Csaholci Általános Iskola
Jó Szóval Oktasd, Játszani is Engedd!

Pedagógiai Program


 
 
 
 
 
 
 
 
 
A CSAHOLC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
 
 
ELFOGADTA
 
A CSAHOLC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
 
NEVELŐTESTÜLETE
 
2010. év június hó .22. napján.
 
 
 
 
KÉSZÍTETTE: ISZÁK TIBOR
IG.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mottó: "Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."
(Szent-Györgyi Albert)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
TARTALOMJEGYZÉK
A település bemutatása 3
NEVELÉSI PROGRAM 8
Pedagógiai alapelveink 8
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 13
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 17
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 19
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását
szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 21
A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 28
Iskolai egészségnevelési program 30
Iskolai környezeti nevelési program 32
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő
eszközök és felszerelések jegyzéke 33
A 243/2004 Kormány rendelettel kiadott NAT alapján Készített Nyíregyházi
tantervcsalád óraterve 45
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 46
A magasabb évfolyamra lépés feltételei 47
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 48
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és
értékelése 49
Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 57
A tanulók fizikai állapotának mérése 58
A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos
egyéb intézkedések 67
Mellékletek: 1. számú / Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése / 69
2. számú /A Csaholc Általános Iskola és Óvoda nemzeti, etnikai,
kisebbségi nevelési oktatási (roma felzárkóztató) programja 108
3. számú /A Csaholc Általános Iskola és Óvoda bűnmegelőzési és
prevenciós programja az iskolai nevelésben és oktatásban/ 113
4. számú /A Csaholc Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programjának
átdolgozása a kompetencia alapú oktatásra/ 119
5. számú /A Csaholc Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programjába
beépülő nem szakrendszerű oktatás és annak megszervezése az 5-6. évfolyamon/ 149
6. számú / A Csaholc Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programjába
beépülő nem szakrendszerű oktatás megszervezése az intézmény 5–6. évfolyamán 158
7. számú /A Csaholc Általános Iskola és Óvoda Környezetvédelmi programja 163
8. számú /A Csaholc Általános Iskola és Óvoda IPR programja 183
9. számú / A Csaholc Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programjának átdolgozása a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0233 számú pályázat alapján. 192
 
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 242
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. A települések bemutatása
 
1, Földrajzi helyzet
 
Csaholc, Túrricse és Vámosoroszi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének a keleti részén, Fehérgyarmat város vonzáskörzetében található. Közel van a Magyar-Ukrán-Román hármashatár. Határátkelő van 20 km-re Ukrajnába Tiszabecsnél, 25 km-re Romániába Csengersimánál.
 
2, Társadalmi, gazdasági helyzet
 
A községek társadalmi, gazdasági helyzetüknél fogva többszörösen hátrányos helyzetű településeknek minősülnek. Igen nagy a munkanélküliség, az országos, de a megyei átlagot is jóval meghaladja. A községek mezőgazdasági jellegű, beállítottságúak, ipar egyáltalán nincs. A magántulajdonba került mezőgazdasági földterületeken a gazdálkodás évek óta ráfizetéses. A kevés területtel rendelkezők egyszerűen képtelenek megfizetni a föld megműveltetését. Kénytelenek nagyobb földterülettel rendelkezőknek, vállalkozóknak bérbe, vagy ingyenes hasznosításra átadni. A gazdasági helyzeten, a megélhetési gondokon az segít, hogy az utóbbi években egyre többen felismerték a konzervgyári uborka termesztését. Viszonylag kis területen, egy jól sikerült évben jelentős jövedelemhez jutnak így az emberek. Jelentős a nagysága az almás gyümölcsösnek. A községek megtartó ereje a munkahely hiánya miatt gyenge, jellemző a fiatalok elvándorlása. Nappali tartózkodásra, ellátásra idősek klubját tartanak fenn Vámosorosziban, Túrricsén pedig bentlakásos öregek otthona működik. Az önkormányzat társulási formában tartják fenn az iskolát és az óvodát. A községek infrastruktúrája igen jó. Villany, vezetékes víz, vezetékes gáz, szennyvízcsatorna, telefon van. Az önkormányzatok különböző közhasznú foglalkoztatással is igyekszik enyhíteni a munkanélküliségen. A községekben jelentős a cigány etnikumhoz tartozók száma. Az általános iskolásoknak 70 %-át teszik ki. Cigány kisebbségi önkormányzat 1998 óta működik Csaholcon és Túrricsén.
 
 
 
 
 
 
3, Az intézmény rövid bemutatása
Csaholc, Túrricse, Vámosoroszi, Mánd, és Penyige községek önkormányzatai úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy intézményfenntartó társulást, melynek gesztora Csaholc település önkormányzata. Ez az intézményfenntartó társulás működteti a Csaholc Általános Iskola és Óvoda intézményt, melynek székhely intézménye Csaholcon van, valamint három tagintézménye Túrricse, Vámosoroszi és Penyige községekben található. 1 - 8 évfolyamig járnak a gyerekek Csaholci székhely iskolába, a Túrricsei tagintézménybe 1 - 4 évfolyam és a Túrricsei óvodások Vámosoroszi tagóvodába járnak a Csaholci, Vámosoroszi, és a Mándi óvodások, Penyigei tagóvodába pedig a Penyigei és Mándi óvodások. Az intézményben összesen 19 tanulócsoport működik. Várhatóan sem csoportbővítésre, sem csökkentésre nem kerül sor. A jelenlegi 20,5 fő aktív és 2 fő passzív (gyesen lévő) pedagógus létszám megtartása az elkövetkező időben is indokolt, mivel az oktatási törvényben előírt és helyi tantervben megállapított órakeret ezt szükségessé teszi. A központi iskola egy szintes, 9 tanteremben és 1 tornateremben délelőtt 9 tanulócsoportban, délután pedig 5 tanulócsoportban 164 gyerek részére biztosít nevelést, oktatást. A tanulók 70%-a cigány tanuló. Az iskola felszereltsége átlagos. Az elfogadott és jóváhagyott Pedagógiai program alapján kiemelt figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség biztosítására, valamint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására /fejlesztési program alapján/. A tehetséges, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére szakkörök, integrációs, és képesség-kibontakoztató foglalkozások biztosítják /angol nyelv, német nyelv, informatika, sport/ mindezt. Alapfokú művészeti oktatás – zene, tánc – is folyik az intézményben. A speciális nevelési igényű tanulók számára integrált keretek között biztosítjuk az alapfokú oktatást. Az OM 2/2005. SNI gyermekek oktatásának irányelvei alapján. Az iskola roma etnikai kisebbségi programját a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet és a NAT alapján alkalmazzuk.
 
 
 
 
 
 
 
4, Tárgyi feltételek, ellátottság
 
Rendelkezésre áll: Csaholcon
- egy emeletes iskola (9 tanterem, 1 számítástechnika terem, 1 zeneszoba)
- egy ebédlő
- egy tornaterem
- egy könyvtár terem
Távlatban szükséges:
Az intézmény teljes rekonstrukciója. Valamint a meglévő tagintézmények átszervezése.
 
 
5, Személyi feltételek
 
 
Intézmény
típusa Szakos ellá-tottság
%-ban Hiányzó
szakos
tanárok Pedagógusok
létszáma Nyugdíj előtt
állók
száma Egyéb
dolgozók
száma
 
Többcélú intézmény
90
 
 
20,5
 
-
 
21
 
 
6, Fontosabb mutatószámok: (2007/2008-os tanév)
 
Tanulók száma összesen: 202 Ebből Túrricse: 38
Iskolai csoportok száma: 14 5
Étkezők száma: 202 38
Pedagógusok száma: 20,5 3
Osztálytermek száma: 9 4
Egy pedagógusra jutó tanulók száma:10 13
Egy tanteremre jutó tanulók száma: 22,44 9,5
 
 
7, Várható változások (5-6 évre)
 
Várható létszámok:
 
Intézmény 2008 2009 2010 2011 2012
Csaholc Általános Iskola és Óvoda
204 205 204 204 204
 
 
 
8, Mit akarunk tenni az elkövetkező 5-6 évben?
 
Továbbra is meg kell tartani a 8 osztályos iskolarendszert, 19 tanulócsoporttal, ebből 4 alsós, 2 felsős napközis csoport és 1 tanulószoba. Várhatóan sem csoportbővítésre, sem csökkentésre nem kerül sor. A szervezett étkeztetést a jelenlegi formájában továbbá is biztosítani kell. (ingyenes tízórai, kedvezményes ebéd) A szakember ellátottság 100%-os biztosítása érdekében a hiányzó szakok ellátására az új műveltségi területek (tánc és dráma, mozgáskultúra és média ismeret, hagyományismeret, gyógypedagógia stb.) bevezetése indokolttá teszi az akkreditált továbbképzéseken való részvételt és annak ösztönzését. A jelenlegi 20,5 fős pedagógus létszám megtartása az elkövetkező időben is indokolt, mivel az oktatási törvényben előírt és helyi tantervben megállapított órakeret ezt szükségessé teszi.
 
 
9, A tárgyi feltételek javítása érdekében a következők megvalósítása indokolt
 
Az iskola taneszköz felszereltségét a taneszköz beszerzési tervnek megfelelően folyamatosan, 4 éven keresztül javítani kell. Élni kíván az önkormányzat a pályázati lehetőséggel, támogatás elnyerésével.
 
 
 
 
 
 
10, Az intézmény költségvetésének alakulása
 
A Csaholc Általános Iskola a jó kihasználtságú intézmények közé tartozik, ugyanis Túrricse, Csaholc, Vámosoroszi, Mánd, Penyige községek 2007.augusztus 15.-én ezért hozták létre az intézményt, hogy gazdaságilag hatékonyabb és szakmailag színvonalasabb oktató és nevelő munkát tudjunk végezni. A normatív támogatás évek óta nem fedezi a költségeket, az önkormányzatnak kell azt pótolni. A társulás létrejötte remélhetőleg kedvező hatással lesz a költségvetés alakulására, és bővülő oktatási programok még több kiegészítő normatíva lehívását, vagy pályázását teszi lehetővé. Az elmúlt években az iskola több alkalommal pályázott sportszerekre, kirándulásra, számítógépekre, különböző oktatási és nevelési programokra, eszköz vásárlására. A későbbiekben is figyelmet kell fordítani a pályázati lehetőségekre. Leginkább az intézmény teljes körű rekonstrukcióját lehetővé tevő uniós pályázatokra, mely az energiatakarékosság és az akadálymentesítést is lehetővé teszi majd.
Fejlesztési célként tehát az épület teljes felújítása és belső átalakítása termek kialakításával kell hogy megvalósujon.. Az önkormányzat saját pénzügyi forrása várhatóan a tantermek létesítéséhez nem lesz elegendő, indokolt a pályázati lehetőség kihasználása.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Nevelési program
 
 
I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
 
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
 
Az alapelvek áthatják a teljes nevelési rendszer, a pedagógiai koncepció és a nevelő-oktató munkafolyamat teljes egészét.
Az iskolánkat meghatározó alapelvek:
 
1. A gyermekközpontúság
2. Az esélyegyenlőség felé törekvés
3. A demokratizmus
4. Az autonómia
 
A választott alapelveket egy koherens, egymásra épülő rendszerként fogjuk fel.
A gyermekközpontúság azt jelenti, hogy iskolánkban olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol tanulóink jól érzik magukat, és ahol képességeik kibontakoztatásának optimális feltételei megvannak.
Törekszünk az esélyegyenlőtlenség mérséklésére. Maximálisan figyelembe vesszük az oktatás során tanulóink egyéni képességeit, és haladásukat állandóan figyelemmel kísérjük személyiségközpontú segítségnyújtást biztosítva számukra.
A demokratizmus érdekében a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, személyiségüket tiszteletben tartjuk, szuverenitásukat figyelembe vesszük, és a helyes felelősségteljes közösségi magatartást helyezzük előtérbe.
Az autonómia egyrészt a szakmai önállóságra utal, másrészt a gyermekek önmegvalósításának lehetőségét és az önfejlesztés követelményét rejti magában.
 
 
A nevelőtestület által közvetítendő legfontosabb értékeink:
 
1. Korszerű műveltség közvetítése
2. Korszerű műveltségi és erkölcsi értékrendszer kialakítása
3. A kultúrált és környezettudatos magatartás kialakítása
4. A testileg szellemileg, erkölcsileg egészséges életvitel kialakítása
5. Hagyományápolás
6. Kreativitás fejlesztése
7. A hátrányok csökkentése
8. A tehetséggondozás
9. Gyakorlatorientált tanítás
10. A társadalmi beilleszkedés segítése
 
 
A nevelőtestület az alábbi emberi értékeket tartja különösen fontosnak:
 
1. Önismeretet, önállóságot, az önálló ismeretszerzésre és önnevelésre való képességet.
2. A társas kapcsolatokkal összefüggő értékek közül az emberi méltóság tiszteletben tartását, a nyitottságot, szolidaritást.
Ezek kialakításához és követéséhez a következő értékek meglétét tartjuk alapvetőnek:
 az egyenjogúság elismerését,
 a toleranciát,
 az empátiát,
 az egészséges nemzettudatot,
 az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartását.
3. A kultúrához való viszony értékeit:
 a művelődési igényességet
 a szépség befogadására való igényességet.
4. Az élet értékeit, az emberi életet és megóvását, az élő természet megőrzését tesszük a figyelem középpontjába (környezettudatos szemléletet, az élet tiszteletét).
5. A végzős diákjainktól elvárjuk, hogy legyenek tanulni vágyók, felelősségvállalók, munkaszeretők, érzelmileg gazdagok, kezdeményezők, empatikusak, toleránsak, probléma megoldásban jártasak.
 
Az értékek és normák szoros egységet alkotnak.
A tevékenységek során megoldott feladatok, közeli és távoli célok vállalása lesz egyetlen biztosítéka az értékek elfogadásának, a normák vállalásának és a közös normakövetésnek.
 
 
Az alapelvekre, értékekre épülő nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink
 
Az iskola a programban meghatározott alapelvekhez, értékekhez, emberi tulajdonságokhoz folyamatosan és tudatosan közelít a mindennapok nevelő-oktató munkájában.
A tantestület elfogadja a fenti értékeket, egységes az alapelvek alkalmazásában, az értékek közvetítésében.
A megvalósításhoz az alábbi célokat és feladatokat tűztük ki:
 
1. Az iskolában olyan belső légkört szeretnénk elérni, ahol a tanuló és tanár egyaránt otthonosan, jól érzi magát, s a gyerekek egymást segítő közösségei születnek.
 
Ennek érdekében feladatunk:
 az iskola épített és természeti környezetének javítása, valamint az esztétikus, vonzó épületbelső kialakítása,
 a tanulók egyéni fejlődéséhez mért eredményeinek hangsúlyozása,
 a tanuló sikerélményhez juttatása, a szellemi tehetség mellett a manuális, művészeti, sportbeli teljesítmények egyenrangú elismerése,
 az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő környezet kiépítése
 az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
 
 tanuló és tanuló,
 tanuló és nevelő,
 szülő és nevelő,
 nevelő és nevelő között,
 tanuló és oktatást segítő fizikai dolgozó,
 nevelő és oktatást segítő fizikai dolgozó,
 fizikai dolgozó és fizikai dolgozó,
 
2. Célunk az önálló ismeretszerzéshez, szükséges szilárd alapkészségek- és képességek kialakítása, fejlesztése.
 
Ennek érdekében feladatunk:
- az elemi ismeretek elsajátíttatása, összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése,
 
- a problémamegoldó gondolkodás kialakítása,
a tanulók képességeihez igazodó, életkori és egyéni sajátosságaikra tekintettel lévő didaktika alkalmazása,
 tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása.
 kooperatív oktatási technikák alkalmazása
 alapkompetenciák fejlesztése
 kompetencia alapú oktatás bevezetése és technikájának elterjesztése
 
3. Célunk az esélyteremtés elősegítése, hátránykompenzáció és a tehetséggondozás
 
Ennek érdekében feladatunk:
 a nevelés-oktatás első szakaszán a tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően a tevékenységközpontú tanítási stratégia alkalmazása,
 az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése,
 egyéni haladási ütemet segítő, differenciált tanulásszervezés,
 SNI-s tanulók integrált oktatása-nevelése
 hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása integrációs felkészítés
 képesség-kibontakoztatás
 a tanulók rendszeres felkészítése és indítása városi, megyei, országos versenyeken, bajnokságokon.
 
4. Célunk a test és lélek harmonikus fejlesztése
 
Ennek érdekében feladatunk:
 a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása,
 az iskolai környezeti és egészségnevelési program bevezetése és működtetése
 bűnmegelőzés és drogprevenció
5. Célunk a szocializáció folyamatainak elősegítése, a társadalmi környezet értékeinek megismerése
 
Ennek érdekében feladatunk:
 példaadás az erkölcsös magatartásra,
 tanulók mentorálása
 a tanulók ösztönzése, hogy minél inkább közösségi emberekké váljanak,
 a tanulók támogatása önmaguk megismerésére és elfogadására,
 a szülőföld, a nemzet hagyományainak megismertetése, a haza iránti elkötelezettség erősítése,
 nemzetiségek, etnikumok, más népek kultúrájának megismertetése,
 a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos ismeretanyag átadása,
 a másság tiszteletére, toleranciára nevelés,
 konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása.
6. Célunk a kommunikációs képességek és készségek fejlesztése
 
Ennek érdekében feladatunk:
 az írásbeliség-szóbeliség helyes arányának megtartása az oktatás során,
 a beszédkultúra javítása,
 praktikusan az informatikai, idegen nyelvi és könyvtárhasználatai alapkészségek kialakítása, képességfejlesztés.
 
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai
 
Eszközök:
1. Az alapító okiratban foglalt feladatellátás végrehajtása.
2. A Pedagógiai Program folyamatos bevezetése és megvalósítása az éves munkatervekben.
3. A szervezeti rend és működés fenntartása az SZMSZ-ben foglaltak alapján.
4. Az iskola értékközvetítő, értékmegőrző szerepét biztosítjuk a helyi tanterv megvalósításával.
5. A személyiségfejlesztés-formálás és a helyes értékrendek kialakításának legfontosabb eszköze a nevelési programban megfogalmazottak folyamatos teljesítése, megerősítve a személyes példaadással.
6. A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtő speciális programjainak bevezetése és működtetése.
7. Az egészségnevelési és környezeti nevelési program teljesítésének beépítése a mindennapi nevelő-oktató munkába orvosok, szakemberek bevonásával.
8. A bűnmegelőzési, drogprevenció-s program elindítása annak szervezése rendészeti szervek segítségével.
9. Nem hagyományos tanórai foglalkozások, Erdei iskolai programba részvétel, annak szervezése
10. Hitoktatás, a református és a katolikus egyházak vezetőivel egyeztetés alapján órarendbe
iktatva.
11. Művészeti oktatás külsős művészeti iskola bevonásával.
12. A Házirendben foglaltak (jogok, kötelességek) érvényesítése.
13. Rendeltetésszerűen használjuk a pedagógus munkát segítő tárgyi berendezéseket.
 
Eljárások:
A nevelés és oktatás területén annak minden folyamatában alkalmazzuk a már elkészített intézményi szabályzatokat, eljárásrendeket. Ellenőrzéssel és értékeléssel gondoskodunk, mindezek végrehajtásáról. Alkalmazzuk a PDCA ciklust. Ha szükséges beavatkozunk a folyamatokba, és módosításokat hajtunk végre. A még szabályozatlan területekre is elkészítjük a hatékony megvalósítást segítő eljárásokat.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
 
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
 
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
 
1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
 
2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
 
3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
 
5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
 
6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
 
7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
 
8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
 
9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
 
10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
 
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
 
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
 
 
 
 
 
 
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
 
Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
- Követelés.
- Gyakoroltatás.
- Segítségadás.
- Ellenőrzés.
- Ösztönzés. - A tanulói közösség
tevékenységének
megszervezése.
- Közös (közelebbi vagy
távolabbi) célok kitűzése,
elfogadtatása.
- Hagyományok kialakítása.
- Követelés.
- Ellenőrzés
- Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés.
- Tények és jelenségek
bemutatása.
- Műalkotások bemutatása.
- A nevelő személyes
példamutatása. - A nevelő részvétele a tanulói
közösség tevékenységében.
- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
- Magyarázat, beszélgetés.
- A tanulók önálló elemző
munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.
- Vita.
 
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak több mint kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
• minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
• rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
• ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
• határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
 
III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI FELADATOK
 
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
 
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
 
1. A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
 
2. A tanulók értelmi nevelése.
Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
 
3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
 
4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
 
5. A tanulók akarati nevelése.
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
 
 
6. A tanulók nemzeti nevelése.
Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
 
7. A tanulók állampolgári nevelése.
Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
 
8. A tanulók munkára nevelése.
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
 
9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
 
IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
 
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
 
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
 
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
 
1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
 
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
 
3. Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
 
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
 
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
 
 
 
 
 
 
 
 
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
 
1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
 
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
 
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:
 
a) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
 
b) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.
 
c) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény.
d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
• Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
• A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti két órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
 
e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
 
f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
 
g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
 
h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy vagy két alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
 
i) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, az intézmény anyagi lehetőségéhez mérten kezeli felmerülő költségeket, melyek bővítése pályázat útján vagy a szülők bevonásával történik .
 
j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
 
k) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
 
l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
 
m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
 
n) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
 
3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
 
• szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
• a felzárkóztató órák;
• a napközi otthon;
• a tanulószoba;
• a felzárkóztató foglalkozások;
• a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
• a családlátogatások;
• a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
 
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
 
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
• a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,
• a tehetséggondozó foglalkozások;
• az iskolai sportkör;
• a szakkörök;
• versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
• a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
• a továbbtanulás segítése.
 
 
 
5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:
 
a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
 a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
 családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
 a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
 segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
 a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
 tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.
 
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
 fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
 meg kell keresni a problémák okait,
 segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
 jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
 
 nevelési tanácsadóval,
 gyermekjóléti szolgálattal,
 családsegítő szolgálattal,
 polgármesteri hivatallal,
 háziorvossal,
e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
 a felzárkóztató foglalkozások,
 a tehetséggondozó foglalkozások,
 az indulási hátrányok csökkentése,
 a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
 a pályaválasztás segítése,
 a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
 egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
 a családi életre történő nevelés,
 a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
 az iskolai étkezési lehetőségek,
 az egészségügyi szűrővizsgálatok,
 a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
 a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
 a szülőkkel való együttműködés,
 tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
 
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:
 
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
• a napközi otthon;
• a tanulószoba;
• az egyéni foglalkozások;
• a felzárkóztató foglalkozások;
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
• a továbbtanulás irányítása, segítése.
 
7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
 
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
• a felzárkóztató órák;
• a napközi otthon;
• a tanulószoba;
• a diákétkeztetés;
• a felzárkóztató foglalkozások;
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
• a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
• a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
• a családlátogatások;
• a továbbtanulás irányítása, segítése;
• az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
• szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
 
VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
 
1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
• az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
• a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
• az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
 
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
 
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
 
4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
• az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
• az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
 
5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
 
a) Családlátogatás.
Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
 
b) Szülői értekezlet.
Feladata:
• a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
• a szülők tájékoztatása
 az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
 az országos és a helyi ,oktatáspolitika alakulásáról, változásairól,
 a helyi tanterv követelményeiről,
 az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
 saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
 a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
 az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
 a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
 
c) Fogadó óra.
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
 
d) Nyílt tanítási nap.
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
 
e) Írásbeli tájékoztató.
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
 
6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
 
7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
 
VII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
 
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
• a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
• tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
 a táplálkozás,
 az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,
 a családi és kortárskapcsolatok,
 a környezet védelme,
 az aktív életmód, a sport,
 a személyes higiénia,
 a szexuális fejlődés
területén.
 
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
 
3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
• a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;
• A biológia, természetismeret, testnevelés, egészségtan tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
• az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (IVK; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;
• az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:
 félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
 a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.
 
 
Az iskola egészségügyi szolgálat a programot támogatja, azzal egyetért.
 
 
 
 
 
Dr. Al-Syed Isam
Dátum: 2007. ……………………………. aláírás
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
 
1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
• a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
• tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
 a környezet fogalmával,
 a földi rendszer egységével,
 a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
 a környezetvédelem lehetőségeivel,
 lakóhelyünk természeti értékeivel,
 lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
 
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
 
3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
• A természetismeret, földrajz, biológia tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
• a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden hónap első hetében egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában; a negyedik és a hetedik évfolyamon látogatás a Sóstói Vadasparkba, Erdei Iskola szervezése.
 
IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES,
A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK
ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
 
1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.
(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
 
2. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói
tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják : írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.
 
3. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján tantárgyanként:
 
 
1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják : írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.
 
2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):
 
- Képek, betűkártyák, szótagkártyák.
- Hívóképek.
- Írott és nyomtatott ABC. (falikép)
- Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)
- Betűsín.
- Írott kis és nagy ABC.
- Bábok (10 db).
- Fali tablók:
• Hangtani ismeretek
• Szavak alakja, jelentése
• A szó
• A mondat
- Gyermeklexikon (10 db).
- Szólások, közmondások könyve.
- Nemzeti jelképek. (falitabló)
- Fali táblák:
• Igék
• Az igenév
• A teljes hasonulás
• Mondat
• Az állítmány fajtái
• A jelzők rendszere
• Ok és célhatározó
- Történelmi arcképsorozat.
- Helyesírási szabályzat és szótár (10 db).
 
