2) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben.

(3) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:

– saját működéséről,

– a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

– hatáskörei gyakorlásáról,

– egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

– az iskolai diákön-kormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,

– a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

(4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

(5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését.

   (7) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

(8) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

– jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;

– a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

– az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

(9) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

7.3. A diákönkormányzat jogai

 (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

e) a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához,

f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,

g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

i) iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni,

j) diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be,

(2) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                  8.  Külső közösségek

                                                                                                                                              8.1. A szülői munkaközösség

 (1) A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és  kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.

(2) Az intézményben működik a Szülői Munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Munkaközösséget a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.

                                                 8.2. A szülői Munkaközösség

    (1) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

(2) A Szülői Testületet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább ötször hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.

(3) A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként négyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről.

(4) nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is.

(5) Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség)  egyetértése is szükséges.

8.3. A szülők szóbeli tájékoztatása

 (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja  a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

(2) A szülői értekezletek rendje:

Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2-4 számú, a munkatervben rögzített időpontú,  rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is.

(3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

(4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 10 számú, a munkatervben rögzített időpontú,  rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

8.4. A szülők írásbeli tájékoztatása

 (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.

(2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat  kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt.

(3) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet  érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni.

(4) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során.

 (5) Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos.

(6) Az intézmény az iskolaszék működését  támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával.

 

 

 

 

 

 

9. Az intézmény külső kapcsolatai

(1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

(2) A kapcsolattartás formái és módjai:

– közös értekezletek tartása,

– szakmai előadásokon és  megbeszéléseken való részvétel,

– módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,

– közös ünnepélyek rendezése,

– intézményi rendezvények látogatása,

– napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon,

 

(3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:

– a fenntartóval,

– a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel,

– a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,

– a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,

– nevelési tanácsadó szolgálattal,

– a családsegítő központtal,

– a történelmi egyházak  szervezeteivel,

– az intézményt támogató alapítványokkal,

– egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel,

– az  patronáló cégekkel,

– a következő sportegyesületekkel,/Vámosoroszi SE, Sonkád SE, Túrricse SE/

       határőrség,

       rendőrség,

       környezetvédelmi szakemberek

       3 sz. vízügyi igazgatóság

 

 

Kapcsolattartók: igazgató, igazgató helyettes, gyermek- és ifj.véd.felelős, iskolatitkár.

 

 

 

 

 

 

10. A nevelőtestület és működési rendje

10.1. A nevelőtestület                                                                                                                                          A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági igazgatóhelyettes, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

10.2. A nevelőtestület feladatai és jogai

 (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban.

(2) A nevelőtestület döntési jogköre:

– a pedagógiai program elfogadása,

– az SZMSZ és a házirend elfogadása,

– a tanév munkatervének jóváhagyása,

– átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,

– a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

– a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,

– az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,

– a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

– a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,

– saját feladatainak és jogainak részleges átruházása,

(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét:

– a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

– az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

– az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

(4) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

a) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,

b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,

c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,

d) külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

(5) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek:

– előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre,

– egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra.

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

10.3. A nevelőtestület értekezletei

 (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

(2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves  munkatervében kell rögzíteni.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben  az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.

(3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak:

– tanévnyitó értekezlet,

– félévi és év végi osztályozó értekezlet,

– őszi nevelési értekezlet

– tavaszi nevelési értekezlet,

– tanévzáró értekezlet,

– rendkívüli nevelési értekezlet értekezlet,

(4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja.

10.4. A nevelőtestület döntései

26. § (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben:

– pedagógiai program elfogadása,

– tantárgyfelosztás és órarend elfogadása,

- szervezeti és működési szabályzat elfogadása.

 

(3) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben:

– igazgató választás,

– közalkalmazotti tanács választás.

(4) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.

(5) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

 

10.5. A nevelőtestület munkaközösségei

(1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre.

(2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

Alsós munkaközösség

   szakterülete:1-4. osztály

Felsős munkaközösség

szakterülete: 5-8. osztály

Óvodai munkaközösség

    szakterülete: óvodai csoport

(3) A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával.

(4) A szakmai munkaközösségek feladatai:

– fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát.

– javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,

– szervezi a pedagógusok továbbképzését,

– támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,

– összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,

– felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,

– összeállítja a vizsgák (felvételi-, érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és  tételsorait,

– kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket.

– végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat,

 (5) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban.

(6) A munkaközösség vezetők feladatai és jogai:

– irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez

– elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,

– ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,

– összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,

– beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,

– javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra.

 

 

10.6. A nevelőtestület feladatainak átruházása

(1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői  beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített  négy évi értekezletek időpontjában.

(2) A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból:

a) A Felvételi Bizottság feladata:

Feladata:

– az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése,

– a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak  indoklása,

(A felvételi eljárás részletesen  Szabályzat határozza meg.)

Tagjai:

– a felvételi tantárgyak munkaközösség vezetői,

– valamint 3 fő pedagógus.

b) A Fegyelmi Bizottság

Feladata:

– a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása,

– tárgyilagos döntés meghozása,

Tagjai: – az intézmény vezetője vagy egyik helyettese,

– az érintett tanuló osztályfőnöke,

– a fegyelmi ügyben független  pedagógus,

– a tanuló által felkért pedagógus,

– a diákönkormányzat képviselője.

c) A Fegyelmi Bizottság

Feladata:

– a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata,

– a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése,

– konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében.

Tagjai:

– az osztályfőnöki munkaközösség vezetője,

 

10.7. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai

  (1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit:

– a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,

– a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,

– továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel,

– jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel,

– a határozott időre kinevezett pedagógusok  véleményezése,

– a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése

(2) A nevelőtestület iskolaszékre átruházott jogkörei

 

 

                                                  11. A működés rendje

11.1. A tanév rendje

31. § (1) A tanév 2007. 09.hó 03. napjától a következő év 2008. 06. hó 13-ig tart, a szorgalmi idő 06. hó 20-ig tart.  az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét, a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.