 
3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):
 
- Űrmértékek (cl, dl, l).
- Demonstrációs óra.
- Táblai vonalzók.
- Táblai körző.
- Számkártyák (1-1000-ig).
- Helyiérték-táblázat.
- Kéttányéros mérleg és súlysorozat.
- Hőmérő.
- Színes rudak.
 
 
 
4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Az idő (oktatótábla).
- Iskolai iránytű.
- Magyarország domborzati térképe.
- Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel.
- Szobai hőmérő.
- Borszeszégő.
- Domborított földgömb.
- Videokazetták:
• Életközösségek I.
• Életközösségek II.
• Életközösségek III.
• Életközösségek IV.
• Vadon nőtt gyógynövényeink.
• Dunántúli középhegység.
• Dunántúli dombvidék.
• Alpokalján.
- Homokasztal.
- Tanulói kísérleti dobozok (8 db).
- Ásványok.
- Magyar nemzet jelképei (falitabló)
- Élő természet (diapozitívek).
- Testünk (videofilm).
- Közlekedés szabályai (videofilm).
- Nagyító.
- Szűrőpapír.
 
 
5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.
- Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:
• Magyar népzenei anyag.
• Gyermekdalok.
• Himnusz.
• Szózat.
• Magyar és rokon népek dalai.
• Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar.
• Iskolai ünnepek újabb dalai.
• Európai népdalok.
• Egyházi énekek.
• Jeles napok, ünnepkörök dalai.
• Kórusművek, műzenei szemelvények.
 
 
6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Diapozitívek:
• Steindl Imre: Országház.
• Kispaládi parasztház.
• Thököly vár - Késmárk.
• Medgyessy Ferenc: Anyaság.
• Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.
• Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű.
• Szőnyi István: Este.
• Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.
• Pabló Picasso: Maia arcképe.
• Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin.
• Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.
• Hollókői ház.
• Füstös konyha.
• Matyó tisztaszoba.
• Mai lakóház külső és belső képe.
• Árva vára.
• Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.
• Schaár Erzsébet: Kirakat.
• Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből.
• Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.
• Paul Cézanne: Csendélet.
• Ferenczy Károly: Festőnő.
• Fényes Adolf: Testvérek.
• Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal.
• Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,
• Ember alakú butella.
• Kerített ház - Pityerszer.
• Botpaládi ház.
• Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter.
• Hősök tere.
• Vajdahunyad vára.
• Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház.
• Ligeti Miklós: Anonymus.
• Ferenczy Béni: Bem érem.
• Götz János: Szarvas.
• Cseh László: Táncolók.
• Michelangelo: Ádám teremtése.
• Ferenczy Károly: Október.
• Fényes Adolf: Babfejtők.
• Koszta József: Tányértörölgetők.
• Glatz Osztkár: Birkózók,
• Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb.
• aratókorsó, tálak, miskakancsó.
• Magyar koronázási jelvények.
 
 
 
 
7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Olló, kés, vonalzó (40 db).
- Mintázó eszközök (20 db).
- Építőkocka (fa).
- Szövőkeret (30 db).
- Csiszolópapír.
 
 
 
8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Síp.
- Gumilabda (20 db).
- Babzsák (20 db).
- Ugrókötél (20 db).
- Kislabda (20 db).
- Tornapad (3 db).
- Tornazsámolyok (6 db).
- Medicinlabda (10 db).
- Karika (20 db).
- Jelzőszalagok (10 db).
- Ugrószekrény (1 db).
- Dobbantó (1 db).
- Tornaszőnyeg (4 db).
- Bordásfal (10 db).
- Mászókötél (5 db).
- Mérőszalag (1 db).
 
 
9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:
 
- Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).
- Írói arcképsorozat (3 db).
- Magyar értelmező szótár (5 db).
- Szinonima szótár (5 db).
- Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).
- Életrajzi lexikon (5 db).
- Helyesírási szabályzat és szótár (20 db).
- Hanganyag (hangkazetta, CD):
• Népdalok, népmesék.
• János vitéz.
• Mitológiai és bibliai történetek.
• Versek (Petőfi, Arany).
• A kis herceg.
• Görög regék és mondák.
• Rege a csodaszarvasról.
• Népballadák.
• Arany: A walesi bárdok.
• Toldi.
• Egri csillagok (részletek).
• Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei.
• Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei.
• Halotti beszéd és könyörgés.
• Ómagyar Mária - siralom
• Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték).
• Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.
• Megzenésített versek.
- Videofilmek:
• Magyar népmesék.
• János vitéz (rajzfilm).
• A Pál utcai fiúk (film).
• Rab ember fiai (film).
• Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása.
• Arany: A walesi bárdok.
• Lúdas Matyi (rajzfilm).
• Egri csillagok (film).
• Janus Pannonius emlékére.
• Mátyás könyvtára.
• A Corvinák.
• Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.
• Mikszáth : Szent Péter esernyője (film).
• Mikszáth prózája.
• Liliomfi (film).
• A reformkor I-II.
• Petőfi.
• Egy magyar nábob (film).
• Kárpáti Zoltán (film).
• A kőszívű ember fiai (film).
• Halotti beszéd.
• Légy jó mindhalálig (film).
• Móricz és a Légy jó mindhalálig.
• Móricz élete.
• Nyugat.
• A fiatal József Attila.
• Erőltetett menet (film).
- Könyv:
• Népmesegyűjtemények (10 db).
• O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db).
• Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db).
• Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db).
• Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).
• Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db).
• Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).
• Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db).
• Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db).
• Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db).
- Falitablók:
• Hangtan.
• A teljes hasonulás.
• Jelentéstan.
• Szótan.
• A szófajok.
• Jelentés.
• Szerkezet.
• Mondattan.
• Magyar nyelvemlékek.
• Nyelvcsaládok.
- Egyéb eszközök:
• Petőfi (diasorozat).
• Fogalmazás 5. (diasorozat).
• Arany János: Toldi (diasorozat).
• Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).
• A főnév (oktatócsomag).
• Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)
• Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).
 
 
10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Falitérkép:
• Az ókori Kelet.
• Az ókori Görögország.
• A Római Birodalom.
• Bibliai országok - Pál apostol utazásai.
• Magyarország X-XI. sz.
• A magyar népvándorlás és a honfoglalás.
• Európa Nagy Károly korában.
• Magyarország a korai feudalizmus idején.
• A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.
• A tatárjárás Magyarországon 1241-42.
• A Föld népei a XIV-XV. században.
• Magyarország 1526-1606.
• Európa a XIV-XV. században.
• A feudális Magyarország a XV. században.
• Magyarország a XVII. században.
• Európa a XVII. század közepén.
• Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század.
• Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).
• Magyarország népei a XVIII. század végén.
• Európa a XVIII. század végén.
• A Föld népei a XVI-XVIII. században.
• Az 1848/49-es szabadságharc.
• Európa a XIX. század második felében.
• Európa a XIX. században.
• Európa 1815-1849.
• Európa az I. világháború idején.
• A gyarmati rendszer 1830-1914.
• Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben.
• A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).
• A Tanácsköztársaság honvédő harcai.
• Európa a II. világháború idején.
• Hazánk felszabadulása.
- Videokazetta:
• Az ókori Egyiptom.
• Egyiptomi hétköznapok.
• Egyiptom, a Nílus ajándéka.
• Széthi, a fáraó.
• A piramisok.
• A kínai Nagy Fal.
• Az ókori Hellász.
• Görögország.
• Az ókori Róma.
• Róma és Pompei.
• Róma építészete.
• A Colosseum, Róma.
• Álmos vezér.
• Honfoglalás, államalapítás.
• Aquincum.
• Élet a középkori Európában.
• Céh, inas - legény - mester.
• A románkori művészet.
• A román stílus.
• Mátyás király.
• Hunyadi János.
• Mátyás országa.
• Mátyás király könyvtára.
• A lovagok, a Hunyadiak.
• Mohács.
• Magyar ereklyék.
• Nagy Szulejmán és kora.
• Rákóczi szabadságharca.
• A francia forradalom.
• Reformkor I-II. rész.
• Kossuth élete.
• A kiegyezés.
• Oroszország a cártól Sztálinig.
• Versailles.
• A II. világháború.
• 1956. október 23.
- Egyéb:
• Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).
• Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).
• A magyar államcímer története (falikép).
• Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).
• A középkori társadalom (falikép).
• Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához.
• Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.
 
 
 
11. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta).
- Tematikus képek.
- Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv).
- Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta).
- ABC kártya (betűkártyák).
- A névelő (falitabló).
- Gyenge ige ragozása (falitabló)
- Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hagkazetta).
- A névelő (falitabló)
- A főnév szótári alakjai (falitabló).
- Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).
- Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).
- Erős ige ragozása (falitabló).
- Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).
- A személyes névmás (falitabló).
- Az elöljárószó (falitabló).
- A melléknév ragozása (falitabló).
- A személyes névmás ragozása (falitabló).
- A főnév ragozása (falitabló).
- Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).
- A birtokos névmás (falitabló).
- A melléknév ragozása (falitabló).
- Németország (falitérkép).
 
 
12. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Táblai körző fa (2 db).
- Táblai vonalzó 450-os fából (2 db).
- Táblai vonalzó 600-os fából (2 db).
- Táblai szögmérő fából (2 db).
- Méterrúd fából (2 db).
- Összerakható m3 (1 db).
- Alaphálók, alapábrák (2 db).
- Nagy matematikusok arcképei (5 db).
- Sík és mértani modellezőkészlet (2 db).
- Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia).
- Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia)
- Oszthatósági szabályok (falikép).
- Százalékszámítás (falikép).
- Kétkaros mérleg és súlysorozat.
- Hatványozás azonosságai (falikép).
- Halmazok (falikép).
- Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítőfólia).
- Lineáris függvény (falikép).
- Másodfokú függvény (falikép).
- Abszolútérték függvény (falikép).
- Mértékegységek (falikép).
- Területszámítások (falikép).
- Kocka, téglatest (testek).
- Űrmérték sorozat.
- Szétszedhető dm3
- Tükrözés (falikép).
- Terület és kerületszámítások (falikép).
- Négyszögek, kerülete, területe (falikép).
- A kör kerülete, területe (falikép).
- Szögpárok (falikép).
- Hasábok (falikép).
- Eltolás (falikép).
- Pitagorasz-tétele (falikép).
- Az egyenes körkúp, gúla (falikép).
- Az egyenes henger, gömb (falikép).
- Műanyag henger.
- Műanyag kúp.
- Műanyag gúla.
- Műanyag hatszög alapú hasáb.
- Műanyag ötszög alapú hasáb.
- Testek felszíne, térfogata (falikép).
- Algoritmus folyamatábra (falikép).
 
 
13. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Pentium típusú számítógép (5 db).
- Monitor (SVGA) (5 db).
- Billentyűzet (5 db).
- Egér (5 db).
- CD meghajtó 40x (3 db)
- Hangkártya + hangfal (3 db).
- Projektor (1 db).
- Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db).
- Tintasugaras nyomtató (1 db).
- Falitablók:
• A számítógép belső felépítése (IBM - 02)
• Az input-output eszközök csatlakoztatása
• A billentyűzet.
- Alapvető programok:
• WINDOWS 98 vagy 2000.
• OFFICE 97 vagy 2000.
• Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.
 
 
 
14. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Terepasztal.
- 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához.
- 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához.
- Kőzetgyűjtemény.
- 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.
- Hőmérő (5 db).
- Iránytű (5 db).
- Térképjelek.
- Magyarország térképe (falitérkép).
- A Föld éghajlata (falikép).
- A Föld természetes növényzete (falikép).
- A Föld domborzata (falitérkép).
- Földgömb (1 db).
- Tellúrium.
- A Föld felszíne (dombortérkép).
- A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép).
- A Föld forgása és keringése (falikép).
- Afrika domborzata és vizei (falitérkép).
- Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép).
- Afrika domborzata (falitérkép).
- Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép).
- Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép).
- Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).
- Európa domborzata és vizei (falitérkép).
- Európa országai (falitérkép).
- Észak-Európa (falitérkép).
- Kelet-Európa (falitérkép).
- Ázsia domborzata (falitérkép).
- Közép Európa (falitérkép).
- A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).
 
 
15. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.
 
- Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály).
- Mágneses rúdpár fatokban.
- Táblai mágnes 25 mm-es.
- Fényből áram (videokazetta).
- Részecskemodell (videokazetta).
- Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat).
- SI mértéktáblázat (falikép).
- Mágneses készlet (komplett).
- A naprendszer (tabló).
- Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db).
- Mikolacső (10 db).
- Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db).
- Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db).
- Rugós erőmérő (25 db).
- Kétkarú emelő (5 db).
- Karos mérleg, súlysorozattal (5 db).
- Hőmérő.
- Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db).
- Kétütemű motorminta (1 db).
- Négyütemű motorminta (1 db).
- Áramátalakító (1 db).
- Csengőreduktor (1 db).
- Dugaszos ellenállásszekrény (1 db).
- Generátor minta (1 db).
- Elektromotor és generátor (4 db).
- Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db).
- Transzformátor modell (2 db).
- Mérőműszer (Voltax) (5 db).
- Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (5 db).
- Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (5 db).
- Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db).
- Prizmatartó (1 db).
- Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (5 db).
 
 
16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Biológiai egységcsomag.
- Bonctű.
- Csíráztató.
- Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához.
- Kézi nagyító (5 db).
- Metszettároló.
- Mikroszkópizáló.
- Lámpa.
- Mikroszkóp.
- Szilvafa virága (modell).
- Burgonya virága (modell).
- Almafa (oktatótábla).
- Rovarok (oktatótábla).
- Lepkék (oktatótábla).
- Sertés koponya.
- Juh koponya.
- Madár csontváz.
- Emlős csontváz.
- Fogtípusok.
- Lábtípusok.
- Szarvasmarha (oktatótábla).
- Házityúk (oktatótábla).
- Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
- Fenyő (oktatótábla).
- Erdei pajzsika (oktatótábla).
- Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).
- Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák).
- Keresztes pók (oktatótábla).
- Mókus (oktatótábla).
- Sün (oktatótábla).
- Szarka (oktatótábla).
- Sertés koponya.
- Róka (oktatótábla).
- Szarvas v. őzagancs.
- Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
- Görény (oktatótábla).
- Sáska (oktatótábla).
- Ürge (oktatótábla).
- Varjú (oktatótábla).
- Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
- Hal (csontváz).
- Béka (csontváz).
- Rák testfelépítése (oktatótábla).
- Fürge gyík (csontváz).
- Nemzeti parkjaink (falitérkép).
- Falitablók:
• A sejtmagnélküli egysejtűek
• Szivacsok, csalánozók
• Gyűrűsférgek
• Puhatestűek
• Ízeltlábúak
• Gerincesek
• Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok
• Nyitvatermők
• Zárvatermők
• A lomblevél működése
• A virág és virágzat
• Termések, terméstípusok
• Fásszár keresztmetszete
• Egyszikű szár keresztmetszete
- Az emberi bőr (bőrmetszet).
- Emberi csontváz.
- Csípőcsont.
- Csövescsont.
- Koponya.
- Emberi torzó.
- Lapos és csöves csont metszete.
- Emberi nyelv fogakkal (modell).
- Légzés (oktatótábla).
- Szív-modell.
- Vese (metszet).
- Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla).
- Szem (modell).
- Hallás és egyensúly szerv (modell).
- Emberi fejmetszet.
- Fül (modell).
 
 
17. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Videofilmek:
• Az élelem
• Alapvető élelmiszerek
• Az izmok és a mozgás
• A dohányzás és az egészség
• Vigyázz a gyógyszerekkel
• Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol
• Ép testben ép lélek
• Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
18. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Kémcső (50 db).
- Főzőpohár (25 db).
- Óraüveg (10 db).
- Borszeszégő (10 db).
- Kémcsőfogó (10 db).
- Vasháromláb (8 db).
- Azbesztháló (8 db).
- Vízbontó készülék (1 db).
- Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).
- Pálcika modell (1 garnitúra).
- Mágneses atommodell (1 garnitúra).
- Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db).
- Falitáblók:
• Atomok elektronvonzó képessége
• Fémek jellemerősségi sora
• Periodusos rendszer
• Elektronhéjak kiépülése
- Oktatótáblák:
• Fémek reakciói vízzel
• Fémek reakciói savval
• Sav-bázis reakció
• Közömbösítés
• Redukció a redukáló sorban
• Peptidkötés
- Videokazetták:
• Ismeretlen ismerős a víz
• Kincsek a homokban és a bányákban
• A fémek általános jellemzése
• A víz
• Az élet elemei
• Levegő, tenger, kőzet
• Atom és molekula
• A víz egy csodálatos nyersanyag
• A konyhasó
• Tűzijátéktól a házépítésig
• A magyar ezüst, az alumínium
• Az év féme a vas
• Lidércfény és nitrátos vizek
• Kénsav a felhőből és a gyárból
• Szabadon és kötve
• Atom és molekula
- Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).
 
 
 
 
 
19. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
 
- Pianíno.
- Furulya
- Citera
- A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen.
- Videofilmek:
• Tánctípusok.
• Jeles napok népszokásai.
- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.
 
20. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- űanyag, átlátszó hengerek, gúlák.
- Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz.
- Táblai körző (fém hegyű).
- 600-os táblai vonalzó.
- 450-os táblai vonalzó.
- 100 cm-es táblai vonalzó.
- Táblai szögmérő.
- Műanyag, átlátszó kocka, tégla.
- Demonstrációs testek (fa).
- Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db).
- Videofilmek:
• Képzőművészet a honfoglalás idején
• A román stílus
• A gótika
• Reneszánsz
• XIX. század művészete
• XX. század művészete
• Pásztorkodás a Hortobágyon
• Testbeszéd, gesztus
 
 
21. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Fareszelő lapos 25x200 (5 db).
- Fareszelő gömbölyű 10x200 (5 db).
- Fareszelő félgömbölyű 25x200 (5 db).
- Vasreszelő lapos 25x200 (2 db).
- Vasreszelő gömbölyű 10x200 (2 db).
- Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (2 db).
- Laposfogó (5 db).
- Kalapács 15-20 dekás (5 db).
- Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (5 db).
- Fafűrész (illesztő), vasfűrész (5 db).
- Lyukfűrész (5 db).
- Kézi fúró (amerikáner) (4 db).
- Lemezvágó olló (2 db).
- Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db).
- Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db).
- Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db).
- A gépek (falitabló) (3 db).
- Kerékpár (1 db).
- KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 )
 
22. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Ugródomb (1 db).
- Magasugrómérce fém (1 pár).
- Magasugróléc (1 db).
- Maroklabda (10 db).
- Súlygolyó 3 kg (1 db).
- Súlygolyó 4 kg (1 db).
- Tornaszekrény (1 db).
- Gyűrű (1 db).
- Dobbantó (1 db).
- Tornazsámoly (5 db).
- Medicinlabdák (18 db).
- Ugráló kötél (18 db).
- Kézi súlyzók (6 db).
- Mászókötél (2 db).
- Kosárlabda (5 db).
- Kézilabda (3 db).
- Focilabda (3db)
 
 
A 243/2004 Kormány rendelettel kiadott NAT alapján Készített Nyíregyházi tantervcsalád óraterve
 
A helyi tanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma
 
1 2 3 4 5 6 7 8
Magyar ny.és irodalom 8 8 7,5+0,5 7,5+0,5 4,5+0,5 4+1 4+1 4+1
Történelem 2 2 2 2
Idegen nyelv 2 2,5 3 3 3
Matematika 4 4 4 4 4 3+1 3+1 3+1
Informatika 0,5 1,25 1 1 1 1,5
Természetismeret és egészségtan 1+0,5 1,5 1,5 1,5 2 2,5
Fizika 1 1 1,5
Biológia és egészségtan 1 1
Kémia 1,5 1,5
Földrajz 1 1,5
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1,5 1
Testnevelés 3,5 3+0,5 3 3 2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5
Szocializáció 1 1 1 1
Cigány népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1
Tánc és dráma 0,5 0,5
Hon- és népismeret 0,5 0,5
Etika 0,5
Mozgókép és médiaismeret 0,5
Kötelező óra tv. Alapján 22 22 22 24,75 24,75 24,75 27,5 27,5
Összes óraszám 22 22 22 24,75 26 27,5 28,5 29,5
 
 
 
 
A választható órakeret (38 óra) felhasználásánál figyelembe vettük a tanulók képességeit és annak fejlesztési lehetőségeit. Ezért nagy százalékban az alapkompetenciákat magukban foglaló tantárgyakhoz csatoltuk (magyar, matematika, természetismeret, testnevelés, mindennapos testedzés).
 
Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a NAT-ban meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
A minden napos testedzést az iskolában, testnevelés órákon kívül, sport, sportköri foglalkozás, napközis foglalkozás keretében oldjuk meg. Kt. 52§ 9,10§ van előírva.
Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelvet tanulják.(Angol nyelv oktatását igény szerint szakkörformájában oldjuk meg.)
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását integrált nevelés formájában valósítjuk meg. Ezt az 1. sz. melléklet tartalmazza.
Iskolánkban nemzeti, etnika, kisebbségi nevelés és oktatás folyik magyar nyelven, mely programot a 2. sz. melléklet tartalmazza.
 
 
 
I. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
 
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.
 
2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
 
3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
 
4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
• A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!
• Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
• A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
 
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
 
 
 
II. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI
 
1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
 
2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
 
3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
 
4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a szülő kérésére javítóvizsgát tehet.
 
5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
• az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
• az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
• egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
• magántanuló volt.
 
Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.
 
 
 
III. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
 
1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
 
2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.
 
3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
• a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
• a szülő személyi igazolványát;
• a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
• a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
• a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
• szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
 
4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
• a tanuló anyakönyvi kivonatát;
• a szülő személyi igazolványát;
• az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
• az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
 
 
 
IV. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
 
1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
 
2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
 
3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;
 
4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:
• a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
• az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
 
5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:
• az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
• a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
 
6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
 
7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
• Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
• A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
• Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
 KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
 JÓL TELJESÍTETT
 MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
 FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
• A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
 
8. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.
9. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
 
10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
 
11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
 
12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
 
13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
 
Teljesítmény Érdemjegy
0-33 %: elégtelen (1)
34-50 %: elégséges (2)
51-75 %: közepes (3)
76-90 %: jó (4)
91-100 %: jeles (5)
14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:
- negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, c népismeret
- ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, c népismeret, tánc és dráma,hon és népismeret
- hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, hon és népismeret, németnyelv, matematika,fizika informatika, természetismeret,, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, c népismeret, tánc és dráma, egészségtan,
- hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika, c népismeret
- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika, c népismeret
 
15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
 
16. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
 
17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
- a házirendet betartja;
- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
- kötelességtudó, feladatait teljesíti;
- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
- tisztelettudó;
- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
 
b) Jó (4) az a tanuló, aki:
- a házirendet betartja;
- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
- nincs írásbeli intője vagy megrovása.
 
c) Változó (3) az a tanuló, aki.
- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
- feladatait nem minden esetben teljesíti;
- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
- igazolatlanul mulasztott;
- osztályfőnöki intője van.
 
d) Rossz (2) az a tanuló, aki:
- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
- több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
 
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
 
18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
 
19. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
- munkavégzése pontos, megbízható;
- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
 
b) Jó (4) az a tanuló, aki:
- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
- a tanórákon többnyire aktív;
- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
- taneszközei tiszták, rendezettek.
 
 
 
c) Változó (3) az a tanuló, akinek:
- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
 
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:
- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
- feladatait többnyire nem végzi el;
- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
 
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
 
21. Azt a tanulót, aki képességihez mérten
- példamutató magatartást tanúsít,
- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
 
22. Az iskolai jutalmazás formái.
a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
- szaktanári dicséret,
- napközis nevelői dicséret,
- osztályfőnöki dicséret,
- igazgatói dicséret,
- nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
- szaktárgyi teljesítményért,
- példamutató magatartásért,
- kiemelkedő szorgalomért,
- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
 
23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
 
24. Azt a tanulót, aki
- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
- vagy a házirend előírásait megszegi,
- vagy igazolatlanul mulaszt,
- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
 
25. Az iskolai büntetések formái:
- szaktanári figyelmeztetés;
- napközis nevelői figyelmeztetés;
- osztályfőnöki figyelmeztetés;
- osztályfőnöki intés;
- osztályfőnöki megrovás;
- igazgatói figyelmeztetés;
- igazgatói intés;
- igazgatói megrovás;
- tantestületi figyelmeztetés;
- tantestületi intés;
- tantestületi megrovás.
 
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
 
26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
 
 
 
AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
 
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
 
• a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
• az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
• az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
• a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
 
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
 
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)
 
2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
 
3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
 
1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)
Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.
Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elru-gaszkodás és elugrás előre.
Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
 
 
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
 
 
 
 
 
 
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Évfolyam
1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN
(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,
2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,
3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,
4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 20 22 24 26 28 30 32 34
2 24 26 28 30 32 34 36 38
3 28 30 32 34 36 38 40 42
4 32 34 36 38 40 42 44 46
5 36 38 40 42 44 46 48 50
6 40 42 44 46 48 50 52 54
7 44 46 48 50 52 54 56 58
8 48 50 52 54 56 58 60 62
9 52 54 56 58 60 62 64 66
10 56 58 60 62 64 66 68 70
11 60 62 64 66 68 70 72 74
12 64 66 68 70 72 74 76 78
13 68 70 72 74 76 78 80 82
14 72 74 76 78 80 82 84 86
 
 
 
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 16 19 22 25 28 29 30 32
2 20 23 24 29 32 33 34 36
3 24 27 28 33 36 37 38 40
4 28 31 32 37 40 41 42 44
5 32 35 36 41 44 45 46 48
6 36 39 40 45 48 49 50 52
7 40 43 44 49 52 53 54 56
8 44 47 48 53 56 57 58 60
9 48 51 51 57 60 61 62 64
10 52 55 56 61 64 65 66 68
11 56 59 60 65 68 69 70 72
12 60 63 64 69 72 73 74 76
13 64 67 68 73 76 77 78 80
14 68 71 74 77 80 82 83 84
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN
(A hasizmok erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fek¬szik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.
Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a com¬bokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
 
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 25 28 31 34 36 38 40 42
2 30 33 36 39 41 43 45 47
3 35 38 41 44 46 48 50 52
4 40 43 46 49 51 53 55 57
5 45 48 51 54 56 58 60 62
6 50 53 56 59 61 63 65 67
7 55 58 61 64 66 68 70 72
8 60 63 66 69 71 73 75 78
9 65 68 71 74 76 78 80 82
10 70 73 76 79 81 83 85 87
11 75 78 81 84 86 88 90 92
12 80 83 86 89 91 93 95 97
13 85 88 91 94 96 98 100 102
14 90 93 96 98 100 102 104 106
 
 
 
 
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 20 23 26 29 32 34 36 38
2 25 28 31 34 36 38 40 42
3 30 33 36 39 41 43 45 47
4 35 38 41 44 46 48 50 52
5 40 43 46 49 51 53 55 57
6 45 48 51 54 56 58 60 62
7 50 53 56 59 61 63 65 67
8 55 58 61 64 66 68 70 72
9 60 63 66 69 71 73 75 77
10 65 68 71 74 76 78 80 82
11 70 73 76 79 81 83 85 87
12 75 78 81 84 86 88 90 92
13 80 83 86 89 91 93 95 97
14 85 88 91 94 96 98 100 102
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN
(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.
Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).
Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 5 7 9 11 13 15 17 19
2 7 9 11 13 15 17 19 21
3 9 11 13 15 17 19 21 23
4 11 13 15 17 19 21 23 25
5 13 15 17 19 21 23 25 27
6 15 17 19 21 23 25 27 29
7 17 19 21 23 25 27 29 31
8 19 21 23 25 27 29 31 33
9 21 23 25 27 29 31 33 35
10 23 25 27 29 31 33 35 37
11 25 27 29 31 33 35 37 39
12 26 28 30 32 34 36 38 40
13 27 29 31 33 35 37 39 41
14 28 30 32 34 36 38 40 42
 
 
 
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 1 1 2 2 3 4 5 6
2 1 2 2 3 4 5 6 7
3 2 2 3 4 5 6 7 8
4 2 3 4 5 6 7 8 9
5 3 4 5 6 7 8 9 10
6 4 5 6 7 8 9 10 11
7 5 6 7 8 9 10 11 12
8 6 7 8 9 10 11 12 13
9 7 8 9 10 11 12 13 14
10 8 9 10 11 12 13 14 15
11 9 10 11 12 13 14 15 16
12 10 11 12 13 14 15 16 17
13 11 12 13 14 15 16 17 18
14 12 13 14 15 16 17 18 19
 
 
1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
 
Elért összes pontszám Minősítés
0 – 11 igen gyenge
12 – 22 gyenge
23 – 33 elfogadható
34 – 43 közepes
43 – 52 jó
53 – 63 kiváló
 
 
A PEDAGÓGIAI PROGRAM
ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
 
I. A pedagógiai program érvényességi ideje
 
1. Az iskola 2007. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2007. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre.
3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje három tanévre – azaz 2007. szeptember 1. napjától 2010. augusztus 31. napjáig – szól.
 
 
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
 
1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
- A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
.
 
III. A pedagógiai program módosítása
 
1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
- az iskola igazgatója;
- a nevelőtestület bármely tagja;
- a nevelők szakmai munkaközösségei;
- a szülői munkaközösség;
- az iskola fenntartója.
2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
3. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
 
IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
 
1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
- az iskola fenntartójánál;
- az iskola irattárában;
- az iskola könyvtárában;
- az iskola nevelői szobájában;
- az iskola igazgatójánál;
- könyvtárban;
 
 
1.sz.melléklet
 
 
Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése
 
 
Pedagógiai programunk:
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását integrált nevelés formájában valósítjuk meg. A tanulók normál osztályban tanulnak, a részükre a Kt 52§ 6. bekezdése alapján:
 
„A gyógypedagógiai nevelésben résztvevő sajátos nevelési igényű tanuló részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervezünk. Az egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének időkeretét az évfolyamokra, az határozza meg, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentéséhez mennyi szükséges.”
 
 
A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
 
1. Általános elvek
 
1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében
Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.
 
1.2. Az irányelv célja
Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy
- az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,
- fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,
- a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,
- a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé.
Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó óvodákban, óvodai csoportokban, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel együtt - integráltan - megvalósuló óvodai nevelésére.
A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel.
 
1.3. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei
A sajátos nevelési igény kifejezi
a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,
b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.
Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan teammunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé.
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni.
A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy:
- a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti;
- a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg;
- terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják.
A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges.
 
1.4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.
c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
e) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.
 
1.5. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
a) A fogyatékosság típusa, súlyossága.
b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.
c) A gyermek
- életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,
- képességei, kialakult készségei,
- kognitív funkciói, meglévő ismeretei.
Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.
Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni.
Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti.
 
1.6. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára
a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;
b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés;
c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;
d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes;
e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához;
f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.
 
1.7. A többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás
A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget.
Az integrált fejlesztésben részt vevő óvoda:
a) pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit,
b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez.
Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.
Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.
Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:
a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus
- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,
- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,
- egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres,
- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,
- együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során:
- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,
- javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,
- segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,
- együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,
- kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.
 
 
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.
Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre kötelezett - és a komplex - gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi - vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.
 
A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
1. Általános elvek
1.1. Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában
A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:
- a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,
- a kollégiumi nevelés országos alapprogramját,
- a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,
- a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját,
- a szülők elvárásait és
- az általuk nevelt tanulók sajátosságait.
 
1.2. Az Irányelv célja
Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:
- a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,
- az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,
- ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,
- a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé,
- a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:
- a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
- a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,
- a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.
Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
 
1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe.
A sajátos nevelési igény kifejezi:
a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,
b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
 
1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei
a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak.
b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.
 
1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.
c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
 
1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
a) A fogyatékosság típusa, súlyossága.
b) A fogyatékosság kialakulásának ideje.
c) A sajátos nevelési igényű tanuló
- életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,
- képességei, kialakult készségei,
- kognitív funkciói, meglévő ismeretei.
d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.
A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni:
a) az intézmény pedagógiai programjában,
b) az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten),
c) a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában,
d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,
e) az egyéni fejlesztési tervben.
A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:
1. a programok, programcsomagok összeállítása,
2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,
3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban.
 
1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára
A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például:
- speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,
- speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.
 
1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:
- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.
- Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.
- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki
a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;
b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;
c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;
d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során
a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);
c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.
 
1/Helyzetelemzés:
 
a/ Tárgyi feltételek:
Az oktatáshoz a minimális tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Sok az egyéni (nevelő által elkészített) szemléltető kép.
A KT 30. §-a előírja:
A gyógypedagógiai nevelésben – oktatásban részt vevő nevelési – oktatási intézménynek rendelkezni kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd – vagy más fogyatékos gyermek, tanuló sajátos iskolai neveléséhez és oktatásához, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek.
 
b/ A gyerekekről szóló statisztikai adatok:
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési szükséglete szerint a közoktatási törvény a következő csoportokat különbözteti meg.
–enyhe értelmi fogyatékos tanulók
–középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
–képzési kötelezett, súlyos értelmi fogyatékos tanulók.
A fogyatékosság szűrése iskolánkban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményezése alapján történik. Logopédiai kezelésben senki nem részesül /pedig igen nagy szükség lenne rá/, oka, hogy logopédus végzettséggel rendelkező nevelő legközelebb a 30 km-re lévő Fehérgyarmat városban van, ahova a behordást a szülők nem vállalják. Iskolánkban a nevelők a cigány felzárkóztató programban leírtak alapján végeznek alapfokú logopédiai gyakorlást, tanítást.
 
Az sajátos nevelési igényű gyermekek jellemző pszichés sajátságai:
 
1. Az intelligencia és a teljesítmény lényegesen gyengébb az azonos korú ép gyermek intelligenciájához viszonyítva. /Az enyhe ért. Fogy. Gyermekek intelligenciakvóciense 51-69-es értékek közé esik. /
 
2. Szociálisan elhanyagolt, érzelemsivár környezetből érkeztek. /apa vagy anya italozik, apa vagy anya börtönbüntetését tölti, stb./ Főleg viselkedésükben mutatkoznak különbségek: figyelmük szétszórt, dekoncentráltabbak, nehezen irányíthatók. A tartós terhelést nehezen viselik, fáradékonyabbak. Feladatvégzésük pontatlan, tevékenységük lassú. Magatartásukat erősen befolyásolják érzelmi kapcsolataik hangulataik. Önállóságuk gyengébb, jobban függnek környezetüktől. Gyakran tapasztalható kifejezett motoros nyugtalanság, agresszivitás, illetve ennek ellenkezője, nagyfokú passzivitás, erős szorongás gyermekeinknél. Beszédkészség terén is lemaradás mutatkozik /életkorukhoz képest./ Szókincsük szegényes, kifejezőkészségük nehézkes, elbeszéléseik összefüggése, logikus sorrendje hibás. A beszédmegértés területén is mutatkoznak hiányosságok. A feltett kérdésekre gyakran nem adnak megfelelő választ, illetve gyakran egyáltalán nem odaillő válaszokat adnak. Nagy százalékuk beszédhibás. Leggyakoribb a pöszeség, dadogás, de előfordul orrhangzós beszéd is – halmozottan is. Megismerő tevékenységükre jellemző, hogy érzékelési, emlékezeti, gondolkodási funkciójuk hiányos. Észlelésük nem eléggé pontos. Nehezen különböztetik meg a tárgyak lényeges ismertetőjegyeit a lényegtelentől. Jellemző az analízis – szintézis zavar. Emlékezeti funkciójuk gyenge. Jellemző rájuk a feladattudat gyengesége. /pl. nagy érdeklődéssel látnak a feladatmegoldáshoz, a feladatot nem fejezi be, új feladathoz kezd, s előfordul, hogy ezt is abbahagyja, visszatér az előző feladat megoldásához./ Ezért a feladatok megoldásához több irányítást /magyarázatot/ igényelnek, kevésbé önállóak a munkában. Sok esetben az értelmi fogyatékossághoz társuló más fogyatékosság hátráltatja a gyermek megfelelő fejlődését /pl. hallás vagy látás zavar/ Tanulást akadályozó tényező az értelmi fogyatékosság mellett a személyiségsérülés is /családi háttér./ Több gyerek nem képes a tantervi minimum teljesítésére, több éven át pl. csak egyes betűk megtanulásáig jutott el, összeolvasni már nem képes, a betűket csak másolás szinten tudja leírni –többször felmerült az áthelyezés gondolata nem egy gyermeknél. A gyermek szülei figyelmét próbáltuk felhívni a más iskolába való áthelyezésre /foglalkoztató iskola/. Hiszen csak akkor tud majd beilleszkedni a társadalomba, ha megtanítjuk a képességeinek megfelelő munkavégzésre. Erre a szülők nem vállalkoztak.
 
A KT 13. § alapján:
A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény
1. szabad megválasztásának joga
A szülő joga:
2. A tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérni ahhoz, hogy gyermeke tanulásához a feltételeket megteremtsék.
 
A KT. 30. § 3. pontja alapján:
Az oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek az értelmi fogyatékos gyermek iskolai neveléséhez, oktatatásához, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs ellátáshoz szükségesek. Iskolánk mindezekkel csak a korábban leírt szinten rendelkezik.
 
A KT. 30 § 9. pontja alapján:
A gyermeket szakértői, vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az iskola igazgatója mentesíti egyes tantárgyak tanulása, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Ilyen jelenleg iskolánkban nincs.
 
A KT: 91. § alapján:
A polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőknek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához. Az önkormányzat megtéríti az utaztatás költségeit, a kísérőjéjét is. A gyermekek utaztatása saját busszal megoldott. Az étkezés támogatását a fenntartó három önkormányzat háromféleképpen oldja meg, melyet a szülők lassan elfogadnak.
 
A KT. 120. § 2. pontja alapján:
Meg kell téríteni utazási és szállásköltséget a tanulóknak és kísérőjének, ha pl /tan.-i felkészítés, vagy kontroll vizsgálat, egészségügyi szolgáltatások igénybevételével felmerülő utazási költség/ - a szolgáltatást nyújtó intézmény igazolása alapján, melyet a társadalombiztosítási igazgatóság, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely fizet ki.
 
Szakmai munka:
Az 2004/2005-ös tanévtől iskolánkban speciális program lépett életbe. Az alsó és felső tagozatban: felzárkóztatás hátrányos helyzetű cigánytanulók számára. Nevelőtestületünk által alkalmazott új módszerek: Csoportbontás /képesség szerint/ Differenciált foglalkozás Kooperatív /együtt/ tanulás Fontosabb pedagógiai alapelveink: -Motiváció, a tudás iránti vágy felkeltése –gyermekközpontúság – személyiségfejlesztés – esztétikára való nevelés – egészség életmódra nevelés – a „másság” elfogadása
 
Bemenetet szabályozó oktatás /iskola/:
Szakértői vélemény alapján
Szülő kérésére történjen.
 
Mit nyújt? Jelenleg a tanulók, az ő érvényesülésükhöz/ minimumot, amire az életben szüksége van. Megtanul írni, olvasni, számolni. Ismeri a számokat, a pénz fogalmát, értékét. Mindez kevésnek tűnik – de a jövő nemzedék szempontjából igen soknak számít – hiszen tud majd segíteni gyermekének.
 
Koncepció a Nemzeti Alaptanterv és az Irányelvek segítségével:
a, Milyen gyereket szeretnék nevelni, milyenné szeretném formálni az iskolát?
Jó iskolai légkört kialakítani.
Általános műveltségük megalapozását, erkölcsi és higiéniás szokások kialakítását, azok bevésődését.
Fontosnak tartanám, hogy a nevelőt /pedagógust/ ne csak „hivatali”, hanem érzelmi kapcsolat is fűzze tanítványaihoz /ezekben az osztályokban igen nagy szükség van rá. /Merjen a gyermek megnyilatkozni, hisz csak így lehet követelni.
Minimumra csökkenjen a tanévvesztés, a lemorzsolódás, az iskola idő előtti elhagyása. Az alsó 1-6 osztályban /alapozó szakaszban/ érjük el azt, hogy a termeléshez szükséges gyakorlati jártasságok alapjait minden gyermek elsajátítsa, hiszen ezek a gyerekek zömében a fizikai termelőmunkában fognak részt venni.
Nyitott iskola-az épekkel való kapcsolat.
A fogyatékos gyerek ne szakadjon el ép társaitól, életével ahol csak lehet, része legyen az ő életüknek.
A fogyatékos gyermeket nevelő iskola ne csak magát a gyermeket nevelje, nevelje környezetét, a családot is.
A gondoskodás az ösztönzés és a fejlődéskibontakoztatás feladata arra is kötelez, hogy ez az iskola a maga lehetőségeivel segítse elő minden gyermek számára a fejlődést.
A gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal való szoros kapcsolat mellett- mely a környezeti veszélyeztetettség enyhítésében, megszüntetésében segít- az egyéni korrekció nyújtotta felzárkóztatással a differenciált óravezetéssel, a követelmények későbbi évfolyamokra történő átcsoportosításával.
 
 
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei:
 
1. A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának alapdokumentuma.
2. Iskolánk pedagógiai programjának és helyi tantervének elkészítésekor helyi sajátosságainknak megfelelően alkalmazzuk a 2/2005. (III. 1.) OM rendeletet. Figyelembe vesszük a közoktatási törvény ránk vonatkozó előírásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit, a szülők és a fenntartók iskolai neveléssel kapcsolatos elvárásait, és a tanulók adottságait.
3. A Nemzeti Alaptanterv a közoktatási rendszer egységes működéséhez szükséges közös tartalmi elemeket határozza meg. Ezen tartalmi elemek biztosíthatják, hogy minden gyermek-beleértve a fogyatékos gyermekeket is-elsajátíthatja a kultúra leglényegesebb ismereteit, iskolaváltás esetén egy másik iskolában is folytatni tudja tanulmányait.
4. Iskolaérettség kötelező megállapítása.
5. Tantervi minimum.
6. A műveltségi tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségei.
7. A tananyagátadás és a fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli meghosszabbításának lehetősége.
 
 
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai.
Bevezető szakasz: 1-2.évfolyam
Kezdő szakasz: 3-4.évfolyam
Alapozó Fejlesztő szakasz: 5-8. évfolyam
 
Egyéni korrekció a heti kötelező óraszám + 15% évfolyamonként:
A koncepció szerint a tanterv minden műveltségi területre kiterjed.
 
Fejlesztési területek százalékos aránya
 
Fejlesztési terület Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz
Anyanyelv és kommunikáció 20-40 30-45 30-40 20-30
Társadalmi környezet 10-25 10-25 10-25 20-25
Életvitel és gyakorlati ismeretek 5-25 5-25 10-25 20-30
Természeti környezet 5-15 5-15
Művészetek 20-30 15-25 15-25 15-25
Testi nevelés 20-30 15-25 10-25 10-20
 
 
NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
 
A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül.
 