(2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

– a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

– az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

– a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

– a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét,

– a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,

– a bemutató órák és foglalkozások rendjét,

– a  nyílt napok  megtartásának rendjét és idejét

 

(3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, a

 balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A  házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon:

7 órától 17 óráig tart nyitva.

Az intézmény hivatalos munkaideje  tanítási napokon:

8 órától 16 óráig tart.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján.

(5) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

(6) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, szaktantermekben az alábbiak szerint:

– a napi tanítási idő 8-tól  16.30 óra  percig tart,

– a fakultációs tanórákat 16 óráig be kell fejezni,

– indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el,

– a tanítási órák időtartama: 35-40 perc,

– az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik,

(7) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

11.2. Az óraközi szünetek

    (1) Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc.

(2) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére.

(3) A 30 perces óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára ebédidőt is jelent. Az étkezés ideje 12 és 14 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával, tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig.

  (4) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el.

(5) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók.

(6) Az ügyeleti rend kiterjed a  tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra:

reggel 7 órától 13 óráig,

délután 13 órától 14 óráig pedagógus,

délután 14 órától 17 óráig kijelölt pedagógus vagy egyéb közalkalmazott látja el a tanulók felügyeletét.

(7) A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell tartani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 20 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.

11.3. Az intézmény munkarendje

(1) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján  látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

a) Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje:

Hétfőtől csütörtökig: 8 órától 16.óráig

Pénteken  8  órától 16 óráig tart.

b) A technikai dolgozók munkaideje:

Hétfőtől csütörtökig: 8 órától 16 óráig

Pénteken  8 órától 16 óráig tart.

Az intézmény minden dolgozója jelenléti ívet vezet.

(2) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg.

A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja.

(3) A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

   (4) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje

– a kötelező órákból,

– a nevelő-oktató munkából,

– az ügyeleti órákból,

– a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

(5) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az

igazgatóhelyettes állapítja meg, – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi.

(6) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy  köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie.

(7) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni.

(8) A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt egy  órával jelezni kell az intézmény igazgatóhelyettesének.

(9) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, – a szakmai  vezetők javaslatainak meghallgatása után.

 (10) Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettes állapítja meg és az intézményvezető hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását.

(11) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az intézményvezetőt  kell értesíteniük .

(12) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi  Szervezeti és Működési Szabályzat mellékelteként kiadott „házirend” határozza meg.

(13) A házirend  szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg, a fenntartó hagyja jóvá. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

 

 

 

 

11.4. Tanórán kívüli foglalkozások

39. § (1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását

– a tanulók közössége,

– a szülői szervezetek, 

– a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél.

(2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával.

(3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni.

(4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

                      11.5.Napközis és  tanulószobai foglalkozások, felvételi rendjük

  (1)Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve 1. osztályban a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.

A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a közoktatási törvényben meghatározott tanulólétszám felső határát.

Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a törvényileg meghatározott létszám felső határát, a felvételről az iskola igazgatója dönt.

 

(2) A napközis foglalkozások rendje:

     12.35-13.00-ig szabadidős foglalkozás,

     13.00-14.00-ig ebéd,

     14.00-15.45-ig tanulmányi foglalkozás,

     15.45-16.15-ig uzsonna,

     16.15-16. 45-ig szabadidős foglalkozás.

 

(3) A tanulószobai foglalkozások rendje:

     13.30-14.00-ig ebéd,

     14.00-16.00-ig tanulmányi foglalkozás,

     16.00-16.30-ig uzsonna,

     16.30-17.00-ig szabadidős foglalkozás.

 

(4) Az iskolaotthonos oktatás rendje:

     8.00-11.40-ig délelőtti foglalkozás

     11.40-13.00-ig ebéd

     13.00-16.30-ig délutáni foglalkozások

11.6. Szakköri foglalkozások

 (1) A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg.

(2) A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért.

(3) A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök  működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja.

(4) Az intézményben a következő szakkörök működnek:

- Tánc szakkör

- Sport szakkör

 

 

11.7. Önképzőkörök

 (1) Az iskola

– művelődési,

– művészeti,

– ismeretterjesztő,

– képesség- és készségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez.

(2) Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával.

 

 

11.8. Énekkar

 (1) Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása.

Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben.

(2)Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, működésének minden költségét az iskola viseli.

11.9. Sportkörök

 (1) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartására van lehetőség.

(2) Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre.

(3) Az intézményben a következő szakágak működnek:

– Iskolai tömegsport

 

(5) Sportfoglalkozások tartása önköltséges áron, vállalkozás formájában is biztosítható, azzal a feltétellel, hogy nem veszélyezteti az iskolai sportfoglalkozások megtartását.

Az intézményben engedélyezett vállalkozás alapján működő tevékenységek:

       Labdarugó edzés

       Kézilabda edzés

vezetője:    

 

Az iskola a tanulók számára mindennapi testedzést a kötelező heti három tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör vagy egyesület és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melyen munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott nevelő végzi.

Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni.

A délutáni tömegsport-foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a sportcsarnokot, a tornatermet és az edzőtermet.

 

A foglalkozások testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján 1400 óra és 1600 óra között vannak.

A tömegsport - foglalkozások pontos beosztását tanévenként, az iskolai munkatervben, vagy tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

 

 

11.11. A könyvtár

   (1) Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy  szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.

(2) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

(3) Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el.

(4) Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok:

a) A könyvtárat használhatja:

– az iskola tanulói,

– az iskola pedagógusai,

- Csaholc, Túrricse, Vámosoroszi község lakossága.

b) A könyvtárba beiratkozni a Csaholc Általános Iskola és Óvoda intézményében lehet.