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és -gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában.
Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához.
A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése:
- vizuális észlelés - jelfelismerés,
- akusztikus észlelés - hangok differenciálása,
- a beszédmotoros észlelés fejlesztése.
b) A téri tájékozódás fejlesztése.
c) Grafomotoros készségek fejlesztése.
d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése.
e) Szavak olvasásának begyakorlása - szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés.
f) Szövegösszefüggések megláttatása.
g) A helyesírási szokások megerősítése.
A Magyar nyelv és irodalom nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai
a) Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és -megértés - kommunikáció
Beszédészlelés, beszédérzékelés, szóbeli utasítások megértése, magyarázó, elemző szövegek, ábrák felfogása.
Közlő, befogadó szerep különféle köznapi kommunikációs helyzetekben.
Passzív és aktív szókincsgazdagítás, szókincsfejlesztés.
A nem verbális kommunikáció elemeinek megismerése.
A szóhasználat és a testbeszéd összhangjának megteremtése.
A fejlettségnek megfelelő olvasmányok, szövegek felfogása, érthető, érzékletes elmondása, dramatizálása. Fejlesztési feladatok
Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben.
A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is.
A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása.
Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása.
A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása irányítással és fokozódó önállósággal.
Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése.
Ismert szövegek dramatizálása, improvizáció, helyzetgyakorlatok.
b) Olvasás, írott szöveg megértése - ismeretek az irodalomról
Az olvasás jelrendszerének elsajátítása - a sérülésspecifikumok figyelembevételével. Összeolvasás - szavak, szószerkezetek, mondatok olvasása.
Hangos és néma olvasás. Ismert tartalmú szövegek elemző hangos olvasása. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása.
A fejlettségnek, életkornak megfelelő szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentéseinek feldolgozása, önálló megértése. A szövegek műfaji különbségeinek felismerése, megadott szempont szerinti feldolgozása. Fejlesztési feladatok
A fonematikus észlelés, az optikus differenciáló-képesség fejlesztése, gyakorlatok hanganalizálásra.
A tanulók által megismert aktív és passzív szókincs gazdagítása, gyakorlatai.
Szövegértő és -elemző képesség fejlesztése különféle műfajokban.
A néma értő olvasást követő - szövegértést bizonyító - feladatok megoldása.
Információk gyűjtése a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan.
Irodalmi művek feldolgozása irányítottan, szempontsorral, algoritmussal.
A verbális emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.
c) Írás, íráskép, íráshasználat, helyesírás
Az írás jelrendszerének elsajátítása a tanulók sérülésspecifikumainak figyelembevételével.
Mondat- és egyszerű szövegalkotás a különféle tanult műfaji elemek szerint irányítással. Az eszközszintű íráshasználat elsajátítása egyéni adottságok szerint.
A tanult helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása egyszerű írásbeli szövegalkotás során.
Önkifejezés, egyéni stílus, önellenőrzés, hibajavítás.
Megismert tartalmakhoz, szövegekhez vázlatkészítés. Fejlesztési feladatok
Az írás-előkészítés gyakorlatai, a kéz ügyesítése, az írásmozgás fejlesztése, a szem-kéz koordináció kialakítása.
A vizuális, az akusztikus figyelem és differenciálás képességének fejlesztése.
Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai.
Az írásmozgás tempójának, rendezettségének, a helyesírás biztonságának kialakítása.
Szövegek alkotása - elbeszélő, leíró műfajokban -, tréningek, gyakorlatok, szövegkorrigálások.
d) Ismeretek az anyanyelvről - nyelvi, nyelvtani tudás
A tanuló spontán, hétköznapi nyelvhasználatának tudatosítása, a nyelvi elemkészlet gyarapítása.
Természetes beszédhelyzetek, életszerű szövegek, mondatok vizsgálata - nyelvi elemek, szabályszerűségek felfedezése, kiemelése, mondatfajták, mondatszerkezetek.
Szófajok, nyelvi szabályszerűségek kész nyelvi anyagokon, a szavak csoportosítása adott szempont szerint: szerkezet, jelentés, stílushatás.
Alapvető helyesírási szabályok megismertetése, megerősítése, gyakorlása. Helyesírási kézikönyv megismerése, gyakorlatai.
Kreatív gyakorlatok a különböző műfajú, hangnemű szövegekben a szavak jelentésére vonatkozóan. Fejlesztési feladatok
A tanulók nyelvi tapasztalatainak megerősítése, a nyelvi elemkészlet gazdagítása, a spontán használt nyelvi szabályok kiemelése.
Szövegvizsgálatok, kommunikációs helyzetek a mondatfajták vizsgálatára.
A mondaton belüli szerkezetre irányuló tapasztalatszerzés gyakorlatai egyszerű beszédhelyzetekből kiindulva.
A nyelvtani ismeretek elsajátításával kapcsolatos gyakorlatok - analitikus, szintetikus - a köznapi nyelvi tevékenységhez kötötten, nyelvtani szempontú mondat- és szövegalkotás gyakorlatai.
Helyesírási helyzet (szavak, mondatok) tudatos elemzése, tanult minta, analógia, szabály megerősítése, helyesírási teljesítmények fejlesztése, helyesírási szokások megerősítése.
Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, -javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése.
Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal.
Élő idegen nyelv
Az Élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg.
Az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott tanulók szükségletei indokolnák a korai idegen nyelvi oktatást, de a tanulási képességük akadályozottsága miatt aránytalan terhelést jelentene a sérült tanuló számára.
A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében.
Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében.
A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek.
A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének.
A szemléltetéshez, a konkrét helyzetekhez, cselekvésekhez kötődő nyelvtanulás eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetők és felidézhetők (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerű utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését.
Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll.
Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak fejlettség szerint, a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából.
A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra.
Témaajánlatok az idegen nyelv tanításához
1. Én és a családom: bemutatkozás, lakcím, a család bemutatása.
2. Az otthon és környezet: a lakás, a lakószoba, játékok, kedvenc állatok.
3. Az iskola: osztályterem berendezési tárgyai, tanszerek nevei.
4. Étkezés: eszközök, ételek, italok, étkezési szokások (reggeli, ebéd, vacsora).
5. Öltözködés: ruhadarabok - télen, nyáron -, a testrészek megnevezése.
6. Vásárlás: mindennapi bevásárlás, kérés, kérdezés a vásárlás tárgyára.
7. Utazás: közlekedés, utca, a közlekedés eszközei, a jelzőlámpa színei, jelentései; kérdezés, tudakozódás a közlekedésre vonatkozóan.
Fejlesztési feladatok
a) Beszédszándék Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása.
Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt.
Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése.
Erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét.
b) Beszédértés Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű - a témához kapcsolódó - kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben.
Kérdések, igények egyszerű kifejezése.
c) Beszédkészség Képesség - a tanult témákban - egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolása.
Matematika
A Matematika műveltségi terület lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. Képessé teszi a tanulókat a világ valósághű észlelésére, információk befogadására, megőrzésére és feldolgozására. A gyakorlás folyamán, a kognitív képesség alapműveleteit szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A matematikai fejlesztés során olyan képességek fejlesztése történik, amely képessé teszi tanulóinkat más tantárgyakban, illetve a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására is. Segítve ezzel a személyiségük fejlődését, valamint a társadalomban elfoglalt helyük, szerepük objektív megítélését, növelve ez által cselekvési képességük hatékonyságát.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
a) A tanulás eszközeinek célszerű használata.
b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése.
c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén.
d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése.
e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése.
f) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése.
g) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása.
h) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése.
i) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése.
A Matematika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai
a) Gondolkodási műveletek alapozása
- Tapasztalatok gyűjtése, tulajdonságok megnevezése.
- Válogatás, összehasonlítás, csoportosítás a megadott szempontok alapján (halmazképzés).
- Soralkotás, rendezés, lényeglátás, lényegkiemelés, centrális rendezés (fogalmi gondolkodás).
- Összefüggések feltárása, általánosítás (szabályalkotás).
- A dolgok besorolása a megfelelő logikai osztályba (rendszerezés).
- Tervezés, variálás, kombinálás, megoldáskeresés (alkalmazás, alkotás).
- Állítás, tagadás, következtetés, bizonyítás, véleményalkotás (kritikai gondolkodás). Fejlesztési feladatok
A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva.
A tapasztalatok feldolgozása az egyszerűbb gondolkodási műveletek szintjén.
A domináns pszichés funkciók folyamatos fejlesztése.
Az ismeretek rendszerezése.
A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban.
A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten.
Az alkotás örömének átélése.
Az érzelmi, akarati életük, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismerése, elfogadása kezdetben irányítással, később önállóan.
Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása.
b) Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek
- Számfogalom kialakításának előkészítése.
- A számfogalom kialakítása a különböző számkörökben.
- A halmazok számosságának megállapítása, számok viszonyítása, sorba rendezése, helye a számegyenesen, rendszerezése a helyiérték-táblázatban.
- Számok írása számjegyekkel és betűvel.
- Természetes számokon túli számhalmazok, racionális számok (negatív számok, törtek, tizedes törtek...) bővítése, csoportosítása, rendezése. Fejlesztési feladatok
Érzékszervi benyomások, tapasztalatok gyűjtése.
A számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, s végül a számok szimbolikus szintjén.
Tájékozódás a határozatlan és a diszkrét halmazok körében.
A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása.
A halmazok számosságának megállapítása.
Számok rendezése, tízes számrendszerben történő rendszerezése, a számkör bővítése.
Számok bontása valamennyi számkörben.
Természetes számokon túli számhalmazok bővítése.
Műveletek
- Halmazok bővítése, szűkítése, egyesítése, különbsége.
- Szóbeli majd írásbeli műveletek megoldása az egyre bővülő számkörökben eszközökkel (tárgyak, pénz), rajzban, számjegyekkel.
- Összeadás, kivonás, szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése.
- Műveleti jelek bevezetése, alkalmazása.
- Műveleti tulajdonságok, műveletek közötti kapcsolatok ismerete.
- Műveletek a természetes számokon túli számhalmazokkal.
- Százalékszámítás.
- Gyakorlati mérésekkel kapcsolatos számítások. Fejlesztési feladatok
Élethelyzetek megjelenítése.
Mennyiségi változások megfigyelése, megértése és megfogalmazása.
A feladatok gyakorlása a manipuláció szintjén tárgyakkal, majd képekkel.
A feladatok megadott logikai szabályok szerinti végzése.
A számolási készség fejlesztése változatos és értelmes feladatok segítségével.
Az ismeretek alkalmazása, a feladat adta problémák megoldása, tudástartalmak bővítése, az alkotó képzelet fejlesztése a becslés (eredményjóslás) vagy az új műveleti fogalmak bevezetésekor.
Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés.
Becslés, önellenőrzés, elvonatkoztatás műveletvégzés közben.
Szöveges feladatok
- Történetek eljátszása, kirakása, rajzolása, megfogalmazása, közös megoldáskeresés.
- Egyszerűbb, később összetett szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése.
- A szöveges feladatokban lévő mennyiségi változások megjelenítése rajzban, eredmények becslése.
- Nyitott mondatok alkotása a szöveges feladat megoldásához, feladatvégzés önállóan, az eredmény ellenőrzése, összehasonlítása a valósággal, válaszadás.
- Több megoldás keresése, illetve több megoldási út keresése, ennek tudatosítása; szöveges feladatok alkotása.
- Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása, szöveges feladatok racionális számokkal. Fejlesztési feladatok
Történetek megismétlése, visszamondása, elemzése, a mennyiségváltozás felfedezése a történetekben.
Szövegértés, lényegkiemelés; adatok csoportosítása, műveletek sorrendjének megállapítása, elvonatkoztatása a nyitott mondatokban.
Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén.
A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény „jóságának” megítélésében.
A segítségkérés és -elfogadás képességének fejlesztése, kialakítása.
c) Geometriai mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
- Geometriai alakzatok létrehozása.
- Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, a tulajdonságok szerinti csoportosítása.
- Geometriai alakzatok megnevezése, rendszerezése megadott szempontok alapján.
- Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása.
- Térbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása.
- Síkidomok rajzolása szabadkézzel.
- Térelemek tulajdonságai, térelemek kölcsönös helyzete.
- Síkidomok transzformációjának megfigyelése négyzethálón, az eredmény megfigyelése.
- A geometriai alakzatok elemzése az alkotó elemek szerint.
- A kerület és a terület fogalmának előkészítése lefedéssel, a felszín fogalmának előkészítése, testek építése a testhálók segítségével. Fejlesztési feladatok
A saját testen való tájékozódástól, tapasztalatok összegzése.
A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése.
A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése.
A térelemek szintézise, síkban történő leképezése.
A térelemek síkban megadott tulajdonságainak transzformálása, a megadott tulajdonságok alapján a sík elképzelése.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások
- Folytonos, majd diszkrét mennyiségek összehasonlítása, összemérése.
- Mérés választott mértékekkel (arasz, lépés, marok, pohár ...) később mértékegységekkel (hosszúság, tömeg, űrtartalom ...).
- Tájékozódás térben és időben.
- A lemért mennyiségek felbontása kisebb egységekre.
- Adatleolvasás, adatrögzítés.
- A távolság, a mennyiség és az időtartam változásának érzékelése, következtetések levonása.
- A mérés kiterjesztése a síkok meghatározására lefedéssel, rajzzal, majd számolással.
- Kisebb mértékek beváltása nagyobb mértékekre, következtetések levonása.
- A mérés kiterjesztése a terek mérésére egységkockákból, majd számítással.
- A mértékegységek összehasonlítása, összefüggések megállapítása.
- Szakmaorientált feladatok végzése. Fejlesztési feladatok
A mennyiségek összehasonlítása, folytonos, majd diszkrét mennyiségek összemérése.
A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva.
„Láthatatlan” mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással.
A mértékegységek analízise és szintézise, a mérés rendszerének megértése, a mértékegységek közötti „átjárás”.
Az ismeretek alkalmazása sok eszközzel való megsegítéssel a legegyszerűbb, konkrét feladatokkal, majd az eszközök fokozatos elhagyásával.
A feladatok tudatos végzése.
Szerkesztések
- Derékszögű vonalzó és körző használata különböző helyzetű szakaszok, négyzet, téglalap, illetve különböző sugarú körök rajzolásához.
- Tükrözés eszközökkel, kicsinyítés, nagyítás négyzethálón.
- Térelemek rajzolás, másolása, tükrözése négyzethálón.
- Térelemek, síkidomok szerkesztése, transzformálása.
- Kerület mérése körzővel, majd számítással.
- Terület mérése szabványegységekkel, majd számítással.
- Testek hálózatának rajzolása négyzethálós papíron, majd szerkesztéssel.
- Testek vetületének rajzolása. Fejlesztési feladatok
A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylő gyakorlatok, a szerkesztéssel kapcsolatos térelemek helyzetének érzékelése, fogalmi ismeretének alapozása.
A szerkesztéshez szükséges eszközök készségszintű használata.
Leképezés analógiák segítségével, majd az alkotás, a problémamegoldás szintjén.
Fegyelmezett munkavégzés, figyelemkoncentráció, pontos végrehajtás a gyakorlás folyamán.
Az ismeretek alkalmazása, algoritmusok pontos betartása, önszabályozás, önirányítás.
d) Összefüggések, függvények, sorozatok
- Összefüggések felismerése, kifejezése rajzzal, jelekkel, személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, a halmazok számossága között.
- Relációk megfogalmazása, párosítás.
- Ciklikus sorok, növekvő-csökkenő számsorok folytatása.
- Jelölések használata, elemek egymáshoz rendelése.
- Szabályjátékok logikai készlettel, számokkal, alkalmazása számolási műveletekkel.
- Állandó különbségű sorok folytatása egy-két, majd változó különbséggel.
- Egy- és kétbemenetelű táblázatok kiegészítése a felismert szabály szerint.
- Hiányos sorozatok kiegészítése.
- Szabályok leolvasása nyíldiagramról.
- Relációk a racionális számok körében.
- Hányados-sorozatok megadott szabály szerint, majd a szabályok felismerésével, a sorozat folytatása.
- Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal.
- Adatkiegészítés, adatpárok, egyenes arányosság ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.
- Függvények jellemzése grafikonok segítségével. Fejlesztési feladatok
A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése.
Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között.
A gondolati cél, szándék megismerése, feltárása, következtetés az ok-okozati összefüggésekre, cselekvéssorok folytatása.
Az azonos típusú feladatok végzése, a gondolatmenet ismétlése, az általános törvényszerűségek levonása.
Szabályok megfogalmazása, feladatmegoldás egy-, majd többféle módon.
Összefüggés feltárása, megoldási alternatívák felismerése.
Több elem bevonásával történő összefüggés-keresés, az ismeretek rendszerezése, a függvényszerű gondolkodás kialakítása.
e) Valószínűség, kombinatorika, statisztika
- Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendszerezése a közvetlen környezetből.
- A biztos, a lehet és a lehetetlen megkülönböztetése, értelmezése.
- Statisztikai adatok értelmezése oszlopos diagramról való leolvasással, a koordinátarendszer értelmezése helymeghatározással.
- Események gyakoriságának megfigyelése, összehasonlítása, következtetések levonása a valószínűség megállapítására.
- Gyakorlati feladatok, átlagszámítás. Fejlesztési feladatok
A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása.
Az ítélőképesség fejlesztése.
Több valóságelemet tartalmazó statisztikai adatok gyűjtése, következtetések.
A biztos, lehet és a lehetetlen megtapasztalása, szabályjátékok.
Hagyományos és új logikai játékok, a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.
A statisztikai adatok gyűjtése, értékelése, a valóság objektíve megismerése.
Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek
A műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedő történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez.
A társadalmi ismeretek tartalmai sokoldalúan tárják a tanulók elé a szűkebb és tágabb közösségben élés lehetőségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a körülöttük lévő társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között.
Lehetőséget kapnak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására.
A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk.
A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
- Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése.
- Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése.
- Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése.
- A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése.
- A kommunikációs képességek fejlesztése.
- A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése.
- Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása.
- A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.
- Az önálló tanulás képességének fejlesztése.
A Történelem és társadalmi ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai
a) Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzői
A családi, az iskolai közösség múltja, története, jelene.
A lakóhely jellemzői, értékei, a helyi közösségek.
Hazánk Európában és a nagyvilágban. Fejlesztési feladatok
Ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből.
Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből.
A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése.
A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete.
b) A múlt történelme és társadalmai
A történelem nagy korszakainak, a jellemző társadalmak életének, a magyar nép történelmi múltjának - fontosabb eseményeinek, kiemelkedő személyiségeinek - megismerése. Fejlesztési feladatok
Az időben végbemenő, egymást követő változások folyamatának érzékeltetése.
Tájékozódás az időszalagon, térképen, összefüggések felismerése, megfogalmazása egyre nagyobb önállósággal.
Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről.
Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett.
c) Korunk történelme és társadalma
A demokratikus intézményrendszer kialakulása.
A mai magyar társadalom.
Az állam, az önkormányzatok működése.
Állampolgári jogok és kötelességek. A gazdaság, a munka világa. Fejlesztési feladatok
Beszámoló, vázlatkészítés a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával.
Elemzések tanári segítséggel.
Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig.
A munkavállalás gyakorlata.
Ember a természetben
A műveltségi terület természettudományos nevelést alapoz meg. A nevelés-oktatás során lehetőség nyílik tapasztalatok, korszerű - a gyakorlatban is felhasználható - ismeretek átadására az anyagokról, a természeti környezet kölcsönhatásairól, folyamatairól. A műveltségi terület tudatosítja a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, így felelős a természeti környezetért, az emberiség jövőjéért. Formálja gondolkodásmódjukat, a természethez, a családhoz és önmagukhoz való viszonyukat, felkészíti arra, hogy a megszerzett ismereteket miként alkalmazzák a tanulásban, az önálló életvezetésben.
A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása.
E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
- Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése.
- Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása.
- A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése.
- A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás - időben, térben - észlelése, értelmezése.
- A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése.
- Szokások, szokásrendszerek kialakítása.
- A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.
Az Ember a természetben műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai
I. Környezetismeret - bevezető és kezdő szakasz
a) A természet vizsgálata. Tájékozódás az élő és élettelen természetről
- Egyszerű megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, megismerés.
- Az érzékszervek bekapcsolásával becslés, mennyiségek mérése, elemi kísérletezés, kérdésfeltevés.
- Test és anyag. Anyagfajták különbözőségei - anyagnevek. Anyagok a hétköznapi életben - csoportosításuk megtapasztalható tulajdonság szerint. Anyagfajta és használat közötti összefüggés felismerése.
- Halmazállapotok bemutatása: folyékony - szilárd - légnemű. Konkrét halmazállapot-változások megtapasztalása.
- Élő és élettelen összehasonlítása. Életjelenségek.
- Az élőlények egyszerű csoportba sorolása: állat, növény, gomba. Ismerkedés példákon keresztül növényi fajtákkal és állati fajokkal - konkrét tapasztalatokból kiindulva az ember környezetében előfordulókkal. Fejlesztési feladatok
Tájékozódás a tudományos megismerésről
- Érdeklődés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre.
- Egyszerű, játékos megfigyelések, összehasonlítások, csoportosítások, elképzelések, hiedelmek megfogalmazása.
- Egyszerű becslések, mérések.
- Jellemzők számbavétele, változás felismerése.
- Elemi képi és szöveges információk értelmezése irányítással, segítéssel.
- Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival.
- Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon.
- Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása - összehasonlítások, elvonatkoztatások.
b) Tájékozódási alapismeretek
- A térérzet tudatosítása - egyszerű téri és időbeli reakciók felismerése, megnevezése.
- Tájékozódás a közvetlen környezetben.
- Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető, érzékelhető ciklusaival a mindennapok szintjén: napszakok, évszakok, a hét napjai.
- A mozgásban megnyilvánuló állandóság (periódusok, ciklusok, szekvenciák) és a változások felfedezése egyszerű példákkal.
- Lakóhely és környéke: megtapasztalható, megfigyelhető felszíni formák.
- A valóság és annak ábrázolása bemutatással.
- Világtájak, az iránytű.
- Egyszerű megfigyelések a Nap járásáról. Fejlesztési feladatok
Tájékozódás az élettelen természetről
- Tájékozódás a térben - térérzet megerősítése, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslése, mérése - meghatározása.
- Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai.
- A helyváltoztatás és az eltelt idő kapcsolat a saját történéseire, életterére vonatkoztatva.
- Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal.
- Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen.
- Elemi ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve.
c) Testünk és egészségünk
- Az ember testrészei. Érzékszervek és védelmük.
- A mozgás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés szerepe az ember egészségének megőrzésében.
- Önellátási, egészségóvó szokások megerősítése.
- Egészséges életkörülmények - a környezetünk állapota.
- A születéssel, az egyedfejlődéssel kapcsolatos elemi ismeretek (a gyermeki elképzelések, előzetes tudások felszínre hozása).
- Betegségek - gyermekbetegségek -, fertőző betegségek saját élettapasztalat szerint.
- Egészségvédelem, orvosi ellátás. Fejlesztési feladatok
Tájékozódás az életről
- Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei.
- Az ember testrészei, érzékszervei - példák, konkrét tapasztalatok gyűjtésével.
- Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás.
- Néhány könnyen felfogható példa a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásáról.
- Gyermek- és fertőző betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalat alapján - a történtek elemzése, tudatosítása.
II. Természetismeret - alapozó szakasz
a) Az élő és élettelen természet ismeretei
- Az anyag legfontosabb tulajdonságai szerinti csoportosítás.
- Az anyagok kölcsönható képessége: a hőhatás, a mechanikai hatás, a gravitáció.
- Az égés, a fényjelenségek értelmezése példákkal.
- Halmazállapot-változások kísérleti megfigyelése, összekapcsolása az időjárási jelenségekkel. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiával, az energiahordozók jelentőségével a hétköznapokban.
- Az élő természet - az ember kulturkörnyezete. Termesztett növények: szántóföld, zöldségeskert, gyümölcsös. Házi és házkörüli állatok. Állatvédelem.
- A hazai tájak életközösségei: erdők, mezők-rétek, vizek-vízpartok életközössége. Természetvédelem, nemzeti parkok. Fejlesztési feladatok
Tájékozódás a tudományos megismerésről
- Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás.
- Egyszerű becslés, mérés elvégzése, önállóan és csoportban is.
- A tapasztalatok megfogalmazása segítséggel.
- Különféle információhordozók használata csoportmunkában - irányítás mellett.
Tájékozódás az élő és élettelen természetről
- A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata.
- Egyszerű játékok, kísérletek a kölcsönhatásra, a hő, a fény terjedésére, a mágnesességre.
- A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével.
- Az élővilág változásának bemutatása.
- Az ember kulturkörnyezetének értelmezése a növénytermesztésben, az állatok nevelésében.
- Konkrét példák az életközösségek bemutatása során.
- Az életközösségekben működő kapcsolatrendszer érzékeltetetése jól megtapasztalható példákon keresztül.
b) Földrajzi - környezeti alapismeretek
- Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a szél, a csapadék fogalma.
- Halmazállapot-változások a természetben. A víz körforgása.
- Az éghajlat fogalma.
- A felszínformák. Folyóvizek, állóvizek.
- Térképi alapismeretek. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén. Fejlesztési feladatok
Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben
- Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése.
- Alapvető mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése tanári irányítással.
- Az időjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett.
- Tapasztalatok gyűjtése a környezet felszíni formáiról.
- Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen.
- Képi információk, rövid, szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsődleges képzetek kialakítása.
III. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - fejlesztő szakasz
a) Biológiai ismeretek
Az élőlények csoportjai
Távoli tájak természetes életközösségei
- Élőlény és környezete.
- Életközösségek szerveződése, táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási szintek.
- A trópusi esőerdők földrajzi helye, életfeltétele, életközössége.
- A szavanna életközössége - példák segítségével.
- A tajga kiterjedése, életfeltételei, életközössége példákkal.
- A tundra földrajzi helye, éghajlata, életfeltételek. A sarkvidékek jellemző élőlényei.
- A tenger, mint élőhely. A nyílt vizek élővilága.
A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása.
- A növényi és az állati sejt összehasonlítása. Példák az állati sejtre, szövetek felépítésére.
- Az állatok táplálkozása, mozgása, légzése, szaporodása a szárazföldi, a vízi életformában. Fejlesztési feladatok
Ismeretszerzés, tanulás
- Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerű kísérletek, mérések végzésében; páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információhordozók kezelésében segítségadás mellett.
- Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése.
- Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerű leírás, jellemzés.
Tájékozódás az élő természetről
- Az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése.
- Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élőlények együttélésében.
- Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül.
- Ismeretek bővítése az életjelenségek körében - növények, állatok tekintetében.
- Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek
elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása.
Az emberi test működése és egészsége
- Az emberi szervezet felépítése: a bőr, a mozgás, a keringés, légzés, kiválasztás, szaporodás, az idegrendszer.
- Az érzékszervek.
- Az egyes szervek, szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségének megelőzése, gyógyítása. Gyógymódok.
- Az egészség és a környezet összefüggései. A szennyező anyagok, óvatos bánásmód megismerése.
- A saját test változásának ismeretei.
- Hasznos és káros szenvedélyek, szenvedélybetegek. Fejlesztési feladatok
Tájékozottság az emberi szervezet működésében
- Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről - megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével.
- A saját és mások tapasztalatainak elemi szintű értelmezése, egyszerű következtetések.
- A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése.
- Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése.
b) Fizikai ismeretek
A mozgás kísérleti vizsgálata
A mozgás mérése, mozgásállapot-változások.
- Egyszerű kísérletek, tapasztalatok a tehetetlenség megnyilvánulására.
- Az erő, a súly értelmezése. Erő a két test közötti kölcsönhatásban - a munka értelmezése.
- Egyszerű gépek és használatuk a mindennapok gyakorlatában.
- A hőmérséklet mérése. A testek felmelegedése, a hőtágulás jelenségei a mindennapokban.
- A halmazállapot-változások hétköznapi példákkal.
- Energia, energiamegmaradás észlelése egyszerű példákon.
- A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. Nyomás folyadékokban kísérletekkel, vizsgálódásokkal történő értelmezés.
- Közlekedőedények működése egyszerű kísérlettel. Gyakorlati példák a közlekedésből, a saját környezetből a gázok nyomására.
- A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés megfigyelése. Fejlesztési feladatok
Természettudományos megismerés
- Fokozódó igény és kíváncsiság a kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok megértése iránt.
- Gyakorlottság megteremtése az ábrák értelmezésében, az eszközök működésének megértésében, egyszerű szóbeli, írásbeli leírásában.
- Változások felismerése, okok keresése irányítás mellett.
- A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során.
- A fizika és a többi természettudomány közti szoros kapcsolatot felismerése - tanári irányítással.
c) Kémiai ismeretek
- A kémia, mint tudomány.
- Felfedezők, kutatók, tudósok.
- Az anyagok csoportosítása - természetes anyagok, vegyipari termékek.
- Szervetlen és szerves anyagok.
- Változások jellemzői: fizikai és kémiai változás.
- Keverék és vegyület. Oldás, a víz mint oldószer.
- Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. Belső energia.
- Nem fémes elemek - a víz, a levegő -, hidrogén, oxigén, klór, nitrogén - megismerésük kísérletek útján.
- Nem fémes elemek és vegyületeik - szén, gránit, gyémánt.
- Fémes elemek: vas - vasgyártás, acél, alumínium, arany, ezüst, réz. Korróziós jelenségek a mindennapokban - korrózióvédelem.
- További elemek, szervetlen anyagok a természetben: nátrium, kálium, kalcium-karbonát.
- Szervetlen tisztítószerek: hipo, sósav. Mosószerek a háztartásban.
- Környezeti kémia: energiagazdálkodás, az emberi szervezet energiahordozói zsírok, szénhidrátok, fehérjék (egyben építőanyagok).
- A levegőszennyezés, a víz szennyezése, szennyvíz, hulladékok, csomagolóanyagok. Fejlesztési feladatok
Természettudományos megismerés
- Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása.
- Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az egyszerű ártalmatlan anyagok, folyamatok megfigyelésénél.
- Gyakorlatot szerezni a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben.
- Ismeretek szerzése a környezetben előforduló anyagokról, biztonságos, szakszerű használatukról a hétköznapokban.
- A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése, szokásrend, viselkedésrend megerősítése.
- A tudatosság erősítése az életvezetésben, az egészségük megőrzésében, a háztartásvezetésben.
IV. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - megszilárdító szakasz
a) Biológiai ismeretek
Az ember szervezete és egészsége
- A hormonok szerepe az emberi szervezet szabályozásában, a hormonhiány vagy -túltermelés következményei.
- A pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai.
- Hormonok az ivari működés szabályozásában.
- Az emberi szexualitás. Párkapcsolat: fogamzásgátlás, genetikai tanácsadás, családtervezés, terhesség. Az embrió fejlődése, a szülés, csecsemőápolás. A felnőttek szerepe, felelőssége a gyermek egészséges felnevelésében.
- Az immunitás. Védőoltások.
- Vércsoportok.
Környezet- és munka-egészségtani ismeretek
- Az egészség megőrzése a családban: szűrővizsgálatok, rendszeres fogászati szűrés, háziorvosi ellátás.
- Egészséges életvezetés: mozgás, táplálkozás, pihenés, tisztálkodás. Fejlesztési feladatok
Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről
- Példákon keresztül felismertetni az ember szabályozó szervrendszerének működését; megismertetni a tanulókat nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókkal; vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről.
- Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre.
- Megismertetni a korán kezdett nemi élet veszélyeit.
- Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át bemutatni a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülését, élethelyzetek megoldását; elsajátíttatni az egészségmegóvás szabályait, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályait.
- Az egészséget veszélyeztető szokások, káros szenvedélyek: a dohányzás, alkoholizmus, kábítószerek. A felelőtlen szexuális kapcsolatok veszélyei, az AIDS.
- Feszültségek, konfliktusok a családban.
- A leggyakoribb betegségek tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett.
- Fertőző betegségek, járványok.
- Idős ember a családban.
- A gyógyszerek tárolása, kezelése, használatuk szabályai.
- Egészségügyi intézmények: háziorvos, szakorvos, szakrendelés, kórházi ellátás.
- Az egészségbiztosítás rendszer, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság.
b) Fizikai ismeretek
Fény- és hangtani ismeretek
- A fény tulajdonságai.
- A fény visszaverődése síktükörről és gömbtükörről. A fénytörés.
- Fénytani lencsék, optikai eszközök.
- A színek.
- A hang jellemzői. A hang terjedése - hullámmozgás. A hallószerv védelme.
- A hangszerek fizikája.
Elektromos alapjelenségek. Az anyag részecskéi, szerkezetük
- Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése.
- A testek elektromos állapota.
- Az elektromos áram, az áramkör - tanári demonstrációval.
- Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása.
- Az elektromos felszültség elemi fogalma.
- Az elektromos munka és teljesítmény.
- Az elektromos ellenállás.
- Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai.
- Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Fejlesztési feladatok
Tapasztalatok a fizikai folyamatokról
- Tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról.
- A gondolkodási képesség, a gondolkodási műveletvégzés fejlesztése.
- A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség alakítása.
- Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel.
- A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése.
- A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére.
- A modern fizikatudomány eredményeinek, de veszélyeinek is ismerete.
Elemi atomfizikai ismeretek
- Mivel működik az atomerőmű?
- Miért pusztít az atombomba
- Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások.
- Sugárvédelem.
c) Kémiai ismeretek
Anyagszerkezeti ismeretek
- Anyagszerkezet és periódusos rendszer értelmezése.
- Környezetünk néhány fontos anyaga: a víz, a levegő, szénmonoxid, kéndioxid a levegőben.
- Az üveg és az építőanyagok.
- Háztartási vegyszerek és használatuk.
A szerves kémia
- Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén.
- Szénvegyületek, kőolaj, alkohol.
- Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor.
- Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok.
A műanyagok
- A természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai. Fejlesztési feladatok
Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról
- Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében.
- A tanuló fejlettségének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával.
- Példákon keresztül bemutatni, hogy a kísérletekben realizált elméleti ismeretek miként vannak jelen a mindennapokban.
- Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat.
- A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése.
Földünk és környezetünk
A Földünk és környezetünk műveltségi terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükről, a hazájukról. A hazai az európai földrajzi környezetből kiindulva lineárisan táguló térben szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekről és a bolygókról. A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit.
Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik - a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
- A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, problémafelismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége.
- A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése.
- A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése.
- Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában.
- Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete.
- Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban.
- Kommunikációs képességek - kérdezni tudás, szakkifejezések használata.
- Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata.
A Földünk és környezetünk műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai
a) Ismeretek a térképről
- A térkép és a valóság. Domborzati, közigazgatási és tematikus térkép.
- Tájékozódás a földgömbön, a világtérképen.
b) Ismeretek a hazáról és a lakóhelyről
- A lakóhely természetföldrajzi adottságai.
- Hazánk természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői.
- A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településre, az életmódra.
- Nemzetközi kapcsolataink.
- A magyar nép tájtörténeti tagozódása. Fejlesztési feladatok
- Ismeretszerzés, tanulás - a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése.
- Tájékozódás a földrajzi térben és időben.
- Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban.
- Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban.
c) A lakóhelytől a bolygónkig
- A Föld alakja.
- Természetföldrajzi folyamatok.
- Elemi ismeretek az éghajlati övezetekről.
- Kontinensek, óceánok.
- Tipikus tájak, tájegységek és jellegzetességeik.
- Speciális térségek. Az egyes földrészek jelentősebb országai.
- A Kárpát-medence és Európa.
- Európa természet- és társadalomföldrajzi képe.
- Az Európai Unió.
- A Kárpát-medence földrajza - természeti, gazdasági jellemzői. Fejlesztési feladatok
- Ismeretszerzés, tanulás - a jellemző természeti, társadalmi, környezeti összefüggések felfedezése, felismerése.
- A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása.
- Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben.
- Európa és más kontinensek, tipikus tájak, természeti-társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése.
d) A Föld természetföldrajzi képe
- A Föld természetföldrajzi képe.
- A napfogyatkozás.
A világ gazdasági és társadalmi képe
- A világnépesség változása, települések különbségei, változások a gazdasági folyamatokban.
- A társadalmi-gazdasági összefüggések felfedezése.
- Globális környezeti problémák. Népesedési, élelmezési, egészségügyi gondok. Természetkárosítás, tájpusztítás. A fogyasztói társadalom veszélyei. Fejlesztési feladatok
- Tájékozottság a földrajzi térben a környezet anyagaiban
- Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben - a természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül.
- A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai - példák segítségével.
Művészetek
A műveltségi terület olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
- Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése.
- Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése.
- Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése.
- A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése.
- Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése.
- A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól.
- A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban.
- A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése.
- Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése.
- Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása.
A Művészetek műveltségi terület részterületei és fejlesztési feladatai
Ének-zene
- Az éneklési öröm felkeltése, a szép, kifejező éneklés technikájának megismerése. Az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságának, az éneklés, a hangszeres játék élményt nyújtó funkciójának bemutatása.
- A tanult ritmus, dallam, tempó és formai elemek alkotó módon történő felhasználása, értelmezése, együttes megszólaltatása.
- A zeneirodalom értékes alkotásainak megismerése, különféle zenetörténeti stílusok és korszakok jellegzetességeinek megfigyelése.
- A melodikus hallás (egyszólamú dallam) a harmonikus hallás (együtthangzó zenei hangok) felismerése és reprodukálása.
- A zenei élményből kiindulva a zene alapvető összetevőinek: a ritmus, a dallam alkotóelemeinek jelölése, ezek felismerése és csoportos megszólaltatása, különféle zenei jelrendszerek megismerése. Fejlesztési feladatok
- Az ének, a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismerése.
- A ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése.
- A dalos játékokkal a téri percepció, a nagy és finommozgások, a magabiztosság fejlesztése.
- Az észlelés, a kifejezés képességének fejlesztése; a hangzó zene és a kottakép megfeleltetése egymásnak.
- A daltanulással, közös énekléssel a kommunikációs, metakommunikációs képességek fejlesztése.
- A szociális kapcsolatok erősítése az együttes énekléssel, mozgással, szerepléssel.
- Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatás, bátorítás önmaga fejlesztésének vállalására.
- A kreativitás és a fantázia fejlesztése a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával.
- Térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése mozgással, tánccal.
Dráma és tánc
- Az énekes körjátékok, táncos kifejezési formák tanulásával a mozgás, az egyensúly- és térérzés, valamint, a ritmusérzék fejlesztése. A párral és a csoporttal történő együttműködése gyakorlása, mozgásos önkifejezés, improvizáció gyakorlása.
- Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék.
- Történetek, dramatizált elbeszélések, népszokások földolgozása a dráma eszköztárával. Fantáziajátékok. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése. Fejlesztési feladatok
- A csoportos játékok, mozgások együttes élményével az alkotó- és kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása.
- A testi, térbeli mozgás, valamint az idő- és ritmusérzék, az énkép fejlesztése.
- A fantázia, a koncentráció, az észlelés finomságának fokozása.
- Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal, többféle kommunikációs helyzetben, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével.
Vizuális kultúra
- Az érzéki tapasztalás, a környezettel való kapcsolat erősítése, az anyagokkal való érintkezés tudatosítása.
- A látás, hallás, a tapintás, a mozgás - a kéz célszerű működtetésének, a manuális készségek életkornak, fejlettségnek megfelelő fejlesztése.
- A vizuális közlések felfogása, értelmezése.
- A vizuális nyelv alapelemeinek - pont, vonal, folt, forma, szín, tónus tudatos alkalmazása a közlésben, az alkotásban.
- Téri helyzetek, időbeli folyamatok értelmezése, megfogalmazása, megjelenítése az oktatásban.
- Művészeti alkotások elemzése, a megértés, a feldolgozás segítése. Fejlesztési feladatok
- A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása, feldolgozása a környezetben, a lakóhelyen, a műalkotások, a természeti látványok területén.
- Az azonosságok, a különbségek tudatosítása.
- Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban.
- A mozgásélmény megfogalmazása, az időbeli folyamatok, változások megfigyelése, tudatosítása.
- Egyszerű közlő ábrák értelmezése.
- Segítségadás a művészeti alkotások szépségének, üzenetének befogadásához, megértéséhez, átéléséhez.
- A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.
- Alkotó kifejezés - a fejlettségnek megfelelő mód és technika alkalmazásával.
- Az átélt élmény megjelenítése dramatizálással, reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre - gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a képi, a plasztikai műfajokból tanult módszerek, eszközök alkalmazásával.
- Használati tárgyak készítése, az anyag-forma-funkció egysége a tárgykészítésben.
- A díszítő formálás elemei, mintái, csomagolástechnikák.
- A tárgykészítés folyamata, gondolati és kivitelezési terv.
- Az építészettel, a lakótérrel és berendezéssel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek. - Fokozott önállóság a feladatok megoldásában - rutinok, készségek, jártasságok kialakítása, fejlesztése.
- Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban.
- Tapasztalatok gyűjtése a természetes és a mesterséges környezetről.
- Egyszerű tárgyak készítésének készségei, kifejezőeszközeinek megismertetése, az anyag-funkció-forma egysége.
- A tárgyhasználó és a fogyasztói magatartás alakítása.
- Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében.
- A tervező, az alkotó, a konstruáló képességek fejlesztése.
Mozgóképkultúra és médiaismeret
- A tanulók fejlettségének megfelelő műsorok, illetve azok részleteinek csoportos/kiscsoportos megtekintése. Fejlesztési feladatok
- A megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés, a kommunikációs és együttműködési, a problémamegoldó és készség, képesség fejlesztése.
- A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése.
- Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése.
Informatika
A műveltségi terület - igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz - középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja.
A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. Ez ad lehetőséget számukra gyors, korszerű ismeretszerzésre, ügyintézésre.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
- Érzékszervi megismerések.
- Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése.
- Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása.
- Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése.
- Csoportosítások, következtetések.
- Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
- A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése.
- A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.
- Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.
- Analízis, szintézis.
- Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.
Az Informatika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai
a) Számítástechnika
- A számítógép története, magyar vonatkozásai; az elektronikus számítógépek fejlődése.
- A kalkulátor használata; Számítógép-kezelési alapismeretek. Fejlesztési feladatok
- Ismeretek bővítése, módszerek elsajátítása, eszközök és rendszerek használata.
Számítógép-kezelési alapismeretek
- Operációs rendszer megismerése, futtatás, keresés, másolás; mágneslemez formázása.
- A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések. Fejlesztési feladatok
- A számítógép működési elvének megértése, műveletek alkalmazása a feladatok megoldásához.
- Adatbázisok eszközszintű kezelése.
- A folyamatok megértése.
- Technológiák alkalmazása.
- A rendszerek közötti átjárás problémamegoldás szintű használat.
Algoritmusok
- Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal - játékos számítógépes környezet alkalmazásával.
- Egyszerű algoritmus kódolása, kipróbálása kész programokban.
- Gyakori problémák algoritmusai. Fejlesztési feladatok
- A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is.
Dokumentumkészítés
- Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel; ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés. Fejlesztési feladatok
- A rendelkezésre álló eszközök célszerű használatának elsajátítása.
- A technológiák megismerése az esztétikus alkotások készítéséhez.
- Adatok gyűjtése a dokumentumok tartalmának bővítésére, pontosítására, színesítésére.
Adatkezelés
- Az iskolai élet adatai, adatállományának elkészítése, az adatkezelés etikai szabályai. Fejlesztési feladatok
- Eszközök, technikák mozgósítása az adatok gyűjtésében.
- Adatbázisok megismerése, az etikai normák betartásának tudatosítása.
Táblázatkezelés
- Kész táblázat gépbe vitele.
- Adatmódosítás a táblázatban. Fejlesztési feladatok
- Az adatok célnak, feladatnak megfelelő feldolgozása.
- Statisztikai adatok gyűjtése, bővítése.
- Becslések megállapítás, a következtetések összehasonlítása a valóssággal.
- Helyi adatok összevetése országos adatokkal.
Számítógéppel segített problémamegoldás
- Paraméterek változtatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok. Fejlesztési feladatok
- Egy adott probléma megoldásához a megszerezhető ismeretek mozgósítása, segítséggel, majd önállóan.
Számítógépes hálózat
- A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal. Fejlesztési feladatok
- A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához.
b) Könyvtárhasználati ismeretek
Dokumentumismeret
- Különböző dokumentumfajták megismerése, csoportosítása.
- Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival; keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz.
- Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyomtatása. Fejlesztési feladatok
- Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével.
- Annak megtanulása, hogy a kész alkotások egy átlátható rendezett formában legyenek tárolva a későbbi felhasználás, illetve a könyvtár bővítése érdekében.
Általános könyvtárhasználati ismeretek
- A szabadpolcos kézikönyvtár használata, lexikonok, enciklopédiák.
- A betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint.
- Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései, rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva. Fejlesztési feladatok
- Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
A műveltségi terület az ismeretek és fejlesztési feladatok tekintetében szintetizáló feladatot tölt be. Életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezi a fejlesztés kiemelt területeit, az ismeretek halmazát. A közvetlen környezetben szerzett tapasztalatokból kiindulva a technika, a társadalom, a munka világában történő pontosabb, tudatosabb eligazodást szolgálja. A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonságegyüttesének figyelembevételével hozzájárul az énkompetencia, a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülésspecifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
- A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, ok-okozat felfedezése.
- A problémafelismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása.
- A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása.
- Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása.
- A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése.
- A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása.
- Szociális képességek fejlesztése.
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai
a) Egészség- és szabadidő-kultúra
- Az ember életvitele, az egészséges életmód, az életkornak, egészségi állapotnak megfelelő korszerű táplálkozási ismeretek, szokásrendek.
- Öltözködés, tisztálkodás, ön- és környezetellátó technikák, káros szenvedélyek és következményeik.
- A szabadidő tevékenységei - sport, szórakozás, játék, művelődés, társas kapcsolatok. Fejlesztési feladatok
- A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testi-lelki-szociális egészség megőrzésében.
- Az életmód és a munka világának összefüggései, az életmódból adódó problémák.
- A szabadidő mint szükséglet, egyensúly
a munka-tanulás-szabadidő szervezésében.
- Információgyűjtés segítséggel (ismeretterjesztő források, dokumentumok, zsebkönyvek, szakkönyvek, lexikonok).
b) Munka- és termeléskultúra
- Az anyag. Elemzés, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés.
- Anyagmegmunkálás ismeretei, eszközei, műveletei, gazdaságossága.
- A termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, a gazdálkodás ismeretei. Fejlesztési feladatok
- A munka és technika szükségessége és haszna az ember életében.
- Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei.
- Az építő-szerelő-konstruáló folyamat, a munkahely rendje, időbeosztás, monotómia a különböző pályaterületeken.
- Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel.
- A jó testtartás, elemi kézügyesség, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban, jártasság a legegyszerűbb eszközhasználatban.
- Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során.
- Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása.
c) Közlekedés- és környezetkultúra
- A közlekedés eszközei, szabályai, a közlekedés rendszere, története, változásai.
- A természeti, a tárgyi, az épített környezetünk értékei, változásai.
- A gazdálkodás, a termelés hatása a környezetre, környezetvédelem, környezetgazdálkodás. Fejlesztési feladatok
Ismeretszerzési és problémafelismerés képesség
- Tapasztalatok gyűjtése a közvetlen környezet közlekedéséről, eredményes térbeli tájékozódás a lakóhelyen, a gyalogos és tömegközlekedés szabályainak megismerése, elsajátítása, a figyelem, az elővigyázatosság a közlekedésben, konkrét példák a helyes döntésekre különféle közlekedési helyzetekben.
- Érzékenység a környezet állapota iránt, a modernizáció pozitív és negatív hatásai, a személyes biztonság iránti igény és a magatartás, viselkedés összefüggései.
d) Háztartás- és fogyasztói kultúra
- A háztartás feladatai, háztartási munkák, munkafolyamatok, háztartási gépek, a lakás, lakáskultúra, a lakókörnyezet, a háztartási energia, a takarékosság. Fejlesztési feladatok
Tervezés, kivitelezés a háztartási és egészségi tevékenységben
- A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében.
- Tapasztalat a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban.
- Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint.
- A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás.
e) Pályaorientáció
- Egyéni különbségek szerepe a pályaválasztásban, pályaterületek, munkavégzés és kézügyesség összefüggései, eszközhasználati jártasság fontossága, a tanulás szerepe a sikerben, a pályacél, a folyamatos fejlődés lehetősége. Fejlesztési feladatok
A munka és tanulás az ember életében
- Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak, valamint a realitások összehangolása.
- A gazdálkodási, munkaképesség, mint érték, példák a pályamódosítással kapcsolatosan.
Testnevelés és sport
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz.
A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai
- Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére.
- Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére.
- Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében.
- A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése.
- A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése.
- A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása.
- Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése.
A Testnevelés és sport műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai
Témakör Fejlesztési feladatok
a) Rendgyakorlatok
- Állások, testfordulatok, menet- és ellenvonulás, alakzatok, alakzatváltoztatások. - A foglalkozások rendjének és a fegyelem szükségszerűségének felismerése saját élményen és tapasztalaton keresztül.
- A szervezett forma elfogadása, a rendgyakorlatok pontos kivitelezése és a helyes testtartás összehangolása, az önfegyelem növelése, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, megtartása.
b) Gimnasztika
- Egyszerű: nyak, kar-, törzs-, lábgyakorlatok.
- Összetett gyakorlatok, előkészítő, nyújtó és ernyesztő hatású gyakorlatok, kéziszer nélkül és kéziszerrel. - A mozgásszervek általános képzése, előkészítése, életfontosságú készségek fejlesztése, mozgáskoordináció alapjainak kialakítása.
- A szervezet sokoldalú előkészítése, foglalkoztatása, általános kondicionálása, erőnlét megszerzése, fenntartása, állandó fokozása.
- A törzs és a végtagok mozgatórendszerének kiterjedt fejlesztése, a mozgásérzékelési képesség csiszolása.
c) Természetes gyakorlatok
- Járások, futások. Ugrások, dobások, emelések, hordások.
- Küzdőgyakorlatok, kúszás, mászás, függeszkedés.
- Egyensúly- és támaszgyakorlatok. - A test valamennyi izomcsoportjának, valamint az egész szervezetnek általános fejlesztése.
- Helyzet- és helyváltoztatások társakkal, tárgyakkal is.
- Egyensúlyozó gyakorlatok nehezedő feltételekkel - vastagság, magasság.
- Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése.
- Jellemtulajdonságok - akarat, bátorság - fejlesztése.
d) Atlétika
- Járás tempóváltásokkal.
- Futások: iram-, kitartó, akadály-, kanyar- és terepfutás. Váltófutás.
- Rajtgyakorlatok: álló-, térdelőrajt.
- Ugrások: távolugrás, magasugrás.
- Dobások tömött labdával. Kislabdahajítás, súlylökés. - A megfelelő futótechnika kialakítása.
- A nehézségi erőt legyőző képességegyüttesek megalapozása, gazdaságos erőkifejtés tökéletesítése, a testi képességek harmonikus fejlesztése.
- A helyes ugró- és dobótechnikát fejlesztő gyakorlatok, fizikai erőt fokozó feladatok.
e) Torna
- Testhelyzetek, támaszok talajon és szereken.
- Függések, vegyes helyzetek, mozgásos elemek, erő- és lendületi elemek. - Mozgáskészségek megszilárdítása, a motoros képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság növelése, célirányos kondicionálás, koordinációs képességek tökéletesítése.
- Jó izomérzékelés, az egyensúly- és ritmusérzékelés képességének optimalizálása.
f) Labdagyakorlatok
- Egyedül: fogás, dobás, elkapás, labdavezetés kézzel, lábbal.
- Gyakorlatok párban és társakkal. Páros gyakorlatok két labdával. - Az alapvető fizikai képességek komplex módon, valamint külön-külön történő fejlesztése, mozgásműveltség fejlesztése.
- A személyiség formálása csoport-, illetve csapatjátékokon keresztül.
g) Testnevelési sportjátékok, testnevelési játékok - Az adott sportág technikai, taktikai elemeinek bevésése.
- Mozgékonyság, rugalmasság fokozott trenírozása.
- A megosztott figyelem képességének automatizálása.
- Helyzetfelismerő képesség fejlesztése.
h) Természetben űzhető sportok (helyi lehetőségek függvényében) - Egyéni, páros és csoportos ügyességfejlesztő feladatsorok, ellenállóképességet, edzettséget növelő szervezett játékok.
i) Könnyített testnevelés
- Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a helyi tantervben rögzítettek közül a nem ellenjavallott tananyagok. - Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is.
- Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok.
j) Úszás (lehetőség szerint)
- A mell- és gyorsúszás rávezető gyakorlatai, a mell- és gyorsúszás technikája, kapcsolódó rajt- és fordulótechnikák, vízi játékok. - Hidrogimnasztikai elemek, vízbiztonsági gyakorlatok, úszásnemhez tartozó technikai elemek, ciklikus mozgássorok automatizálása, távnövelő gyakorló feladatok, egyéni, páros és csoportos vízi ügyességi játékos feladatok.
 
 
 
 
 
 
 
 
A törvényben biztosított kötelező óraszámok 15%-ával nő évfolyamonként a megtartandó óra (rehabilitációs foglalkozás).
 
Az iskola helyi óratervét a 17/2004-es (V.20.) OM rendelet szerint készítettük el.
 
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA (1-8. évfolyam)
 
Szakaszok - Évfolyamok
 
Tantárgyak Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz
 
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
 
Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7
 
Magyar nyelv és irodalom - dráma 5 4 4 4
 
Élő idegen nyelv 1 1
 
Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4
 
Informatika 0,5 1 1 1 1 1
 
Környezetismeret 1,5 1,5 2 2
 
Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret) 1,5 1,5 2 2
 
Természetismeret 2 2
 
Természetismeret -
Fizika, kémia 1,5 1,5
 
Természetismeret -
Biológia, egészségtan 1,5 1,5
 
Ének-zene 1 1
 
Ének-zene - tánc 1 1 1 1 1 1
 
Rajz és kézművesség 1 1 1 1 1 1
 
Rajz és médiaismeret 1 1
 
Földrajz 1,5 1,5 1,5
 
Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 1 2,5 2,5 2,5 3 3
 
Testnevelés és sport 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5
 
Osztályfőnöki 1 1 1 1
 
Kötelező óraszám 22 22 22 24,5 24,5 24,5 27 27
2. számú melléklet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A
 
CSAHOLC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
NEMZETI, ETNIKAI, KISEBBSÉGI NEVELÉSI OKTATÁSI /CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS/
PROGRAMJA
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Irányelvek a kisebbségi népismeret oktatásához
 
A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Ismeretszerzés, tanulás
2. Kritikai gondolkodás
3. Kommunikáció
Fejlesztési feladatok
CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS
Cigány népismeret
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből:
A szülők, rokonok család megnevezése. A családban űzött foglalkozások a múltban és a jelenben, valamint azok nyelvjárási megnevezése. A család egy napjának folyamata régen és ma.
Háziállatok, konyhakerti növények elnevezése. Ismeretszerzés tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből:
A település jelentősebb épületei. Ismerkedés régi, illetve ma is élő hagyományokkal, szokásokkal. A történetek olvasása, a cigányok igaz történetei. Információ gyűjtése a cigány nép történetéről, családból és forrásokból.
Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése:
A cigány népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése. A szülőfalu lakóinak etnikai hovatartozása.
A szülőfaluban ismeretes közmondások, népdalok, vallási dalok, mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok, időjóslások, nyelvtörők, valamint ősi cigány ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése.
A cigány meséken keresztül az elődök kultúrájának megismeréséhez való kedv felébresztése.
A Hagyományokhoz kapcsolódó gyermekversek, képeskönyvek bemutatása. A cigány család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Tanúsítson érdeklődést saját és híres cigány személyek nemzetsége iránt. Családfa összeállítása.
A cigány és a magyar családok összehasonlítása saját tapasztalok, elbeszélések, képek alapján. A földrajzi térkép elemzése, a cigányság népvándorlásának útvonala. Tájékozódás India (feltételezett őshaza), Európa és Magyarország térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen.
Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek).
A történelmi dokumentumok részleteiről, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése.
Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása. Információk gyűjtése a környezetről (pl. falurész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.).
A cigány népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szóló, történelmi és hősi témájúak.
A műalkotás megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján.
A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. Anyaggyűjtés a magyarországi cigányok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. Szülőhely (cigány tradicionális szokások) - adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban.
Ismerje és használja az alapvető fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál. Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában.
Népviselet megismerése, bemutatása, saját élmények és tapasztalatok segítségével. Ehhez tartozó fogalmak meghatározása. Tudjon saját szavakkal elemezni egy műalkotást. Rádió- és TV műsorok tudatos választása.
Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: rádió, televízió, internet, könyvtárak.
A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása.
Történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel.
 
2. Kritikai gondolkodás
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Kérdések megfogalmazása a cigány népszokásokkal kapcsolatban.
A magyar és a cigány szokások összehasonlítása, különbségek felismerése.
A család és a rokonság életének fontos eseményei
(pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából.
A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése
(pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.).
A pozitív és a negatív hősök csoportosítása.
Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása. Kérdések önálló megfogalmazása a cigány népcsoportok vándorlásával és a magyarországi cigányok letelepedésével kapcsolatban.
Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése, szerepük a cigány kisebbség formálásában, identitástudat felébresztésében.
A magyarországi cigányok élete régen és ma.
A különbségek, változások felismerése és a cigányság szempontjából sorsdöntő változások megfogalmazása. A cigány kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. A megkeresztelkedés okainak elemzése.
Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában. Legyen szerepe az ember szerepéről a környezet átalakításában. A cigány képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusában. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A cigány motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben.
Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást.
 