 

   e) A kölcsönzés ideje: 2-3 hét

[Az SZMSZ  függeléke tartalma azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésénél meg kell tartani, illetve, amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, a 16/1998. (IV. 8.)MKM rendelet módosította.]

 

11.12. Felzárkóztató foglalkozások

(1) Az intézmény biztosítja a  korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából.

(2) Az 1-8. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az 1-8. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik.

11.13. Versenyek és bajnokságok

 (1) Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét.

(2) Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a szaktanár irányítja.

11.14. Tanulmányi kirándulások

 (1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése.

(2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni a diákönkormányzat vezetőjének, engedélyezéséről az igazgatós dönt.

(3) A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai:

– a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit

– költségkímélő megoldást kell választani,

– a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról.

(4) A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről a nevelőtestület javaslatára az igazgató mérlegelési jogkörben dönt.

(5) A kiránduláshoz osztályonként legalább2-3 fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani.

11.15. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok

A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy:

a) tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges.

b) kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be.

c) csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

11.16. Egyéb programok, rendezvények szervezése

 (1) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

(2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell  kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha  a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

 

                                                     11.17. Tanfolyamok

Igény esetén az iskola – vállalkozási formában – tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért tandíj, regisztációsdíj-ként előre térítési díjat kell fizetni.

12. A tanulók jogállása

(1) A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket.

(2) Az iskola – a körzeti feladatok ellátásán túlmenően – a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra.

(3) A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie.

(4) Az intézményben  a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért.

(5) Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, az  alapműveltségi és az érettségi vizsgát a Nemzeti Alaptantervre épülő központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az alapműveltségi és érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg.

(6) Osztályozó vizsga időszaka az intézményben: február 1 – 15, és  június 10 – 25.

12.1. A tanuló távolmaradásának igazolása

(1) A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk.

(2) Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként három tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe  bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell.

(3) A szülő  előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke  távolmaradását kérheti, egy napot igazolhat. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig.

(4) Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán / portásnak, ügyeletes tanárnak felmutatott írásos osztályfőnöki  engedéllyel hagyható el.

(5)A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást.

(6) A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja.

(7) Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában – nem fogadja el. A tanórákról való késést (a módosított 11/1994.(VI.8.) MKM. rendelet fogja szabályozni).

(8) Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. Többszöri igazolatlan mulasztás esetén a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri,; fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezhetik.

12.2. A tanulók elismerése, jutalmazása

  (1) Az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve:

– tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,

– kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,

– eredményes kulturális tevékenységet folytat,

– kimagasló sportteljesítményt ér el,

– jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes  munkát végez,

– egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez,

(2) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni.

(3) Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is.

 

 

 

Az írásos dicséretek formái:

– tanítói, tanári, nevelői dicséret,

– osztályfőnöki dicséret,

– igazgatóhelyettesi dicséret,

– igazgatói dicséret,

– nevelőtestületi dicséret.

– rendkívüli dicséret.

(4) Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni.

   (5) A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni.

(6) A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi.

12.3. A tanulók fegyelmezése

(1) Azt a tanulót, aki

– kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi,

– igazolatlanul mulaszt,

– tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít,

megelőző jelleggel fegyelmi intézkedésben kell részesíteni.

(2) Az írásos fegyelmi intézkedések – a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek:

– tanítói, tanári, nevelői intés,

– osztályfőnöki intés,

– igazgatóhelyettesi intés,

– igazgatói intés.

(3) A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésnek  kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé.

(4) A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül osztálynaplóba is be kell írni Az igazgatóhelyettesi és az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi.

 

12.4. Fegyelmi büntetések

   (1) Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő.

(2) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók.

 

12.5.A tanulók kártérítési felelőssége

 Az a tanuló az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kárt meg kell térítenie.

(2) A kártérítés mértéke:

a) gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének ......%-át, –

b) szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg.

13.    Az intézményre vonatkozó szabályok

                                           13.1.  Belső ellenőrzés

 

Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős, figyelemmel a 193/2003.(XI.26.) Korm. rendeletben foglaltakat(A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről).

A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó

-        szakmai tevékenységgel összefüggő és

-        gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

 

A nevelő-oktató munka ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, melyek a munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folynak. A belső ellenőrzés ütemtervét az igazgató készíti el, a szakmai munkaközösségek javaslata alapján.

 

Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:

-        az ellenőrzés formáját,

-        az ellenőrzési területeket,

-        az ellenőrzés főbb szempontjait,

-        az ellenőrzött időszak meghatározását,

-        az ellenőrzést végző(k) megnevezését,

-        az ellenőrzés befejezésének időpontját,

-        az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját.

 

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, a fenntartó és a Szülői Szervezet.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:

            -a főigazgató

            -a főigazgató helyettes

            -a tagintézményvezető

            -a munkaközösség vezetők

            -a munkaközösségi tagok (megbízás szerint)

 

A főigazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti.

Közvetlenül ellenőrzi az főigazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.

-Az  főigazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik.

-A tagintézményvezető ellenőrzi az ovónők szakmai munkáját, ezen kívül szervezési feladataiból adódó ellenőrzési jogköre is van .

 

-A munkaközösség vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt.

Az ellenőrzés módszerei:

            -tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása

            -írásos dokumentumok vizsgálata

            -tanulói munkák vizsgálata

 

Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja.

Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető a pedagógusokkal egyénileg ismerteti, amelyre a pedagógus észrevételt tehet.

A belső ellenőrzés tapasztalatai alapján, a munkaközösségek előzetes véleményezése, valamint nevelőtestületi értekezleti értékelés után, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

 

 

 

 

 

                                      13.2. Az épületek, berendezések rendje

 

(1) Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni.