3. Kommunikáció
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családját, a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel. Magyarországon lévő cigány települések és földrajzi adottságainak megismerése a tanórákon és az idős személyekkel történő beszélgetésekből.
A településen gyűjtött közmondások, dalok, mondókák, versek, játékok tanulása.
Anyaggyűjtés a kárpátaljai cigány települések múltjáról és jelenéről. A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen.
Hagyományok felelevenítése.
Régi húsvéti és karácsonyi ajándékok, fenyőfadíszek elkészítése. Egyes mesék dramatizálása. Húsvéti és karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó mondókák tanulása.
A legfontosabb állami jelképek értelmezése és azokkal kapcsolatos helyes magatartás. Beszélgetés a cigányok egykori hétköznapjairól.
Beszélgetés és vita a cigány nép gasztronómiai szokásokról. Ételreceptek gyűjtése. A cigány és a magyar ételek összehasonlítása.
A cigány tánc alapelemeinek megismerése. A páros tánc és a körtánc közötti különbség felismerése
A cigány népviselet ruhadarabjainak felsorolása ...
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló
gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről; ismerje az adatok forrásait - képzeletbeli utazás azokon a területeken, ahol cigányok éltek és ennek elmesélése támpontok alapján. A cigány irodalom szerepe és helye a világban.
A megismert műveken keresztül a költő, író céljainak, törekvéseinek felismerése, megfogalmazása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása Magyarországon élő római katolikus vallású cigányok életéről. A nemzeti és etnikai kisebbség, nemzet, anyanyelv fogalmának ismerete.
Beszámoló az önálló gyűjtő munkáról tanórán. Színjátékok előadása az iskolai rendezvényeken.
 
 
A program 1.-4. évfolyamon heti 0,5 órát, az 5.-8 évfolyamon heti 1 órát
Biztosít a népismeret anyagának elsajátítására.
Ezenkívül cigány kultúra, művészet megismerésére gyakorlására, természetismeret, testnevelés , szocializáció, magyar irodalom tantárgy keretében biztosítunk időkeretet.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. számú melléklet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda bűnmegelőzési és prevenciós programja az iskolai nevelésben és oktatásban
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A bűnmegelőzés modellje
 
 
 
elkövető sértett alkalmak
Elsődleges prevenció Alig lehet különbséget tenni a devianciák formái és fokozatai között. Stratégiai jelentőségű politikai és intézményi megoldások. Csak segítő jellegű szolgáltatások lehetségesek.
Jelek: gyakori iskolai hiányzás, csavargás, szökés, negatív hatásokat érvényesítő baráti kör, alkoholista szokások, tartós munkanélküliség. Technikai és szervezési megoldások.
Pl.: beavatkozás a pénzforgalomba, közlekedésbe, építési szabványok meghatározása, vagyonvédelem, városrendezés.
Szükséges a tényleges kockázatra való felvilágosítás, hiteles információk szolgáltatása (a bűnelkövetés következményei, elkerülésének módjai, intézményes segítő eszközök)
Másodlagos prevenció Azok az intézményi reakciók, melyeket a már veszélyzónában lévőkkel szemben alkalmaznak.
Veszélyzónák: kábítószerfüggő, alkoholista, bűnöző családban nevelkedő, nem családban nevelkedő fiatal.
Akkor kerülhet sor 2-lagos megelőzésre, ha alapos a gyanú, hogy kedvező alkalom esetén a bűnelkövetés bekövetkezik. De nem lehetnek büntető jellegű intézkedések. Az áldozatok körének kijelölése társadalmi tapasztalatokon alapul. Fokozottabb figyelem a veszélyesebb tevékenységet ellátó cégek, intézmények dolgozóira (banktisztviselő, rendőr, kereskedő, stb.), illetve a fizikai adottságainál fogva kiszolgáltatottabb személyekre(idős, gyerek, fogyi).
Veszélyzónákra bontott területek konkrét bűnmegelőzési taktikája. A bűnözés közvetlen és konkrét kihívásira adott célzatos válasz.
Bűnözési térkép  intézkedési tervek kialakítása  alkalmazása.
Pl.
- fő közlekedési útvonalakon zsebtolvajok ellen kalauzok.
- Figyelőszolgálat szervezése a polgárőrség, a szomszédság, és a rendőrség közreműködésével
- Utcák megfelelő kivilágítása
Új munkahelyeket is teremtenek a munkanélküli segélyesek számára.
Harmadlagos prevenció A már megtörtént bűncselekményekre való intézményes reakciók A legveszélyesebbnek minősített hot spot zónákban a válságot közvetlenül elhárító mechanizmusok.. Csak válságossá minősített övezetekben, vagy rendkívüli állapotban kerül rá sor.
 
 
Fontos megkülönböztetni a bűnmegelőzési stratégiát és a bűnmegelőzési taktikát. A taktika nem oldja meg a problémát, a bűnözést kiváltó okot, csak áthelyezi más helyszínre.
Gönczöl szerint az önkormányzatok szintjén alakulhat ki az a védekező mechanizmus, mely az állampolgár számára átlátható megoldásokat tartalmaz, és ezekre mozgósítani is képes.
A bűnmegelőzési stratégiának tükröznie kell a piaci követelményeket, mobilizálnia kell a magánszférát.
Vagyonvédelmi szolgáltatások propagálása.
 
 
 
EDDIGI TEVÉKENYSÉGÜNK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA
 
A programunk azzal a céllal jött létre, hogy az itt élő ifjúság számára kábítószer-megelőző, felvilágosító szolgáltatást nyújtson.
Eddigi rendezvényeinken sok fiatal figyelmét keltettük fel a drog és az egyéb szenvedély-betegségek veszélyeire és az egészséges életmód hasznosságára. Az elmúlt években a Fehérgyarmati Rendőrkapitányság dolgozói két alkalommal tartottak előadást iskolánkban. Először kérdőíves felmérést végeztünk, amellyel felmértük a gyerekek eddigi ismereteit a drog témával kapcsolatosan. Nem hiányozhattak/hiányozhatnak az ilyen felvilágosító előadásokról a színes képek, kiadványok (füzetecskék), kisfilmek, és a szakértő által megválaszolt kérdések sem.
 
Összefoglalva:
• A prevencióban résztvevő korosztály:
1-4. osztály
5-8. osztály
• A prevenciós munka gyakorisága:
Egyszeri felvilágosító előadás.
2-3 alkalommal, valamely szakóra keretében.
• A prevencióban résztvevő csoportok nagysága:
Osztály, hozzátartozók.
• A téma feldolgozása:
Előadás, beszélgetés, helyzetgyakorlatok, gyűjtés, kiállítás, csoportos tevékenység, didaktikai játékok.
• A téma feldolgozásához igénybe vett eszközök:
Kérdőív, feladatlap, film, brosúrák, szemléltető ábrák, fényképek.
• Térítés:
Ingyenes
 
 
„KERÉKPÁROS NAPOK”
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda a rendőrség és határőrség szakmai támogatásával tanévenként egy alkalommal rendezi meg a 2 napos kerékpáros és bűnmegelőzési rendezvénysorozatát.
Iskolánk évek óta kiemelten kezeli a közlekedésbiztonsági oktatást. Minden évben a rendőrség és határőrség bemutatókat tart gyermekeink számára. Tanulóink egész éven át közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési ismereteket sajátítanak el osztályfőnöki órákon. A felkészülésnek elméleti és gyakorlati részei vannak. Sajnos évente nagyon kevés lehetőség van arra, hogy az így szerzett ismereteket versenyek közben is kipróbáljuk. Célként tűztük ki, hogy egy hagyományteremtő rendezvénysorozatot szervezzünk településünkön.
Európai tendencia, hogy az egészséges életmód és a környezetkímélő közlekedés a tőlünk fejlettebb országokban is fontos egyéni és társadalmi értékké vált. A kerékpározás biztonságossá tételével és népszerűsítésével nemcsak közvetlenül a közlekedés, hanem az egészségügy, környezetvédelem, és a turisztika területén is előnyök származnak. A bűnmegelőzés területén is szükség van arra, hogy gyermekeink tisztába legyenek az őket körülvevő veszélyekkel, szükségesnek tartjuk a drogmegelőzési oktatást, vagyonvédelem és az erőszakos bűncselekmények elkerülése megelőzése területén is szerezzenek elméleti és gyakorlati ismereteket.
A rendezvény sikerességét biztosítja az, hogy iskolánknak 21 db kerékpárja van, illetve a gyerekek kerékpárjaival kiegészítve mindenki számára biztosítani tudjuk az aktív részvételt. A környező iskolák szintén résztvevői lennének rendezvényünknek. Biztosítjuk számukra is az előadásokon, bemutatókon és a versenyeken való részvételt. A rendezvények szakmai programjához a rendőrségtől és határőrségtől kértünk segítséget, a pedagógiai célkitűzéseink eredményességét a pedagógusok biztosítják. A kerékpározás- versenyek, túrák – teljes időtartama alatt orvosi ellátást biztosítunk.
A programsorozat részeként lovaglási lehetőséget is biztosítunk, a lovaglási alapismereteket is elsajátíthatják a résztvevők.
Az iskola dolgozói valamint a szülői munkaközösség tagjai a programok megszervezését szabadidejükben végzik tiszteletdíj nélkül, ezzel is csökkentve a rendezvény költségeit.
 
Részletes szakmai program:
- Elméleti közlekedésbiztonsági ismeretek megszerzése, előadás formájában.
- Közúti kerékpározás szabályainak elsajátítása.
- Bűnmegelőzési ismeretek.
- Egészségügyi ismeretek, elsősegélynyújtás, kamaszkori egészségügyi kérdések, higiénia.
- Alapvető tűzvédelmi ismeretek elsajátítása, természetben a tűzgyújtás szabályai, tűzmegelőzési ismeretek.
- Kerékpáros ügyességi verseny.
- Kerékpártúra.
- Lovaglás.
- Karate bemutató.
- Határőr bemutató. Kutyás bemutató.
 
A rendezvény zárásaként szakmai versenyt rendezünk a gyerekek részére. A szervezők által összeállított szakmai program összhangban van a pedagógiai programunk több célkitűzésével, tartalmával.
Ahhoz, hogy ezen napokat megrendezhessük és sikeresek legyenek elengedhetetlen feltétele a Közoktatási Közalapítvány pénzügyi támogatása. Biztosítanunk kell a két nap folyamán a résztvevők étkeztetését. Ezen kívül a résztvevőket jutalmazni szeretnénk, illetve a versenyek helyezettjeit is díjazni kívánjuk. A rendezvénysorozat minőségi lebonyolításához eszközökre is szükség van, amely szintén anyagi segítséget igényel. Személyi kiadásokkal is számolnunk kell, mert vannak olyan programjaink ahol elengedhetetlen a szakmai tudás. Ezen személyek juttatásait is ki kell fizetnünk. Ilyen például a lovaglás, önvédelmi bemutató, orvosi ügyelet.
Célunk a biztonságos és egészséges életmód elemi ismereteinek és helyes szokásainak megismerése és gyakorlása. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a gyerekeket felkészíteni.
 
 
 
BŰNMEGELŐZÉS ÉS PREVENCIÓS PROGRAMJAINK KOMMUNIKÁCIÓS TERVE
 
 
1. Intézményünk tevékenységének bemutatása a következő helyszíneken:
 
• A Csaholc Általános Iskola és Óvodában
• Az Önkormányzati Társulás polgármesteri hivatalaiban, Csaholcon, Vámosorosziban; Túrricsén, Mándon, Penyigén
• A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézetnél;
• A Fehérgyarmati Nevelési Tanácsadónál;
• A Fehérgyarmati Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályánál;
• A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházban;
 
 
2. A tájékoztatás ideje:
 
• Folyamatos
 
 
3. A tájékoztatás formái:
 
• Adott vezetőkkel egyeztető tárgyalások
• A helyszíneken elhelyezett hirdetőtáblák;
• Interjúk;
• A helyi médiákban szereplő hirdetéseink (televízió, képújság, újság, internet);
• Plakátok
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4.számú melléklet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programjának átdolgozása a kompetencia alapú oktatásra
 
BEVEZETŐ
 
A 202/2007. (VII. 31.) Kormány sz. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló korábbi 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletét kiegészítette, ill. módosította. A 7. § (3) pontja alapján „Az iskolák az e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-éig áttekintik pedagógiai programjukat, és a szükséges változtatásokat átvezetik.” A szakmai - képzési kínálatot korszerűsítik és gazdagítják a kompetencia alapú oktatás tartalmával és annak módszertani elemeivel. A felkészülést minden iskola egyéni ütemterv szerint végzi.
 
Különösen az alábbi három fejezetet érinti a változás:
- Az oktatási intézményben folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei
- A személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezése
- A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon
 
Erre építve áttekintjük a helyi tanterv rendszerét, az osztályfőnöki témakörök, s a modulok illeszkedését, a tanmeneteket és egyéb dokumentumokat kompetencia alapú oktatás gyakorlatának megfelelően. Valamennyi pedagógus felkészül rá és részt vesz a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló módszertani kultúra elterjesztésében, továbbá vállalkozik a korszerű digitális eszközök (SDT) alkalmazására az iskola életének minden területén. Saját műveltségterületének / tantárgyának tananyagába, illetve kompetencia alapú követelményrendszerébe beépíti a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységeket és módszereket.
A Nyíregyházi tantervcsalád tantárgyi-és modulrendszere lefedi valamennyi műveltségterületet. A tantárgyi struktúrába és a meglévő modulrendszerbe elhelyezzük minden nevelőközösségnek, megtatlálnia / megalkotnia minden pedagógusnak a saját szakterületén a kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségeit.
 
 
Szakmai törekvések és várt eredmények:
- az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján új tartalmak és eljárások alkalmazása,
- a pedagógiai gyakorlatban a kulcskompetenciák fejlesztése,
- a heterogén szocio-kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása.
 
A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása
 
A pedagógusok és a vezetők tervezik / végzik a kompetencia-területen történő nevelési, oktatási tevékenység bevezetéséhez szükséges adaptációt, a kompetencia-alapú programcsomagok testre szabását, összhangban az intézményi sajátosságokkal, a hátrányos
helyzetű, valamint a roma tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésével.
Az új pedagógiai eszközrendszert beépítik a pedagógiai programba, helyi tantervbe, tanmenetekbe és egyéb dokumentumokba.
 
Az iskola napi pedagógiai gyakorlatában bekövetkező változásokról a partnerekkel történő kommunikáció / tájékoztatás rendjét bővíteni szükséges, az intézmény által működtetett egyéb kommunikációs csatornákon a közvetlen és közvetett partnereket folyamatosan tájékoztatni kell, s a döntési folyamatok előkészítésébe is célszerű bevonni őket.
Az SDT és egyéb digitális tartalmak, illetve tananyagok használatához szükséges informatikai eszközök beszerzése, üzembe helyezése folyamatos.
 
A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének alkalmazása
A 2007/08-as tanévben az új módszertani elemek beépítése a cél. A HEFOP 3.1.3. képzéseken részt vett pedagógusok a saját tanulócsoportjaikban az adaptált tartalmakkal, eszközökkel, módszerekkel végzik tevékenységüket. A központi képzéseken részt vett pedagógusok (megyénk minden kistérségében vannak ilyenek) a testületi belső képzéseken és a kistérségi munkaközösségekban az egymástól tanulás módszerével adják át módszertani ismereteiket egymásnak. A HEFOP 3.1.3. projektbe be nem kapcsolódott iskolák pedagógusainak felkészítése céljából továbbképzéseket szervezünk, választható kínálatot adunk valamennyi kompetencia-területre kiterjedően.
 
A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalom az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.
 
A kulcskompetenciák fejlesztésének célja:
 
 a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közoktatási intézményeiben,
 az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek elsajátításának lehetőségét biztosítani a térség minden társadalmi csoportjának, rétegének, amely csökkentheti esélyegyenlőtlenségüket, a foglakoztatási hátrányukat, s segítheti a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódást,
 támogatni az integrációs és inkluzív programok elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemlélet meghonosítását, az ezt megvalósítani képes oktatási és képzési rendszereket, pályaorientációs programokat, IKT kompetenciák fejlesztését, hogy az érintettek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek,
 egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés, a kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógusok képzése,
 cél egy olyan tanuló hálózat létrehozása, amely horizontálisan és vertikálisan is szervezett, tagjai részére biztosítja a megfelelő információ-áramlást, konzultációs lehetőséget.
 
 
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:
- anyanyelvi (szövegértés – szövegalkotás
- idegen nyelvi
- matematikai - logikai
- természettudományos
- digitális (SDT alkalmazás)
- a hatékony önálló tanulás
- szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák
- kezdeményezőképesség és vállalkozói
- esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
- életpálya-építés
- óvoda
 
Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint.
 
 
 
 
 
Feladat a fejlesztés helyes irányainak megtalálása
 
A magyar közoktatás főbb gondjai A fejlesztés irányai
Szelektív iskolarendszer egységes, befogadó (komprehenzív) iskolarendszer
tanár központú módszertan tanulóközpontú módszertan
kanonisztikus tananyag kijelölés pragmatikus , testre-szabott tananyag válogatás
Központi tantervek helyi tantervek
Egységes módszertan differenciált módszertan
nagy és egyrétegű tananyag kevés és rétegzett tananyag
ismeretátadás ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, kompetencia alapú képzés
aktív tanár- passzív tanuló aktív tanár – aktív tanuló (megváltozott tanárszerep)
egyirányú kommunikáció vertikális és horizontális információáramlás
A teljesség illúziója reális teljesítés
szelekció és regráció integráció, infúzió
 
 
Közoktatási törekvések hazánkban
 
Várt eredmények az NFT-ben
- az integrációs folyamatok erősödése,
- pedagógusok felkészítése a kulcskompetenciák fejlesztésére,
- a képességfejlesztés előtérbe helyezése az ismeretközpontú oktatással szemben, új pedagógiai kultúra megismertetése,
- a tanulási – tanítási kultúra megújítása,
- korszerű tanulási környezet megteremtése: infrastrukturális fejlesztés, intézmények felújítása, új hálózatok kiépítése
 
A közoktatás tartalmi megújítása
- kompetencia alap
- pályaorientációs tanácsadás
- átfogó mérési, értékelési, minőségirányítási rendszer fejlesztése
- tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák
- oktatási dolgozók át-és továbbképzése, alkalmazkodóképesség
- kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás érdekében
 
Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló fejlesztések
- hátrányos vagy roma tanulók szegregációja elleni küzdelem,
- integrációs nevelés és integrált oktatás
- sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
- nemzetiségi oktatás, migrációs tanulók integrált oktatása
 
 
Intézményi modernizációs feladatok
- a közoktatási törvény módosításainak végrehajtása
- intézményintegrációs törekvések erősítése
- többfunkciós intézmények létrehozásának támogatása- ÁMK, komplex humánszolgáltatások (kultúra, oktatás, egészségügy, szociális hálózat)
- a közoktatás hatékonyságát elősegítő területi együttműködések támogatása-modellhálózatok létrejötte, hálózati együttműködés, hálózati tanulás támogatása
 
A tanítók és tanárok feladatai és változó szerepük
- az óvoda –iskola átmenet segítése
- képességfejlesztés az ismeretközpontúság helyett
- befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat
- „Minden gyermek más”- egyénre szabott fejlesztési programok
- új pedagógiai „szerepértelmezés”
- új pedagógiai kultúra alkalmazása
- szöveges értékelés, értékelés osztályszinten, egyénileg, önértékelés
- a fejlesztő hatások szakaszainak egymásra építése (1-6. és 7 – 8. évf.)
- az átmenetek elősegítése
 
 
Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója
 
- Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre.
- A tananyag kijelölése – lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi struktúrában (tantárgyakhoz, műveltségi területekhez, osztályfőnöki programokba, modulokhoz, tanórán kívüli tevékenységekbe).
- Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek).
- Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően).
- A kompetenciafejlesztés komplex taneszköz-rendszerének alkalmazása:
- programtanterv
- tanulói eszközök
- tanári eszközök
- értékelő eszközök
- modulok rendszere
- digitális eszközök, informatikai fejlesztés
 
A kompetencia fejlesztését támogató rendszer
- külső továbbképzések (tanárok felkészítése)
- belső továbbképzések (önképzés, beechmarking)
- mentorálás (program-karbantartás)
- szaktanácsadás igénybe vétele
 
A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása
- pedagógiai diagnosztika,
- tehetségazonosítás,
- tanulási stratégiák és módszerek megismerése,
- tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság),
- részképesség-zavarok kiszűrése,
- a személyiség komplex megismerése
Az alkalmazott mérés-értékelés, minőségbiztosítás iskolai rendszere
- az értékelés elveinek kidolgozása
- diagnosztikus (bemeneti) mérések
- formatív (visszajelző, szabályozó) mérések
- a tanulói fejlődés nyomon követése
- szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés
 
Módszertani elemek
- tanulásszervezési javaslatok,
-tanórai differenciálás heterogén csoportban,
- kooperatív tanulás,
- tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat,
- a drámapedagógia eszközei,
- egyéni és csoportos projektmunka,
- átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba,
- prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása
- tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása,
 
A tanulni tanulás kognitív és affektív kompetenciájának fejlesztése
- a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe,
- a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése,
- a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése,
- a motivációs bázis megismerése és formálása,
- a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása (életkor-specifikusan),
- a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése (kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás, küzdőképesség, sikerorientáció – kudarckerülés)
 
 
 
 
Az iskola pedagógiai programja a NAT – ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT – ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
 
A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás – tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait erősítsék, és hatékonyabbá tegyék.
 
A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több színtű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés).
 
Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik.
 
A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen.
 
 
 
Az iskolában folyó nevelő oktató munka
pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei
 
Most az a feladat vár a kompetencia alapú oktatás megvalósítására és terjesztésére vállalkozó iskolákra, hogy értékeljék és fogalmazzák újra az alapelveket, a célokat, a feladatokat, eszközöket és eljárásokat. Ezek következetesen épüljenek egymásra oly módon, hogy a legátfogóbb kategóriák (az alapelvek) alá rendeljük tartalmilag a célokat, a feladatokat, eljárásokat és eszközöket!
Minden iskola viszonylag egyedi és sajátos alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások szerint működik. Természetesen sok azonosság és hasonlóság lehet az iskolák programjainak tartalmában, hiszen a magyar közoktatás integritását ezzel érhetjük el. Minden intézménynek arra kell törekednie, hogy „az országosan kötelező és a helyileg lehetséges dialektikus egységét megteremtse”!
 
 
A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei:
Az alapelvek, mint legátfogóbb nevelésfilozófiai és neveléselméleti kategóriák kijelentő mondatban, ténymegállapításként a leghatásosabbak. Itt jeleníthető meg: a nevelési eszmény, ideál, a pedagógiai hitvallás összefoglalása (küldetésnyilatkozat), a vállalt értékrend bemutatása.
A nevelési – oktatási alapelvek: olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés – oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelési tapasztalatra alapozódva biztosítják a nevelés – oktatás hatékonyságát. Iránymutatóul szolgálnak a nevelésnek, oktatásnak ill. a nevelési-oktatási intézménynek a nevelés komplex folyamatában. Áthatják az iskola egész nevelési tevékenységét. A nevelőtestület konszenzus alapján fogadja el.
A nevelő – oktató munka pedagógiai céljai:
Stratégiai célok – prioritások, operatív célok. Az iskola céljai összhangban a pedagógiai hitvallással. Az iskola egészére megfogalmazott célkitűzések áthatják az iskolai nevelés és oktatás teljes spektrumát. Mivel a minőség nem más: mint a célnak való megfelelés, nagyon fontos, hogy milyen célokat tűzünk ki magunk elé, mit akarunk elérni. A cél tehát az a végső állapot, amelyet az oktatással - neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. Célszerű felszólító mondatokban fogalmazni, hiszen a céloknak mindig motiváló, mozgósító ereje van.
A nevelés idődimenzióját tekintve a nevelési célrendszer magában foglalhat távlati célokat (eszményeket), stratégiai és taktikai célokat (egy rövidebb időintervallumra konkretizált célok), operatív célokat. A nevelési célrendszer a nevelés komplexitásának megfelelően a célok bonyolult rendszerét jelenti, amelyben eltérő típusú, különböző funkciókat, szerepeket betöltő célok csoportjait találjuk. A nevelés egyik specifikus jellemzője, hogy az eredmények az egyénekben, a személyiségekben jelennek meg, s ez elkerülhetetlenné teszi, hogy a célok a személyiségre vonatkoztatva is megfogalmazódjanak.
 
 
A nevelő – oktató munka pedagógiai eljárásai:
A nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. A nevelési módszereinket hozzá kell igazítani a nevelési célokhoz. Igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, teljesítő képességeihez! Igazodjanak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kultúráltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához! Igazodjanak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához! A nevelési – oktatási módszerek, eljárások kombinációjára helyezzük a hangsúlyt!
 
 
 
Az iskola általános és egyedi jellemzői
Az iskola jellegét meghatározó legfontosabb tényezőket vettük figyelembe:
A település (beiskolázási körzet) jellemzői és oktatási hagyományai.
A tanulók társadalmi tapasztalatai (a szocio-kulturális családi háttér).
A tanulók gondolkodásának, teljesítményeinek fejlődési üteme.
A tanulók pályairányultsága (továbbtanulási aspirációk).
A szülői igények (tantárgyi struktúra, szervezés, tanítási stílus, követelményszint).
A szülők (a társadalmi mikrokörnyezet, a fenntartó) támogatási, részvételi készsége.
A pedagógusok kényszermentes egyetértése (értékorientáció, nevelési-oktatási cél-feladat- és követelményrendszer, kompetencia-fejlesztő eljárások és módszerek).
Az iskola hagyományai, "bejáratott" profilja, és perspektívái.
A fejlesztési elképzelések realitása és a megvalósítás objektív/szubjektív feltételeinek összhangja (adottságai, teherbírása).
Amikor a gyermek / a szülő iskolát választ, akkor ezeket a tényezőket vizsgálja és személyes aspirációival, a gyermek elképzelt jövőképével ütközteti.
 