(2) Az intézmény  teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:

– a közösségi tulajdont védeni,

– a  berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

– az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,

– az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

– a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,

– a munka- és egészségvédelmi  szabályokat betartani,

 

(2)Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület  bejárati ajtaját a portás / hivatalsegéd  nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás gondnok feladata. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni.

(4) A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt.

 

                                  

 

 

 

 

 

                                       13. 3. Intézményi óvó, védő előírások

 

Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.

 

Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi Szabályzatot és a Tűzvédelmi Szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés utját.

 

 

                                    13.4.  Bombariadó esetén követendő eljárás

 

Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles az intézmény vezetőjét.

Az intézményvezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását.

Az intézményvezető-helyettes közreműködik az intézmény elhagyásának lebonyolításában.

Az intézményvezető utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról.

 

      13.5. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje

 

Az intézmény épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni.

Az intézmény saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja.

 

A bérbeadás szabályait a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata tartalmazza.

 

 

 

                       13. 6.  Az intézményben végezhető reklámtevékenység

 

Reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki.

Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet.

 

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.

 

 

 

 

 

 

 

 

13.7. A látogatás rendje

 Az intézménnyel munkaviszonyban nem állók az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót.

13. 8. Az intézmény vállalkozási tevékenysége

   (1) A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet  folytat, kihasználatlan kapacitása  bérbeadás útján való hasznosítására.

(2) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető-helyettes javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt.

(3) Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni, hogy az évente felülvizsgálható, az intézmény változó feladatainak végrehajthatósága érdekében.

13. 9. A helyiségek és berendezésük használati rendje

 (1) Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

(2) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is  csak pedagógusi felügyelettel  használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak,  szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában.

 

 

 

13.10. A szaktermek használati rendje

 (1) A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni.

A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá.

(2) A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:

– a szaktanterem típusa, neve,

– a terem felelősének neve és beosztása,

– a helyiségben tartózkodás rendje,

– a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,

– a berendezési  tárgyak és eszközök használati utasítása.

(3) További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz

(4) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.

(5) Az intézmény berendezését,  gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató és a gondnok együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a gondnoknál marad.

13.11.Karbantartás és kártérítés

 (1) A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gondnok felel.

(2) A meghibásodott  eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gazdasági vezető-helyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat.

(3) Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni.

 

                                         12.12. Dohányzás, dohányzóhely

 

(1)   Az intézmény területén dohányozni nem lehet.     VAGY

(2)   Az  intézmény /folyosó/ helyisége a dohányzásra kijelölt hely az intézmény dolgozói részére. ( a tanulók tartózkodásával egy légterű nem lehet, szellőzésének biztosítottnak kell lenni) Felnőttoktatás esetén lehet a tanulók részére is kijelölni helyiséget, szabadban lévő területet.

 

                                          13.13. Egyéb szabályok                                                                                                                                                                 

 

(1)     Telefonhasználat

 

Az intézményben lévő telefonok magáncélra csak térítés ellenében lehet használni.

Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekésésével.

Az ellenőrzésért felelős: Igazgató

 

(2)    Fénymásolás

 

Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet.

Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni.

 

(3)    Dokumentumok kiadásának szabályai

 

Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet.

 

 

(4)   Saját gépkocsi használata

A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani.

 

Saját gépkocsit hivatali célra az intézményvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni.

 

A saját gépkocsi használat részletes szabályait külön szabályzatban kell rögzíteni, melyet évente felül kell vizsgálni. A szabályzatban meg kell határozni a következőket:

-        saját gépkocsi használatra jogosultak köre

-        a saját gépkocsi használatáért fizetendő díj mértéke

-        az éves kilométer keret nagysága, stb.

14. A hagyományápolás

14.1. Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények

(1) Az intézmény hagyományainak  tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.

(3) Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek:

Ø  Szeptember 29.

Ø  Október 23.

Ø  Karácsonyi ünnep

Ø  Farsang

Ø  Március 15.

Ø  Ballagó

Ø  Tanévzáró

 

(4) Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések:

Ø  Október 6.

Ø  Mikulás

Ø  Anyák napja

 

 (5) Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények:

 

 (6) Tanulmányi versenyek és vetélkedők:

Ø  Április 11.  József Attila szavalóverseny

Ø  Hagyományos szabadidős hét

 

 (7) Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:

Ø  Mikulásdisco

Ø  Bográcsolás, főzőverseny

 

 

 

 

 

 

14.2. Jelképek

(1) Az intézmény címerének  szimbólumai és a címer leírása:

..............................................................................................................................

..............................................................................................................................

(2) Az intézmény jelvényének szimbólumai és a jelvény leírása:

..............................................................................................................................

..............................................................................................................................

(3) Az intézmény zászlójának leírása:

..............................................................................................................................

..............................................................................................................................

(4) Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni.

(5) A pedagógusok ünnepi öltözete:

 (6) Ünnepi egyenruha lányok részére:

o   Fehér blúz, fekete szoknya

 (7) Ünnepi egyenruha fiúk részére:

o   Fehér ing, fekete nadrág

 (8)Az iskola hagyományos sportfelszerelése:

a) lányok részére:

 

b) fiúk részére:

 (9) Közoktatási intézményünk egyéb külsőségei:

 

 

 

                                    15. Az egészségügyi ellátás rendje

(1) Az intézmény heti ............. alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátást biztosít a tanulók és az alkalmazottak részére. Ugyancsak rendelési időben védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban.

(2) Az  iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:

– a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése,

– a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,

– a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,

– színlátás és látásélesség vizsgálat,

– pálya- és katonai alkalmassági vizsgálatok végzése,

– a konyha,  az étterem,  a tornaterem  és a mosdó helyiségek közegészségügyi ellenőrzése,

– tüdőszűrés megszervezése,

– fogászati kezelés,

 (3) A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja.