 
 
 
 
 
 
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei
 
Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt .
 
Pedagógiai alapelvünk, hogy:
• iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;
• alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;
• kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;
• pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;
• a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;
• a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;
• a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;
• az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;
• minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;
• iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;
• a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
• alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;
• minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;
• az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;
• minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;
• a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;
• hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;
• iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;
• az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;
• az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;
• a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;
• a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);
• megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;
• reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;
• a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;
• alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;
• a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;
• a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségéval járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.
 
 
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai
 
Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.
 
Ennek érdekében célunk:
 
Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam:
• az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;
• vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
• tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;
• az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;
• az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;
• az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;
• társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;
• szeressék és óvják természeti környezetüket;
• az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;
• mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;
 
 
Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 8. évfolyam):
• folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;
• a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;
• vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondokkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;
• vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;
• a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;
• az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;
• a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;
• a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;
• alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;
• magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;
• a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;
• tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;
• segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;
• elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;
• az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez;
• a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;
• fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;
• a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;
• a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;
• jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;
• a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;
• a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;
• a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;
• a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,
• az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;
• alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;
• ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;
• legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;
• személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;
• alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;
 
 
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai
 
Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam):
• a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;
• a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;
• alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);
• a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;
• alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;
• támogassa az egyéni képességek kibontakozását;
• az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;
• a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
• működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;
• törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;
• tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;
• erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;
• a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;
 
 
Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 8. évfolyam):
• fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;
• az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;
• olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;
• tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;
• tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;
• a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;
• vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;
• erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;
• fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;
• felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;
• a test és a lélek harmonikus fejlesztése;
• a szocializáció folyamatainak elősegítése;
• az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;
• a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;
• a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;
• adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat;
 
 
 
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai
(1–8.évfolyam)
 
• fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
• az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;
• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;
• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;
• az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
• a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
• a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
• a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;
• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
• az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;
• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
• növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;
• heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;
• az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;
• a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;
• az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;
• alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;
• az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába;
 
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei
 
• minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;
• a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;
• személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;
• a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;
• az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;
• megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;
• a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;
• nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;
• a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük:
A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;
B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;
C: a magatartásra ható módszerek:a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás). (A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát itt is meghatározhatjuk, de célszerű egy önálló fejezetben rögzíteni.) Milyen tevékenységet jutalmazunk és milyen formákat használunk a jutalmazáshoz. Pl: Mit jutalmazunk?
hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó,
közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések)
A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…)
 
b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)
 
c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás;
• A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…).
• A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek:
- nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú;
- nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések,
- szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában,
- technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés,
- szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység;
 
 
 
 
 
A kompetencia-területek beépítése
 
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
Tézisek, tényszerű megállapítások -
kijelentő mondatokban fogalmazva. Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva. Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk? Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk. Alkalmazott módszerek, eszközök.
Felsorolás.
Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:
- anyanyelvi,
- idegen nyelvi,
- matematikai,
- természettudományos,
- digitális,
- a hatékony önálló
tanulás,
- szociális és állampolgári
- kezdeményezőképesség
és vállalkozói komp.,
- esztétikai-művészeti
tudatosság és kifejező-
képesség
Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!
 
A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
 
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
Az egyes kompetencia-területekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.)
Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu
 
A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
 
Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.
 
A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák színtjének meghatározását szolgálják A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.
 
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.
A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal.
A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.
Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) magas színvonalon oktatunk. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.
Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.
Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek! A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.
Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel.
Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat. Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust.. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk..
Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át.
„Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.”
(Németh L.) Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!
Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.
A diákönkormányzat érdemi működtetésével.
A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.
Gyakorlás és tréningek beiktatásával.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel. Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására Ezek:
Én és a világ
Én és a másik
Az én dimenziója
Polgár a demokráciában
Felnőtt szerepek
Toleranciára nevelés A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök.
Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.
A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését! A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába. Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);
 
Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!
 
Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!
Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus.
Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
A programcsomagok elemei, modulok, epochák.
A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.
Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.
Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság,
2./alkotáscentrikusság,
3./minőségcentrikusság
4./kultúracentrikusság A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét!
Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.
Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni. A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. Gazdag tevékenység-repertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.
/Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/
Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását. Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban.
A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket!
Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési-ellenőrzési-minőségbiztosítási programjának megfelelően.. Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.
Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.
A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőtt-ábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-12. évfolyamokon. Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása. Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása. Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.
A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
Emberléptékű következetes követelés.
Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése.
A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.
A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését:
- a magyar nyelv és
irodalom;
- az élő idegen nyelv;
- a matematika;
- az ember és társadalom;
- ember a természetben;
- földünk – környezetünk;
- a művészetek;
- az informatika;
- az életviteli és gyakorlati
ismeretek;
- a testnevelés és sport;
Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára.
Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat. Kiemelt fejlesztési feladataink:
- énkép, önismeret,
- hon-és népismeret,
- európai azonosságtudat
- egyetemes kultúra,
- aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés,
- gazdasági nevelés,
- környezettudatosságra
nevelés,
- a tanulás tanítása,
- testi és lelki egészség,
- felkészülés a felnőtt
szerepekre A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése. A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára! Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. Differenciálás
Kooperatív technikák
Projektek
 
A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen. Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez! Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése.
Projektnapok szervezése. A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása.
Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása. A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban! Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Szituációs játékok
Gyakorlati életből vett problémák megoldása.
Viták indítványozása
 
A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része:
-munkahelyhez segít
-az információ áramlást biztosítja
-bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe
 
Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. A tanulók idegennyelv –használati képességének fejlesztése:
-a beszéd
-az írásbeli szövegalkotás
-a szövegértés fejlesztése.
Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt.
Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri.
Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában. Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása.
-magazinok
-interjúk
-tévéműsorok
-filmrészletek
-történetek, mesék
-levelek
-szerepjátékok
 
Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.
 
A beszédfejlesztés fő céljai:
-interakció
-összefüggő beszéd A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni.
Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Betanult szerepeket el tud játszani.
Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt
Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.. A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni. Tudjon írni:
-üzeneteket
-feljegyzéseket
-életrajzot
-magánlevelet
-egyszerű történéseket
 
Ajánlott nyelvi tevékenységek:
-vázlatkészítés
-életrajz írása
-élménybeszámoló
-üzenet
-feljegyzés írása
-történet tömörítése Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása.
Gyakorlás
A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában. A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló.
Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva.
-hírműsor
-filmrészlet
-interjú
-történetek, mesék,
-versek Autentikus olvasott és hallható anyagok.
A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhaználatot erőíti. A tanulók képesek:
-egy adott modellt követve saját szöveget alkotni
-saját munkájukat bemutatni
-követni tudja a projektkészítés lépéseit
-megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt
 
Szabad interakció:
-feladatfelmérés
-tervezés
-követés
-értékelés
-megvitatás
Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére. A cél, hogy növekedjen a tanuló
-kreativitása
-önismerete, önbecsülése
-váljon autonóm személyiséggé
-legyen képes együttműködésre
-fejlődjenek interkulturális kompetenciái Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.
Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen.
Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye.
Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje. A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen. Az értékelésnek fontos része legyen
-az önértékelés
-a társak értékelése.
Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.
Figyelembe kell venni az eltérő kiindulásinyelvi szinteket. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani. A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/
-ünneplés
-dicséret
-oklevél
-naplóvezetés
/erősség,gyengeség/
-közös értékelés
 
 
 
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
 
A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, „én tudata” birtokában többé –kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát.
 
A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Az emberbe az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása.
 
Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a nevelési tényezők: a felnőtt tekintélyi személyek, a feladatok és a kortársi interakciók. a nevelési tényezőktől eredő nevelő hatásokat orientálják és optimalizálják a nevelési módszerek, de alkalmazásuk végső célja és eredménye a személyiség formálása.
A nevelő hatások a tanulók tevékenységének folyamatában v. ehhez csatlakozva jelennek meg, így a nevelési módszerek is ebben a keretben kerülnek alkalmazásra. A fentieknek megfelelően a nevelési módszereket a neveléselméleti szakirodalom ált. v. hatásszervező, v. személyiségformáló funkciók alapján osztályozza, ill. gyakran vegyítve érvényesíti azt a két osztályozási szempontot.
Ha a nevelési tényezőkkel, valamint az ösztönző - reguláló személyiségbeli képződményekkel koordináltan próbáljuk a nevelési módszerek főbb csoportjait meghatározni, akkor a következő főbb módszercsoportok állhatnak össze, a hatásszervező funkciók szerint:
- a) közvetlen nevelési módszerek (a felnőtt tekintélyi személyek nevelő hatásainak
orientálására);
- b) közvetett nevelési módszerek (a feladatok és a kortársi interakciók nevelő
hatásainak megszervezésére).
 
Személyiségformáló funkciók szerint:
- a) szokásformáló eljárások: 1. a beidegzés közvetlen módszerei (a követelés módszere; a gyakoroltatás módszere; a segítségadás módszere; az ellenőrzés módszere; az ösztönzés módszere); 2. a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének módszerei (önkormányzati feladatok megszervezésének módszerei; a fizikai munkafeladatok megszervezésének módszere; a tanulmányi feladatok megszervezésének módszere);
- b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei: 1. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei (az elbeszélés módszere; a tények és jelenségek bemutatásának módszere; a műalkotások bemutatása; személyes példaadás); 2. a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei (a nevelő személyes részvétele a közösségtevékenységében; pozitív csoportos és egyéni minták kiemelése a közösség életéből);
- c) meggyőződés-formáló eljárások: 1. a tudatosítás közvetlen módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés; a tanulók önálló elemzőmunkája); 2. a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei (a közvetett felvilágosítás módszere; a vita módszere; drámapedagógiai módszerek).
 
Nevelési stílus: A nevelés empirikus kutatásában és a nevelésről szóló ismeretterjesztő művekben gyakran használt kategória. Az optimális kombináció Baldwin szerint a magas szintű demokratizmus és a magas szintű kontroll, míg a legnegatívabb hatásúnak az erős kontroll és alacsony demokratizmus kombináció bizonyult.
 
 
Schaefer modell:
 
SZERETET, ELFOGADÁS
 
 
 
 
 
 
ELLENŐRZÉS AUTONÓMIA
 
 
 
 
 
 
ELLENSÉGESSÉG, ELUTASÍTÁS
 
 
Becker modellje:
 
MELEGSÉG
 
 
 
 
 
 
 
KORLÁTOZÁS ENGEDÉKENYSÉG
 
 
 
 
 
 
ELLENSÉGESSÉG
 
 
 
 
Négy stílust különböztet meg Ranschburg J.: meleg-engedékeny, meleg-korlátozó, hideg-engedékeny és hideg-korlátozó. Baumrind Baldwinhoz hasonlóan az autoritatív, korlátozottan tekintélyelvű nevelést tekinti ideálnak. A nevelési folyamat sokdimenziós, az említetteken (tekintélyelvűség, melegség, kontroll) más fontos meghatározói is vannak, másrészt a tekintélyelvűségnek, a  szülői szeretetnek is igen sokféle megnyilvánulási formája létezik. A pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei változnak a nevelés folyamán, alkalmazkodnak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz.
 
 
Nevelési tényezők:
A következő szorosan vett nevelési tényezőket különböztethetjük meg: 1. a nevelő (a nevelők közössége); 2. a „nevelt” (a „neveltek” közössége); 3. a nevelő-nevelt viszony; 4. a nevelési tartalom:
1. a nevelő az a neveltek által elfogadott, kiképzett szakember, aki képes és kész a nevelési tartalom szakszerű közvetítésére;
2. a „nevelt” az a meghatározott életkorú, meghatározott adottságokkal (együttműködési és tanulási képességekkel) rendelkező egyén, aki az általa elfogadott nevelő irányításával és segítségével képes és kész a nevelő tartalom elsajátítására;
3. a nevelő-nevelt viszony a nevelők és a neveltek tartós együttműködésének szociális, pedagógiai és szociálpszichológiai alapja, amely feltételezi egyrészt a nevelési tartalom közvetítésének szándékát és képességét, másrészt a nevelési tartalom elsajátításának szükségletét és képességét, egyszersmind feltételezi a nevelők és a neveltek kölcsönös elfogadottságának és együttműködési készségének egy minimumát;
4. a nevelési tartalom az adott kultúrkör által mindenki számára szükségesnek tartott és előírt: a) képesség- és tulajdonságbeli követelmények; b) a kialakításukat szolgáló tevékenységek; c) az előbbiek összefüggését, kölcsönös megfelelését mérlegelő értékelési szempontrendszer. – A nevelő-nevelt viszonynak csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a nevelő hivatalos megbízása. Ezt csak szerepének, személyiségének, stílusának elfogadtatásával teheti teljessé, érvényessé. A nevelt mindig alternatív módon reagál a nevelő szándékaira és tetteire, az alternatív reagálás legelső szakaszában dől el, hogy elfogadja-e v. elutasítja-e azokat. A tartósan elutasított nevelőnek nincs és nem is lehet nevelő (fejlesztő) hatása. A nevelési tartalom kérdése nem szűkíthető le a képzési tartalomra, a nevelési követelmények, a nevelőtevékenységek, a nevelési eredmények értékelése jóval szélesebb jelenségkör, mint ami a képzési tartalomba belefér. Az oktatás része, és nem kizárólagos tartalma a nevelésnek.  nevelés,  közösségi nevelés.
 
A nevelő személyisége: alapvető jelentőségű az oktatás-nevelés ( oktatás nevelő hatása) keretein belül.  pedagógus saját „személyiségével dolgozik”, így az állandó szociális készenlét állapotában kell lennie, miközben alig van lehetősége annak befolyásolására, hogy mikor, kiket és mire tanítson. Minden pillanat nevelési helyzet lehet, ahol elsősorban modellként hat, mint azonosulást felkínáló személy és példakép. Nemcsak az egyénekkel való bánásmódban, hanem a csoportfolyamatok kezelésében is jártasnak kell lennie. Az őt magát is erősen frusztráló szituációkban jó helyzetfelismerő, döntéshozó, konfliktuskezelő készségekről kell bizonyságot tennie, miközben fontos, hogy képes legyen az elfogadó, igazságos és szeretetteljes légkör biztosítására. A nevelő személyisége oly sokoldalúan fejlett, érett, minden tekintetben kifogástalan kell legyen, hogy sokak szerint a „jó tanár” meghatározása inkább tekinthető pozitív tulajdonságok felemelő gyűjteményének, mint valódi meghatározásnak. Bizonyos paradoxonok is nehezítik a meghatározást: egy tanár anélkül is jó pedagógus. lehet, hogy modellként szolgálna, hogy érzelmileg közel kerülne tanítványaihoz (főleg felsőbb osztályokban), s lehet akkor is modell, ha ismeretátadó munkája nem felel meg az általános követelményeknek. Sok elmélet szerint a pedagógia eredményességét nem lehet egyetlen személyiségmodellhez kapcsolni, inkább a felvállalt szerepek, a tanár attitűdje fogja meghatározni sikerességét, hiszen minden nevelő és növendék viszonyát a két fél együttes részvétele határoz meg, s azokat egyedileg kell kimunkálni.
 
C. Rogers szerint a tanárnak meg kell szabadulnia szerepeitől: le kell vetnie maszkját, hogy valódivá váljon, és megtalálja identitását. Facilitátorként kell működnie, támogatni a gyerekekben eleve benne rejlő felfedezésvágyat és a tudás megszerzésére, fejlődésre való igényt.
A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség, az elfogadás és az empátia ( beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie. A nevelő személyiségének gazdagítására sokféle csoportos fejlesztő módszer áll rendelkezésre, közülük a legnépszerűbb Thomas Gordon lépésekre lebontott, viszonylag rövid idő alatt elsajátítható programja, a TET (Teacher Effectiveness Training).
 
 
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk:
a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)
b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)
c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)
d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)
 
 
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát.
Az iskolai élet szervezé-sének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!
Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését.
Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel.
Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..
Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munká-jához való viszonya. A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívum-rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!
„A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.” Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását.
A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!
Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.
Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A kreatív személyiség-beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk.
A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.
A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel! A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni. A tanulókkal a „megszó-líthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együtt-működési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..
A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagó-giai programunk össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.
Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!
Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizá-lását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások,
kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia).
A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját.
Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké!
Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak.
Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.
A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség).
A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét!
A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit.
- egészség,
- önmegvalósítás –alkotás,
- minőség mindenben,
- egyéni életélés kultúrája, Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint.
A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.
Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.
 
Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdon-ságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre.
Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sport-foglalkozások, vetélke-dők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képesség-fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.
Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!.
Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes).
A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!
A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása.
A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el.
Követendő mintákat nyújtunk a kommuniká-cióban és a konfliktusok kezelésében! A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.
A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk.
A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.
Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitlesség). Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye.
Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállania kell.
Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív! Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll.
Ezeket az egyéni és csoportos ismeret-elsajátítás szolgálatába állítjuk.
A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik. A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása. A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése.
Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi-természeti-társadalmi környezet alakításának képességét. A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság. Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.
Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatív-játékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.
A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát.
A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása. A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése. A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
 
 
 
5.számú melléklet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programjába beépülő nem szakrendszerű oktatás és annak megszervezése az 5-6. évfolyamon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban kt.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. Az oktatásszervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosító 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is.
Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra - a törvényben meghatározott keretek között.
 
Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25 – 50 % - át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75 – 50 %-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon.
 
A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik -hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.
 
Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.
 
Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt. 121.§ (34.)
 
A nem szakrendszerű oktatásnak az alapozó szakaszra történő kiterjesztésére elsősorban azért került sor, mert az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés -a magyar tanulók szövegértés-olvasás és a problémamegoldás-matematika területén elért eredményei alapján -hiányosságokra hívta fel a figyelmet (PISA-2000, PISA-2003, PIRLS 2001, országos kompetenciamérések). Az is kiderült, hogy azoknak az angol-szász és skandináv országoknak a 15 éves tanulói, amelyeknél az iskolai oktatás alapozó időszaka hat évig tart, lényegesen jobb eredményeket értek el a PISA vizsgálatokban, mint azon országok tanulói, akik négy éves időtartamú iskolai alapozó oktatásban vettek részt. A vizsgálati adatok tehát mind az olvasásmegértés, mind a problémamegoldás területén az alapozó pedagógiai szakasz fontosságára mutatnak rá.
 
A kt. 2003. évi és 2006. évi módosításának tehát az is volt a célja, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyerjen, valamint a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen - méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a kt. 8.§ (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák.
 
Miközben a kt. kimondja a tanítói tanulásszervezés növelésének a kötelezettségét, és néhány szervezési kérdésben is iránymutatást nyújt, nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás nem szakrendszerű oktatásszervezéssel érintett területeibe az adott tantárgyakat, vagy az adott műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. Azt sem írja elő, hogy milyen legyen az egyes iskolákban a teljes időráfordítás egzakt aránya az 5. és 6. évfolyamokon folyó nem szakrendszerű oktatásnak. Sem a tanulásszervezési eljárásokban, sem a tanítási módszerek kiválasztásában, sem abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak, nem foglalt állást a kt. és a törvényhozó, hiszen nyilvánvaló, hogy minden iskola más összetételű, eltérő képességű tanulókkal rendelkezik, épp ezért semmiképp sem indokolt minden iskolára egységesen kötelező szervezési időkereteket és oktatásszervezési, pedagógiai-módszertani előírásokat megszabni.
Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az iskolák számára további iránymutatást adjuk az alábbi ajánlások segítséget a helyi tantervek átalakításához. A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódhat. Az egyes csoportokban a teljesítményt eltérő szempontok szerint lehet értékelni, ám az iskolai helyi tantervnek a tanulói értékelés és minősítés rendjéről szóló részét ezzel az elemmel ki kell egészíteni. Az 5-6 évfolyamon is célszerű a szöveges értékelés bevezetése, mivel így kedvezőbb lehetőség nyílik az egyéni haladás jellemzésére. A 7-8-adik évfolyamon a szakrendszerű oktatásban tanácsos egyéni foglalkozás, csoportfoglalkozás keretében biztosítani, hogy az 5-6 évfolyamon differenciált képzésben részesült tanulók ismeretei megfelelő szintre kerüljenek.
 
Mely műveltségterületet, tantárgyat érinthet a nem szakrendszerű oktatás az eddigi iskolai tapasztalatok szerint?
Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben ezeken a területeken jeleztek leginkább problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja - többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető.
 
Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó oktatás tartalmát más tantárgyak, műveltségi területek bevonásával alakítsuk ki a helyi igények, illetve a helyben, az iskolában feltárt hiányosságok alapján. Így pl. művészeti nevelés, mely a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló terepe lehet, vagy a témacsoportban feldolgozott tananyag projektoktatással is jónak tűnő megoldás lehet. Iskolánként, és az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat - vagyis nincs egységesen jó megoldás.
 
A nemzetiségi, kisebbségi oktatásban az 5-6 évfolyamon a nemzetiségi nyelvből az olvasásértés, kommunikációs készségek fejlesztése ugyancsak feladata lehet a nem szakrendszerű oktatásnak.
 
Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak lehetnek:
 
Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett 2006. évi országos felmérés azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában, 2006-ban negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az adott értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai, illetve az adott iskola egésze, továbbá hogy és a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Fontos továbbá, hogy megtudhatták, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig.
 
Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.
 
Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is.
 
Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában.
 
Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban.
 
Az országos mérések iskolai adatai, mint a fejlesztések alátámasztásának eszközei
Az iskolai diákoknak a 4. évfolyamos országos mérésben is vizsgált készségeinek a kiépülését, azoknak mértékét, összetevőinek arányait az országos mérés során az országos eredmények alapján meghatározott elsajátítási szintekhez viszonyították a felmérést értékelők. Az iskolai és az országos jelentésben található táblázatok, a 2006. évi 4. évfolyamos diákoknak a 2006. tanév végi átlageredményeit tartalmazzák: az országos átlagot, továbbá a tanulók százalékos eloszlását az öt elsajátítási szint (előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimális) szerint. A százalékos eloszlás a vizsgált csoport fejlesztésének feladataira utal. Például azoknak a tanulóknak, akiknek az olvasáskészsége még előkészítő szinten van, problémáik vannak egyes betűk felismerésével, összeolvasásával. A kezdő és a haladó szintet elért tanulóknak sem megfelelő az olvasáskészsége, nem képesek az olvasás eszközszerű használatára. Viszont a befejező szintet elérők már közel jutottak az optimális szinthez, az alapszókincs legalább 90 százalékát ismerik, illetve gyakorlott olvasóvá fejlődtek. A mérőeszközök későbbi alkalmazása során a tanulók adatainak ismeretében megtervezhetők a személyre szabott fejlesztés feladatai is.
 
A helyi tanterveknek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor célszerű kiemelt figyelmet fordítani az alábbiakra:
• az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban,
• az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére,
• a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére,
• a szociális kompetenciák fejlesztésére,
• a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra,
• az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.
A törvényhozónak az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezéssel kapcsolatos szándékait feltehetőleg csak akkor lehet megvalósítani, ha az érintett évfolyamokon, a tanítási idő dúsításán túl, a tanulók gondosan megszervezett differenciálására is sor kerül sor. A differenciálás szokásos és többnyire sikeres módszertani változatai a csoportbontás és az egyéni bánásmód. Ajánlatos, hogy a kijelölt műveltségi területeken - legalább három csoport (haladók, közepesek, gyengék) kialakítására kerüljön sor. A csoportbontáshoz és az egyéni foglalkozáshoz természetesen plusz órákra lesz szükség az iskolában. Ezt az órakeretet a közoktatási törvény 52.§ (7. bekezdése) alapján, a tanórán kívüli órakerettel is ki lehet egészíteni.
 
 
Annak eldöntése, hogy inkább a tanítói vagy inkább a tanári végzettségű pedagógus bevonásával valósuljon-e meg a nem szakrendszerű oktatásszervezési forma az adott iskolában, gondos mérlegelést igényel. Mindkét megoldásnak lehetnek előnyei és hátrányai. Ha tanárok tanítanak, a tanulók új szituációban találhatják magukat, és ez önmagában ösztönzően hathat tanulásukra. Persze, ha a tanárok rugalmatlanul alkalmazott tantárgyi módszerekkel lépnek színre, vagy a tanítók pedig folytatják az adott iskolában esetleg korábban csekély eredményességű módszereik alkalmazását - elronthatják a bevezetésre kerülő új modernizációs elemhez kötött megelőlegezett esélyeiket. Bármelyik tanulásszervezési módot választjuk, tudatában kell lennünk az adott iskolában, hogy a megoldás új pedagógiai kihívásokat jelent mind az iskolavezetésnek, mind a pedagógusoknak.
 
 
 
 
A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a kt. szerint:
 
"Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." (17. § (8) bekezdés)
 
Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés)
 
Követelmények a nem szakrendszerű oktatás végző pedagógusok munkájában:
 
1.,A tanítói munkában, a tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka, a differenciált csoportmunka, a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése, a szöveges értékelés következetes alkalmazása.
 