(4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az osztályfőnökök feladata osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon való megjelenjenek megszervezése.

16. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje

   (1) A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt.

(2) Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat

(3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania.

(4) Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére.

(5) Az iskolaorvos  a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart.

 

17. A térítési díj és a tandíj  fizetésének rendje

 (1) Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki.

(2) Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért:

– étkezés igénybevétele, 

 

(3) A térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik.

   (4) A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről.

(5) Tandíjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért:

– ....(pl. Magyarországon nem tanköteles tanuló  tanórákon való részvétele.)

 (6) A térítési- és a tandíj mértékét a fenntartó állapítja meg.

18. Szociális támogatások

   (1) Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális ösztöndíjra és a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. Az intézményben a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét kell figyelembe venni.

(2) A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ:

– a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege,

– eltartott családtagok száma,

– munkanélküli eltartó,

 (3) A diák-szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot.

(4) A szociális támogatás formái:

– szociális ösztöndíj fizetése,

– szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése,

– a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása,

– kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése,

– üdülési hozzájárulás,

– térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása,

 (5) Az intézményt támogató ERDŐHÁTÉRT alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján – az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként.

 

19. A tankönyvrendelés szabályai

 

A tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelős, kijelöli a tankönyvellátásért felelős dolgozót, vele megállapodást köt.

A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő tankönyvfelelős intézkedik arról, hogy az évente kiadott tankönyvjegyzék elegendő példányban álljon a munkaközösségek, illetve a pedagógusok rendelkezésére. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülői szervezet és a diákönkormányzat is megismerje.

A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani.

A pedagógus az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, majd egyeztet az osztályába tartozó tanulók szülői közösségével.

Az igazgató pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyvrendelési tervezetről véleményt kér a szakmai munkaközösségektől, a diákönkormányzattól, valamint a szülői szervezettől. A tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez pedig egyetértésüket kéri meg.

A tankönyvtámogatás felhasználásának elveiről és módjáról a magasabb jogszabályokat figyelembe véve a nevelőtestület dönthet, a szülői szervezet és DÖK véleményének kikérésével.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Záró rendelkezések

   (1) Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba.

(2) Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők:

   ... sz. melléklet:  Munkaköri leírások

   ... sz. melléklet:  Az intézmény vizsgaszabályzata

   ... sz. melléklet:  Belső ellenőrzési szabályzat

   ... sz. melléklet:  Ügyviteli és iratkezelési szabályzat, benne a pecséthasználat rendje

   …sz. melléklet   A diákigazolvány kiadásának szabályzata

   ... sz. melléklet:  Számviteli szabályzat

   …sz. melléklet:  Szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében  tört-

                              ténő igénybevételének szabályozása

   ... sz. melléklet:  Bizonylati szabályzat

   ... sz. melléklet:  Pénzkezelési szabályzat

   ... sz. melléklet:  Leltározási szabályzat

   ... sz. melléklet:  Selejtezési szabályzat

   .... sz. melléklet:  Munkavédelmi szabályzat

   .... sz. melléklet:  Tűzvédelmi szabályzat

   .... sz. melléklet:  Közalkalmazotti szabályzat

   .... sz. melléklet:  A diákönkormányzat  működési rendje

   .... sz. melléklet:  A vezető-helyettesek  munkaköri leírása

  

  

Záradék I. :

 

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 200.... év .................. hó ..... napján elfogadta.

Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

..........................................

..........................................

Záradék II.:

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják.

..........................................

..........................................

Záradék III.:

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az iskolaszék (szülői szervezet) – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják.

..........................................

..........................................

 

 

 

Záradék IV.:

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény a Csaholc, Túrricse, Vámosoroszi, Penyige, Mánd Önkormányzat Képviselő-testületei elfogadták.

 

 

Kelt: ................................., 2007. december.....nap.

 

 

Kádár Bálint Zsigmond                       Végh Endre                            Garda Endre

Csaholc polgármestere       Vámosoroszi polgármestere            Túrricse polgármestere

 

                     Németi János                                       Varga Lajos

Penyige polgármestere                                      Mánd polgármestere

 

 

 

 

P. H.

...............................................

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Függelék:

 

 

 1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról

 

    12,.§ (6) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet (közösség) részére további jogokat állapíthat meg.

Az iskolaszék

33. § (1) A többcélú intézmény lehet

(7) A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot és egy pedagógiai programot, az általános művelődési központban pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.

 

40. § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(2) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

(3) A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.

 

103. § (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik.

(2) A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az

 

 

118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.

(10) A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

 

 

 

81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn

a)     a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a felvétel előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. §-a (1) bekezdésének d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a szervezeti és működési szabályzatban az alkalmazottakra, a házirendben a gyermekekre, tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg;

b)      

 59.§.

(6) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet (közösség) részére további jogokat állapíthat meg.

Az iskolaszék

118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.

(10) A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

 

 

 

 

122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.

(12) Az óvoda, az iskola és a kollégium - az alapító okiratában meghatározott keretek között - a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályait, a következő rendelkezések figyelembevételével: az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

 

 

2. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez

(A törvény 40. §-ához)

A közoktatási intézményekben nyilvántartott
és kezelt személyes és különleges adatok

Adatkezelés a közoktatási intézményekben

6. Az iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

1999. évi XLII. törvény

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

4. § (1) A 2. § (1) bekezdésének a), illetőleg c) pontjaiban meghatározott esetekben - az (5)-(6) bekezdésekben, valamint a 2. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő helyet kell kijelölni és fenntartani, amennyiben megfelelő önálló helyiség rendelkezésre áll, vagy az azonos helyiségben a dohányzóhely 2. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő kijelölése a helyiség rendeltetésszerű igénybevételének veszélyeztetése nélkül megoldható, és a kijelölés a 2. § (2) bekezdése alapján nem tiltott. Dohányzóhely kijelölésének hiányában a helyiségen kívül dohányzás céljára szolgáló területet kell meghatározni, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

személyszállító

 

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről

 

                                                                                                                                                                                                                  4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,

b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét,

c) a belépés és benttartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,

d) tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét,

e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét,

 

g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját,

h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,

k) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket,

l) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

m) a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,

n) az intézményi védő, óvó előírásokat,

o) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket,

p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel,

r) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

(2) Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit,

b) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,

c) a felnőttoktatás formáit, továbbá - az érettségi vizsga kivételével - az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítására és a bizonyítvány, illetve az okirat alapján az idegennyelvórák alóli felmentésre vonatkozó rendelkezéseket.

d) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

e) a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

f) a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit,

g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

j) az iskolai (kollégiumi) könyvtár működési rendjét.

(3) A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol

a) az óvodaszék az (1) bekezdés a), c), g) és i)-m) pontjában meghatározott kérdésekben,

b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), c) g) és i) és k)-p) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) és i) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban, továbbá az (1) bekezdés j) pontjában, valamint a (2) bekezdés d)-j) pontjában meghatározott kérdésekben,

 

a) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit,

b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), c) g) és i) és k)-p) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) és i) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban, továbbá az (1) bekezdés j) pontjában, valamint a (2) bekezdés d)-j) pontjában meghatározott kérdésekben,

c) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés j) pontjában, a (2) bekezdés d)-i) pontjában, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá az (1) bekezdés r) pontjában minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez.

(4) Az iskola szervezeti és működési szabályzata akkor zárhatja ki az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű okirat iskolai tanulmányokba való beszámítását, illetve az idegennyelvórák alóli felmentés lehetőségét, ha az iskolai tanítási órák biztosítják az idegennyelvtudás szinten tartását, fejlesztését.

 

 

a) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit,

b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), c) g) és i) és k)-p) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) és i) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban, továbbá az (1) bekezdés j) pontjában, valamint a (2) bekezdés d)-j) pontjában meghatározott kérdésekben,

c) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés j) pontjában, a (2) bekezdés d)-i) pontjában, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá az (1) bekezdés r) pontjában minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez.

(4) Az iskola szervezeti és működési szabályzata akkor zárhatja ki az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű okirat iskolai tanulmányokba való beszámítását, illetve az idegennyelvórák alóli felmentés lehetőségét, ha az iskolai tanítási órák biztosítják az idegennyelvtudás szinten tartását, fejlesztését.

6/A. § (1) A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év, illetőleg a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai, tanórai, kollégiumi foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). A rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokat.

6/C. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

(2) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár igénybevételének, működésének szabályait az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjtőkörét - a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott - gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A gyűjtőköri szabályzatot - elfogadása előtt - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel véleményeztetni kell. E rendelet 3. számú melléklete határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésénél meg kell tartani, illetve, amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.

 

8. § (1) Az óvoda a nevelési programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról.

(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról.

11. § A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény (intézményegység) vezetőjét is - a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint - köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a tagintézmény (intézményegység) vezetője a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott alkalmazott köteles ellátni.

 

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

7. § (1) A pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni.

(2) A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik - biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a következők szerint:

a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia,

b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

 

 

 

 

 

                           217/1998.(XII.30.) Korm.rendelet az államházt. működési rendjéről

 

9. § (1) A költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv - nem haszonszerzés céljából - feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez.

(2) A költségvetési szerv az alaptevékenységén túlmenően vállalkozhat, ha e tevékenység

a) az alapító okiratban, valamint szervezeti és működési szabályzatban - a b) pontban foglaltakra is figyelemmel - meghatározott feladatkörnek megfelel, és az ott megjelölt keretekben marad, és

b) folyó évi - a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában megjelölteken kívüli - bevétele és az előző év(ek) vállalkozási tartaléka fedezi a folyó évi kiadásokat.

(3) A költségvetési szervnek szabályzatban rögzítenie kell a vállalkozási szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat.

(4) Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége összességében - a (2) bekezdésben foglaltak ellenére veszteségessé válik, a felügyeleti szerv köteles a tárgyévet követő év május 31-éig intézkedni a veszteséges tevékenység felszámolására, a felelősség megállapítására.

(5) Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez.

(6) A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett.

(7) A kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat - beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét - a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie.

A költségvetési szerv alapítására, megszüntetésére vonatkozó szabályok

 

10. § (1) A költségvetési szerv alapítására az Áht.-ban foglalt rendelkezéseket a (2)-(9) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Ha a költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály, határozat megjelöli a költségvetési szerv felügyeleti szervét, akkor az alapító okiratot e szervnek kell kiadnia.

(3) A költségvetési szervet alapító fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a köztestület nevében eljáró szerv vezetője köteles a pénzügyminiszter egyetértése iránti kérelmét részletes indoklással és számításokkal alátámasztani, megjelölve az alapítás egyszeri, esetleges töredék évi és a költségvetési szerv folyamatos működtetési (teljes évi) kiadási szükségletét, valamint mindezek forrását.

(4) Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni, amelynek - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:

a) az alapító okirat keltét, számát,

b.)az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését,

 

"c) a vállalkozási feladatoknak és gazdálkodó szervezetben való részvételnek a részletes - alaptevékenységtől elhatárolt - felsorolását, valamint a költségvetési szerv, illetve szervezeti egységei vezetőinek ezzel kapcsolatos feladatait,"

 

d) a b)-c) pontokban megjelölt feladatok, tevékenységek forrásait,

e) a feladatmutatók megnevezését, körét,

f) a költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet), telephelyek megnevezését,

g) a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot, általános forgalmi adó alanyiságának tényét,

h) a költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,

i) a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket,

j) a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el.

(5) A szervezeti és működési szabályzatban vagy annak mellékletében szabályozni kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító

a) feltétel- és követelményrendszerét,

b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá

c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.

 

(6) A központi és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv költségvetési alapokmányának az e rendelet 21. számú mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A költségvetési alapokmány jóváhagyására az elemi költségvetésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, és az alapokmányt az elemi költségvetéssel együtt kell kezelni.

(7) Költségvetési szervet az alapításra jogosultak együttesen is alapíthatnak.

(8) Költségvetési szerv közös alapításáról és - határozott vagy határozatlan időre szóló - működtetéséről az alapítóknak írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell

a) az alapítás forrását,

b) a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit,

c) az irányítási, felügyeleti jogkörök gyakorlásának módját,

d) a megszüntetés esetén követendő eljárást.

(9) A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint kell a KSH által kiadott, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendjében meghatározott szakágazatba sorolni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gazdasági szervezet

17. § (1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat, amely részben történhet vásárolt, a felügyeleti szerv által engedélyezett szolgáltatással, a felelősség átruházása nélkül.

(2) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok megállapodásban rögzített része ellátására pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t jelölhet ki.

(3) A gazdasági szervezet felépítését és feladatát a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni.

(4) A gazdasági szervezet ügyrendet készít, amely részletesen tartalmazza e szervezet és szervezeti egységei és a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy(ek) által, továbbá a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében ellátandó feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét.

 

57. § (1) A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre használható fel.

(2) A költségvetési szerv nem vállalkozási tevékenységéből származó bevételei különösen a következők:

a) az intézményi ellátás díja, az alkalmazottak térítése, a más költségvetési szerv dolgozója vagy ellátottja részére nyújtott - ellátási körbe tartozó - szolgáltatás ellenértéke;

b) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti ellenőrzési) feladatok díjbevételei;

c) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke;

d) az állami feladat ellátása során létrehozott termékek, jegyzetek, tankönyvek, kiadványok, tanulmányok értékesítési bevétele;

e) működési és felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel fedezett részéből, a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatoktól, illetve államháztartáson kívülről származik;

f)

g) a költségvetési szerv helyiségei, eszközei tartós és eseti bérbeadásának díja;

h) a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúrája magáncélú igénybevételének térítése;

i) a vendéglátó-ipari vállalkozások által üzemeltetett intézményi étkezdék, éttermek bérleti díja;

j) a költségvetési szerv rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök (ideértve az ingatlanokat is) és készletek értékesítéséből befolyt bevétel, a betétdíjas göngyölegek visszaváltásakor fizetett térítés;

k) a dolgozó, hallgató, tanuló stb. kártérítése, munkaruha- és egyéb térítése;

l) a kamat, kötbér, bírság, kártérítés; az értékpapír-értékesítésből (-visszaváltásból), adók visszatérítéséből, bánatpénz megfizetéséből származó pénzösszeg, kivéve a vállalkozási tevékenységgel összefüggőket;

m) a költségvetési szerv részére meghatározott rendeltetéssel adott egyes pénzeszközök (pl. adomány).

(3) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek közül az a)-h) pontok alattiak fordíthatók - a közvetlen közreműködők, valamint az intézmény szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazása céljából - személyi juttatásokra. A d)-h) pontok alatti bevételek csak a bevétellel összefüggően meghatározott időre vonatkozóan fordíthatók személyi juttatásokra.

 

62. § (1) A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire; továbbá jogszabály, illetőleg a felügyeleti szerve által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a költségvetési szerv által foglalkoztatott személyekre.

(2) A költségvetési szerv alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét - munkáltatói tagként - egészben vagy részben átvállalhatja, illetve adományt adhat.

(3) A költségvetési szerv a vele foglalkoztatotti jogviszonyban álló magán-nyugdíjpénztári tagdíját - jogszabályban meghatározott mértékig - kiegészítheti.

(4) A költségvetési szerv a (2)-(3) bekezdésben foglaltak mértékéről, a jogosultság feltételeiről belső szabályzatában rendelkezik.

5/1998. (II. 18.) MKM rendelet

a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

17. § (1) Az iskola igazgatója minden év február hó 15-éig elkészíti az iskolai tankönyv- és segédkönyv rendelést (a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület meghatározza, hogy a 16. § (4)-(5) bekezdése alapján tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítsák.

(2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola igazgatója beszerzi - ha működik - az iskolaszék véleményét.

(7) A tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolaszéket - ha működik - egyetértési jog illeti meg.

 

30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet a diákigazolványról

6. § (1) A közoktatási diákigazolvány kiadása a közoktatásról szóló törvény 20. § (1) bekezdésének b)-f) pontjában felsorolt közoktatási intézmény vezetőjének, képzési kötelezettség teljesítése esetén, a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó bizottság vezetőjének a feladata.

(2) A felsőoktatási diákigazolvány kiadása a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében jelölt intézmény vezetőjének a feladata.

(5) A diákigazolvány kiadására jogosult intézmény:

a) a diákigazolványokkal kapcsolatos egyes adatokról és tényekről nyilvántartást vezet. A nyomtatványokat és a diákigazolványokat biztonságosan tárolja;

b) az oktatási miniszter rendeletében meghatározottak szerint részt vesz az új diákigazolvány megrendeléséhez vagy a diákigazolvány cseréjéhez szükséges adatlap kitöltésében;

c) a diákigazolványokat - beleértve az újonnan kiadott és az ideiglenes diákigazolványt is - a megküldött hologramos érvényesítő matricával látja el a közoktatásban tanévenként október 31-éig, a felsőoktatásban félévenként március 31-éig, illetve október 31-éig, továbbá a felsőoktatási diákigazolványt a jogszabályban meghatározott egyéb módon érvényesíti (a továbbiakban: a diákigazolvány érvényesítése);

d) a diákigazolványt bevonja a 7. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt esetekben, továbbá bevonja a lejárt érvényességű diákigazolványt.

(6) A nem magyar intézményben tanuló magyar állampolgárságú tanuló, hallgató diákigazolványának kiadásakor e § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

 

7. § (1) A kiadó intézmény állandó diákigazolványt ad ki

a) a tanulói, hallgatói jogviszony kezdetekor;

b) a kiállítás napjától számított legfeljebb hat év elteltével a közoktatásban;

c) az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolvány helyett;

d) ha a jogszabály kivételt nem tesz, az adatokban bekövetkezett változáskor, beleértve az intézményváltoztatást is.

(2) Intézményváltoztatás esetén az új intézmény látja el a 6. §-ban meghatározott feladatokat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megrendelt állandó diákigazolvány kiadásáig - de legfeljebb 60 napra - a 3. §-nak megfelelő ideiglenes diákigazolványt kell kiadni. Az ideiglenes diákigazolvány a 2. §-ban foglalt jogosultságokat igazolja. Az ideiglenes diákigazolvány kiadásának feltétele, hogy a tanuló, illetve hallgató az állandó diákigazolványt igényelje.

(4) A diákigazolványra jogosult tanulónak, illetve hallgatónak legfeljebb 60 napra állandó diákigazolvány megrendelése nélkül is ideiglenes diákigazolványt ad ki a kiadó intézmény abban az esetben, ha

a) az állandó diákigazolvány nem tartalmazza az oktatás, illetve a gyakorlati képzés tényleges helyszínét. A helyszínt a személyi lapon kell feltüntetni;

b) az 1. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott intézmény nem magyar állampolgárságú tanulójának, illetve hallgatójának, amennyiben 12 hónapnál rövidebb időtartamra szóló ösztöndíjjal folytatja tanulmányait.

(5) Annak a tanulónak, illetve hallgatónak, akinek a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnése, de még az igazolvány érvényességi idejének lejárta előtt jogosult az (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján új állandó diákigazolványra, a kiadó intézmény állandó diákigazolvány megrendelése nélkül ideiglenes diákigazolványt állít ki az 1. § (3) bekezdésében meghatározott érvényességi idő lejártáig. Ezekben az esetekben a diákigazolvány személyi lapján az intézmény és a tagozat rovatot [3. § (6) bekezdés] a tanuló, hallgató előző diákigazolványa szerint kell megfelelően kitölteni.

8. § (1) Az állandó diákigazolványért, az ideiglenes diákigazolványért a tanuló, illetve hallgató külön jogszabályban meghatározott térítési díjat fizet.

(2) Az állandó diákigazolvány térítési díja az állandó diákigazolvány, valamint valamennyi nyomtatvány és adathordozó előállításának költségét és a forgalmi adót tartalmazza.

(3) A diákigazolvány térítési díja a kezelőt illeti.

(4) A szállítási költségek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kiadót terhelik.

9. § (1) A kiadó intézmény az oktatási miniszter rendeletében foglaltak szerint szabályozza a nyomtatványok és a diákigazolványok átvételének, tárolásának, az érvényesítésnek, a diákigazolvány kiadásának és bevonásának, a nyilvántartás vezetésének rendjét, valamint a kiadó további feladatainak végrehajtási rendjét.

(2) A kiadó intézmény vezetője kijelöli azt a személyt (személyeket), aki (akik) felelős (felelősek) azért, hogy a diákigazolvány olyan személy részére kerüljön kiadásra, aki e rendelet szerint arra jogosult. Feladatuk kiterjed annak ellenőrzésére, hogy a diákigazolványon feltüntetett adatok megfelelnek a tanuló, illetve hallgató személyi okmányaival igazolt adatoknak és az iskolai nyilvántartásnak.

(3) A kijelölt felelősnek a nyomtatványok és a nyilvántartások biztonságos tárolásáról, valamint a nyomtatványok szigorú elszámolását lehetővé tevő nyilvántartásáról kell gondoskodni.

(4) A kiadó intézmény vezetője kijelöli azt a személyt, aki a nyilvántartások vezetéséért felelős személyt meghatározott időközönként ellenőrzi.

(5) Közoktatási intézmény esetén a fenntartó, felsőoktatási intézmény esetében az Oktatási Minisztérium ellenőrzi a nyomtatványok és nyilvántartások kezelését. Szabálytalanság gyanúja esetén kezdeményezi a nyilvántartási rendszer felülvizsgálatát, és szükség esetén felhívja a kiadót újabb - a nyilvántartások vezetéséért felelős - személy kijelölésére.

 

Az iskolai (kollégiumi) könyvtárak működése

 

(3. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez)

 

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésének szakmai követelményei

1. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár alapkövetelményei:

– legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,

– könyvtárostanár (-tanító) alkalmazása,

– legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

– szabadpolcos állományrész biztosítása,

– tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.

2. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.

3. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi) könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatai

1. Az iskolai könyvtár alapfeladata

– gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

– tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

– tanórai foglalkozások tartása,

– az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,

– könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

2. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen:

– tanórán kívüli foglalkozások tartása,

– dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása,

– számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

– tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

– más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

– részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,

– muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása,

– közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működése

1. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.

2. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

3. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az iskolai (kollégiumi) könyvtár

a) könyvtárhasználóinak körét,

b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját,

c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit,

d) a könyvtárhasználat szabályait,

e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét.

4. A szervezeti és működési szabályzatnak a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni.

5. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közreműködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári szerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének.

 

 

 

 

 

 

 

Csaholc, 2007. 12. 04.

 

 

 

 

 

Az SzMSZ-t jóváhagyták: ……………………………………………….

                                                           Szülői munkaközösség

 

                                      

 

 

 



Keresés