2.,Nem kritérium, hogy egy időpontban egy tanító tartsa az órákat, de miután a valamilyen területen a képességek fejlődésében lemaradó gyermekeket foglalkoztatja, valószínűleg számukra az egytanítós modell a kedvezőbb. Amennyiben integrált tantárgyakat tanítanak az adott iskolában, vagy projektben, vagy témahéten belül foglalkoznak a lemaradó gyermekekkel, sokféle munkamegosztás is szóba jöhet. Kedvezőnek tűnik a "nívócsoportos" foglalkoztatás is, ha több, az azonos évfolyamon oktatott osztályok részére szerveztek tanítást párhuzamosan az adott tanítási napon belül.
3.,Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon. Célszerű lehet minden iskolában diagnosztikus méréssel tájékozódni az alapozó funkciókat illetően. A diagnosztikus felmérés célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés -oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A felmérésen elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, beazonosítható, hogy mire építhet az iskola, feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy 5., illetve 6. tanév eleji tanításának megkezdésekor, vagy egy adott tantervi tematikus egység (modul) megkezdése előtt támaszkodhatunk. A diagnosztikus mérés eredményét nem javasolt osztályozni, de az elért eredmény alapján a tanuló szövegesen értékelhető. Így a szülő részére a pontosabb tájékoztatás céljából hasznos információ adható a tanuló további fejlesztése céljából. Ilyen diagnosztikus mérés történt az ország minden 4. évfolyamában, 2006-ban és 2007 májusában.
4.,Az egyes tanulóknál beazonosított elmaradás területei szerint, a szöveges értékelés adhat alaposabb információt a fejlesztés eredményeiről, további irányairól. A projektek esetében, pedagógiailag is szerencsésebb szöveggel értékelni. Ám ha numerikusan akarják értékelni és minősíteni a teljesítményt a tantárgyon belül, ennek sincs akadálya. Az iskola helyi tantervében önállóan dönti el, hogy mely tantárgyak keretében szervezi meg a nevelő-oktató munkát. Ha esetleg önálló tantárgy formájában szervezik majd meg a nem szakrendszerű oktatási feladatot, kitöltve ezzel az erre fordítható iskolai időkeretet, akkor a numerikus értékelés az előre meghatározott szempontok szerint történhet,amelyekről rendelkezni kell az iskolai pedagógia programban.
5., Nem kell abból kiindulni az iskolának, hogy a 25-50 %-os időkereten belül egy, vagy akár több, új elnevezésű készség-képességfejlesztő tantárgyat alkosson a meglevő tantárgyai terhére, hanem a helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatásáról, illetve olyan készség és képességfejlesztésből kell kiindulnia, amelyet a meglévő helyi tantervében rögzített tantárgyakon belül - azok belső tartalmi és időarányainak a megváltoztatásával is megvalósíthat, és amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet.
6., Az általános iskola 5. és 6. évfolyamán - a kt. szerint- a rendelkezésre álló időkeret 25-50 százalékát nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni.
A tantárgyi tagolás a helyi tanterv szükséges módosításával függ össze. Azokat a tanítandó tartalmakat kell abban megjelölni, amelyek a helyi tanterv feldolgozása során a nem szakrendszerű időszakra vonatkoznak. A nem szakrendszerű tanítás akkor töltheti be rendeltetését, ha egységes célkitűzések szerint szervezik meg az adott iskolában, elvonatkoztatva az átadásra kerülő tananyagtól, ismeretektől.
A tantárgyi szerkezet kialakítása valóban mellőzhető a nem szakrendszerű oktatás keretei között. A legfontosabb cél az, hogy nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek és képességek fejlesztése. Az arányok kialakításában a helyi igények szerint, - a nem kötelező óraszámok felhasználásával értelmezve - bővíteni lehet az időkereteket (Kt 52.§ 7. bekezdés alapján). Nem egyszerűsödhet le a feladat megoldása pl. két tantárgy óraszámára, illetve arra, hogy csak pl. a magyar és matematika órákon belül történik majd meg a nem szakrendszerű oktatás.
7., Nem indokolt, hogy a is kis óraszámokkal rendelkező tantárgyaktól is elvonásra kerüljön bizonyos időkeret, hiszen éppen ezeknek a tantárgyaknak lehet nagyon is fontos szerepe pl. egy témahéten, vagy a projektoktatás formájában feldolgozott tananyagrészek elmélyítésével, a sikerorientált készség-képességfejlesztés során az alapvető készségek, képességek fejlesztésében, hiszen a nem szakrendszerű oktatásban erőteljes hangsúlyt kapnak a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.
8.,A magyar, vagy a matematika órák kettébontásáról, más szinten való tanításáról kell gondolkodni,ha az elvárt teljesítménytől elmaradók száma ilyen módon igényli leginkább a felzárkóztatást egy adott iskolában, egy adott osztályon belül. A "nívócsoportban" való foglalkoztatás megszervezése ebben az esetben pl. a felzárkóztatásra szorulók és az adott tantárgyhoz kötött fejlesztésben élenjárók fejlesztése érdekében differenciálhat bizonyos időtartamon belül, pl. egy félévre tervezett módon.
 
9., Lehet tömbösíteni, átcsoportosítani az első, illetve a második félévre a megadott időkereteket az adott féléven belül valamelyik hónapra.
Az első félévben indokolt lehet az év eleji ismétlés időszakához kötni a felzárkóztatás feladatait. A második félév elején, akár a félévi eredmény is indokolhatja a tömbösített órakeretek tervezését, de az év utolsó két hónapja is szükségessé teheti a differenciált fejlesztést.
10.,Ennek a pedagógiai feladatnak a megoldása nem kötődik tankönyvhasználathoz. Az egyéni tanulói elmaradás feltárt területei szerint a differenciált foglalkoztatáshoz a pedagógus egyéni módszertani kultúrája, mesterségbeli tudása adhat garanciát.
 
11.,Az időkeret megállapítása és felhasználása iskolai szintű döntés. Minden évben befolyásolja elsősorban az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje). A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez iskolai évfolyamon meghatározott órakeret felhasználása nem feltétlenül igényli azt, hogy minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. Alkalmazni lehet azt az általános szabályt, miszerint az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet intézményi szinten kell meghatározni és felhasználni. Ennél a feladatnál az ötödik-hatodik évfolyamra kell a számítást elvégezni és a felhasználást az adott évfolyamra megtervezni. Ne feledkezünk meg arról, hogy a nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban, tehetségnevelést végezhetünk a "szakrendszerű" keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel is megoldható a tanulók foglalkoztatása)
 
12. A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok kiszámításának a módja.
A kt. 52. § alapján az 5., 6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma: 22,5 óra, ám ebben a §-ban a (7) bekezdés szerint ennek 25 % lehet a nem kötelező órák száma, ami összesen: 5,625 óra, feltéve ha a fenntartó ennél nagyobb időkeretet nem állapít meg.
Mindezek alapján számítható a nem szakrendszerű sávban a kötelező és nem kötelező órák 25%-50%-a. Tehát 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125 óra (a heti órakeret összesen). Ennek 25 % - a 7,03 óra, az 50 % pedig a 14,06 óra. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésére tehát az 5., és a 6. évfolyamokon is hetente minimum 7 órát, maximum 14 órát kell felhasználni. A fenti számítást alapul véve, a kötelező órák terhére heti 5,625 óra, míg a nem kötelező órakeret terhére heti 1,4 óra használható fel minimálisan.
 
A magyar nyelv és irodalom tantárgy a nem szakrendszerű oktatásban.
 
Hétköznapi helyzetekben a negyedik osztály végén képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni - a gyakran megfigyelt - közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet.
 
Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli:
• a magán és mássalhangzók időtartamát,
• a tulajdonnevek kezdőbetűjét,
• a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat,
• a "j" hangot,
• helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit.
• hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.
A 4. évfolyamon végzett diagnosztikus felmérés alapján célszerű kiemelni és differenciált fejlesztéssel gondoskodni a felzárkóztatásra szoruló gyermekekről. Ebben az esetben mindjárt év elején tömbösíthető a kt. alapján kialakított nem szakrendszerű órakeretben a lehetséges óraszám.
 
A matematika tantárgy a nem szakrendszerű oktatásban.
 
Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten indokolt kezelni kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül:
• a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben,
• indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben,
• indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket,
• formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet,
• alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet,
• tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését,
• valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni,
• konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.
Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen). A műveletvégzés szintjét, a méréseket és mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). A hiányok pótlására a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükség van hogy a számkör bővítésére és műveletek tulajdonságainak tudatosítására sor kerülhessen.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
6. sz. melléklet
 
 
 
 
 
 
A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az intézmény
5–6. évfolyamán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A törvénymódosítás célja a nem szakrendszerű oktatást illetően:
 
• az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának és eredményességének a növelése,
• a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5–6. évfolyamra a korábbinál több időben az alapvető készségek és képességek további fejlesztéséhez, a Nemzeti alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák megalapozásához.
A törvényalkotó szándékának érvényesüléséhez a pedagógusszerepnek meg kell változnia, át kell alakulnia.
Ehhez elengedhetetlen:
• a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítése,
• a tanórák szervezésének, a tanulás irányításának megújulása,
• a kompetencia alapú oktatás érvényesítése a teljes nevelési-oktatási folyamatban.
 
Jogszabályi háttér
 
A 2006. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
• A Kt. 8. §-a (3) d) pontja szerint az iskolai nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszainak meghatározásáról:
„A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt–ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.
A 25–50% nem szakrendszerű órák számába – vagyis a törvénymódosítás által előírt százalékalapba – a kötelező tanórai foglalkozások óraszámán túlmenően a nem kötelező foglalkozások óraszáma is beleértendő (Kt. 52. és 53. §-ok).
A Kt. 52. § alapján: az 5–6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma 22,5 óra. Az 52. § (7) bekezdése szerint ennek 25%-a lehet a nem kötelező órák száma, ami 5,625 óra. Tehát a tanulók heti órakerete összesen 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125 óra. Ennek 25%-a 7,03 óra, 50%-a 14,06 óra.
A segédanyag összeállításakor a 20%-os minimummal számoltunk, ami azt jelenti, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelően az 5–6. évfolyamon minimum 4–4 órát kell hetente képesség- és készségfejlesztésre fordítani.
 
• A Kt. 121. § (1) bekezdésének 34. pontja ad útmutatást a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás értelmezéséhez:
„szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító, megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.”
• A Kt. 17. §-ának (8) bekezdése határozza meg a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel képesítési feltételeit:
„Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat–tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedőpedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket.
E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy–tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.”
 
ŰA nem szakrendszerű oktatásra való áttérést segítő átmeneti szabályozások
• A Kt. 133. § (1) bekezdése szerint:
Az általános iskoláknak 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni a helyi
tantervüket, és meg kell küldeni a fenntartónak jóváhagyás céljából. Ha csak ez a változtatás, nem kötelező szakértő igénybevétele.
Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást.
• A Kt. 128. § (20) bekezdés alapján:
Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5–6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az első–negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű
oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jég, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1–4. évfolyamon.
• Kt. 128. § (19)–(20) bekezdés értelmében:
A nem szakrendszerű oktatás a 2010/11-es tanévig megszervezhető úgy is, hogy a kötelező óraszám 20%-át érje el
Ugyanakkor kibővíthető a kötelező és nem kötelező óraszám időkeretének 50%-áig.
 
A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák:
 
• Anyanyelvi kommunikáció
• Idegen nyelvi kommunikáció
• Matematikai kompetencia
• Természettudományos kompetencia
• Digitális kompetencia
• A hatékony, önálló tanulás
• Szociális és állampolgári kompetencia
• Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
• Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség
 
 
 
 
 
 
 
A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok:
 
• Énkép, önismeret
• Hon- és népismeret
• Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
• Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
• Gazdasági nevelés
• Környezettudatosságra nevelés
• A tanulás tanítása
• Testi és lelki egészség
• Felkészülés a felnőtlét szerepeire
 
A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek és -képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei:
 
• a hasznosítható tudás,
• az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés,
• az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása.
 
A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és -képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái:
 
• kooperatív tanulás,
• projektmódszer, projekt alapú oktatás,
• egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka,
• differenciált, személyre szabott tanulásszervezés.
Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel.
 
A helyi tantervek átdolgozásához elkészített segédanyag összeállításakor figyelembe vettük a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek ajánlásait. Az 5–6. évfolyamokon folyó nem szakrendszerű oktatás megszervezésére a segédanyag tantárgyi szerkezetben, matematika, magyar, idegen nyelv, történelem és technika tantárgyak keretén belül ad javaslatot a készség- és képességfejlesztéshez, az egyes kulcskompetenciák megalapozásához.
 
A tantárgyi szerkezettől el is lehet tekinteni. Ha az iskola úgy dönt, hogy az alapkészségek és -képességek fejlesztését témahéten vagy projektoktatásban kívánja megszervezni, erre is van lehetősége. Például, ha az intézmény a nem szakrendszerű oktatást hetente egy projektnap keretében szeretné megvalósítani, akkor a 2008/2009. tanév órarendjének összeállításakor erre figyelemmel kell lenni. Ezen a projektnapon olyan tantárgyakon átívelő témákat lehet feldolgozni, melyek lehetővé teszik az alapkészség- és képességfejlesztést, az egyes kulcskompetenciák megalapozását.
 
Minden közoktatási intézménynek javasolt, hogy a helyi tantervek átdolgozásakor vegyék figyelembe és támaszkodjanak az országos mérések (OKM 4. évfolyam) iskolai adataira, mint az alapkészségek- és képességfejlesztések alátámasztásának eszközeire.
 
A elfogadott órafelosztás heti bontásban a nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez: 5-6 évfolyamon
 
Magyar nyelv és irodalom: 2 óra
Matematika: 2 óra
Idegen nyelv: óra
Természetismeret óra
Testnevelés óra
 
A helyi tantervek átdolgozása szerint a 2008/2009-es tanévben az 5–6. évfolyamos tanmeneteknek is tartalmazniuk kell a nem szakrendszerű órák anyagaiban a készség- és képességfejlesztést – az alkalmazott tanulói munkaformák és oktatási módszerek megjelölésével.
 
 
 
 
 
 
7. számú melléklet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda
Környezetvédelmi programja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tartalomjegyzék
 
1. A környezet legyen közügy
2. Környezeti nevelés szükségessége a mai iskolákban
3. A környezeti nevelés
4. Helyzetelemzés, helyzetkép
5. A környezeti nevelés területei
6. A környezeti nevelés irányelvei
7. a környezeti nevelés színterei iskolánkban
a, Hagyományos tanórai keretben
b, Nem hagyományos tanórai keretben
8. Az egyes tantárgyak kiemelt lehetőségei
9. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások
a, Jellemzői
b, Lehetőségei
c, Módszerek
10. Erőforrások
11. Nem anyagi erőforrások
a, Iskolán belüli együttműködés
b, Iskolán kívüli együttműködés
12. Az életkorok sajátosságai
13. Problémák
14. Célok a fenntarthatóságra nevelésben
15. A célok megvalósítása
16. Az iskola jövőképe
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A „fenntartható fejlődés”
pedagógiai programja
 
 
 
 
 
„ A fenntartható élet a társadalom minden szintjén, az egyének, a közösségek, a nemzetek és a világ egésze számára is általános mintává kell hogy váljon. Az új minta átvételéhez jelentős változásokra van szükség sok ember szemléletében és gyakorlatában. Biztosítanunk kell, hogy az oktatási programok kellően megalapozzák a fenntartható élet etikáját.”
( Caring for the Earth, 1991)
 
 
 
„ Az oktatás alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés elősegítéséhez és az emberek készségfejlesztéséhez, hogy kezelni tudják a környezeti és modernizációs kérdéseket… Nagyon fontos, hogy olyan környezeti és erkölcsi tudatosság, értékek és attitűdök, készségek és magatartás alakuljon ki az emberekben, amely összhangban van a fenntartható fejlődéssel, segíti a döntéshozatali folyamatokban való eredményes részvételt. „
( Agenda 21, 1992)
 
 
 
 
„ Az oktatás nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy a Földön minden ember rendelkezhessen azokkal az ismeretekkel, amelyekkel a saját életét irányítani tudja. A választás lehetőségével, felelősségének gyakorlásával és a tanulás lehetőségeivel, mégpedig korlátok nélkül, legyenek azok politikai, kulturális, vallási, nyelvi vagy a nemi megkülönböztetésből adódóak.”
( A thesszaloniki fenntarthatósági konferencia nyilatkozata, UNESCO- EPD, 1997)
 
 
 
 
1. A Környezet legyen közügy
 
Egy ma született gyermek szereplő, haszonélvező és áldozat is lehet a világ szövevényében, és jogosan teheti fel a kérdést:
- Miért nem figyelmeztettek?
- Miért nem tanítottak jobban?
- Miért nem beszéltek nekem tanáraim ezekről a problémákról és miért nem jelezték számomra, hogy viselkedésem egy kölcsönös függőségben élő faj – az emberi faj- egyik egyedéé?
 
A környezeti kérdések nem oldhatók meg kielégítően az összes társadalmi csoport befolyása nélkül. Ez azt jelenti, hogy megfelelő környezeti képzésben kell részesíteni a kistelepülésen lakókat, a kisebbséghez tartozók és munkanélküliek gyermekeit, a más módon hátrányos helyzetűeket vagy éppen a kedvező helyzetben lévők tagjait is. Mindenkinek felkészültnek kell lennie a környezeti aggodalmak megértésére és annak eldöntésére, hogy közösségeik számára mely megoldásoknak van értelme. A tantárgyközi oktatásnak a környezeti kérdések megoldásán való együttes munkálkodást kell magába foglalnia.
 
 
 
2. Környezeti nevelés szükségessége a mai iskolákban
 
A környezeti aggodalmak és kihívások nem jelentéktelenek.
Összefoglalva őket üzenetük világos: a környezeti nevelőknek megfelelő mélységben, összefüggésben és formában, érthetően átadott információkat kell eljuttatniuk sok emberhez, különböző hallgatóság számára, s ebből következően alternatív forgatókönyveket kell kidolgozniuk. Amennyire mindez megvalósítható, az emberek annyira fognak egyénileg és társadalmilag megerősödni a megfelelő tennivalók elhatározásában.
Vesztegetni való időnk nincs!
Most van itt az ideje a kísérletezéseknek, a különféle erőforrások mozgósításának és az együttes erőfeszítéseknek, hogy kicsi, de következetes változásokat érjünk el.
Kísérletezés többféle módon végezhető a környezeti nevelésen belül. Az ökológiai rendszerekről szóló információkat tanítani kell.
- Mi ennek a leghatékonyabb módja?
A lehangoló és világvégét sugalló mozifilmek, természettudományos tankönyvek, történetek, esettanulmányok, cselekvési tervek, modellek és terepgyakorlatok jelentenek új ígéretet.
 
 
3. A környezeti nevelés
 
„ A környezeti nevelés és az oktatás a környezeti értékek felismerését és, a környezetre vonatkozó fogalmak tisztázását szolgáló folyamat. Törekvése olyan képességek és azok kialakításának elősegítése, melyek szükségesek az emberek, kultúrájuk és környezetük közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez, a környezet- orientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és felelősségteljes cselekvési készség kifejlődéséhez.”
 
(IUCN- konferencia, Nevada, 1979)
 
4. Helyzetelemzés, helyzetkép
 
Az iskola helye, környezete:
 
Iskolánk Fehérgyarmat vonzáskörzetében, faluban található. A falu alföldi település, határában folyik a Túr folyó. A külterületen szántóföldek, nedves, száraz rétek és lombhullató erdők vannak. A falu műemlék jellegű épülete a katolikus templom, a templomkertben a világháborús emlékmű áll.
A környező települések természeti és kulturális jellegzetességei, értékei:
a Túristvándi vízimalom, Szatmárcsekei csónakfejfás temető, itt élt és dolgozott nemzeti Himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc, kinek emlékháza megtekinthető. Tiszakóród határában találkozhatunk a Túr és Tisza találkozásával a „Nagybukóval”. Nem messze a falunktól helyezkedik el a Magyar- Ukrán- Román hármashatár. A környékünkön nagyon nagy számban találhatók a fokozottan védett természetvédelmi értékek, területek.
 
 
Iskolánk története
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda intézménye 1987 óta működik. A településen élők mellett a Csaholc vonzáskörzetébe tartozó 5 település gyermekeinek oktatását végezzük. Az 1990-es rendszerváltás rányomta bélyegét az iskola működésére is. Egyre nagyobb pénzhiány megnehezítette az iskola fenntartását.
1995 nyarán Túrricse képviselőtestülete és polgármestere úgy döntött, hogy a falu gyerekeit Túrricsén akarja tovább tanítani, így kivált az ÁMK-ból és a továbbiakban az iskola Körzeti Általános Iskola néven működött. Csaholc és Vámosoroszi gyermekei jártak ide. Egyre nagyobb anyagi nehézségek árán, egyre csökkenő gyereklétszámmal működött az intézmény .
2001-ben Vámosoroszi is úgy döntött, hogy önállóan működteti az alsó tagozatot. Ennek következtében a gyereklétszám még kevesebb lett, mert Vámosorosziból csak a felső tagozatosok jártak az intézménybe. Az iskola helyzete így még kritikusabbá vált.
2004-ben igazgatóváltás történt. Az iskola új igazgatója Iszák Tibor lett.:
Vámosoroszi és Csaholc községek vezetői felismerve a társulás adata lehetőségeket, hosszas tárgyalások és előkészületek után a fenntartók és az intézmény vezetősége azt látta a legjobbnak, hogy a két intézmény újra egyesüljön.
2005 szeptemberétől így sikerült megszüntetni az összevont osztályokban való tanítást és a két intézmény újra közös fenntartás alá került. Azóta megélénkült az iskolai élet, a szülők szívesebben járatják ide gyerekeiket, az iskolában színvonalas nevelő- oktató munka folyik. Ekkor az intézményben 15 pedagógus dolgozott, a szakos ellátottság teljes mértékben megoldott volt. A gyerekek a művészeti oktatás keretében moderntáncot és zenét tanulhattak, emellett részt vehettek különböző délutáni foglalkozásokon: pl.: kézműves foglalkozás, tömegsport, angolszakkör.
2007 újabb változást hozott az iskola életében. A létszámok alakulása és a fenntartási nehézségek miatt 5 település ( Csaholc, Vámosoroszi, Túrricse, Mánd, Penyige) úgy döntött, hogy létrehoznak egy társulást. Így iskolánk új nevet kapott: Csaholc Általános Iskola és Óvoda. Az intézmény igazgatója Iszák Tibor maradt. Jelenleg 54 aktív dolgozója van az iskolának. Igyekszünk mindazokat a dolgokat, amiket az egyesülés előtt véghezvittünk folytatni, és új feladatokkal kibővíteni.
 
 
5. A környezeti nevelés területei
 
- Tudatosság: társadalmi csoportok és egyének segítése abban, hogy tudatosságot és érzékenységet alakítsanak ki magukban a környezet egészét és az ahhoz kapcsolódó problémákat illetően.
 
- Tudás: társadalmi csoportok és egyének támogatása abban, hogy széles körű tapasztalatokat és alapvető ismereteket szerezhessenek a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
 
- Hozzáállás: társadalmi csoportok és egyének segítése abban, hogy értékrendet és az érdekeltség érzetét fejlesszék ki magukban a környezet ügye iránt, és késztetést arra, hogy aktívan vegyenek részt a környezeti állapot javításában és védelmében.
 
- Készségek: társadalmi csoportok és egyének hozzásegítése, hogy a környezeti problémák meghatározásához és megoldásához szükséges készségekre szert tegyenek.
 
- Részvétel: lehetőséget adni arra, hogy a társadalmi csoportok és egyének minden szinten aktív szerephez jussanak a környezeti problémák megoldásáért folytatott munkában.
6. A környezeti nevelés irányelvei
 
- A környezetet annak egészében szemlélje- beleértve a természetes és épített, technológiai és társadalmi környezetet.
- Legyen megszakítatlan, egész életen át tartó folyamat, amely az óvodában kezdődik és az összes formális és nem formális színtereken folytatódik.
- Megközelítésében hívja segítségül az egyes tudományágak speciális tartalmát, ami egy holisztikus és kiegyensúlyozott látásmód kialakítását teszi lehetővé.
- A főbb környezeti kérdéseket helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi nézőpontokból egyaránt tanulmányozza, hogy a diákok bepillantást nyerjenek más földrajzi területek környezeti helyzetébe is.
- Miközben történeti perspektívát is nyújt, összpontosítson időszerű és valóságos környezeti helyzetekre.
- A környezeti problémák megelőzésében és megoldásában hangsúlyozza a helyi, nemzeti és nemzetközi együttműködés értékét és szükségességét.
- A fejlesztési és növekedési tervekkel kapcsolatban világosan fejtse ki azok környezeti vonatkozásait.
- Tegye képessé a tanulókat arra, hogy szerepet vállaljanak saját tanulási folyamatuk megszervezésében, és biztosítsa számukra a döntéshozatal, valamint az abból fakadó következmények vállalásának lehetőségét.
- Minden életkor esetén támaszkodjon a környezeti érzékenységre, tudásra, problémamegoldó készségekre és értékekre, sőt a korai években határozott hangsúlyt adjon a tanulók saját közösségi környezeti érzékenységének.
- Segítse a tanulókat, hogy felfedezzék a környezeti problémák tüneteit és valódi okait.
- Hangsúlyozza a környezeti problémák komplexitását és így a kritikai gondolkodás és a probléma megoldási készségek kialakításának szükségességét.
- Alkalmazzon különféle tanulási helyzeteket, valamint a környezetről és környezettől való tanulás- tanítás tágan értelmezett megközelítéseit, ebből következően a hangsúlyt helyezze a gyakorlati tevékenységekre és a saját tapasztalatra.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
7. A Környezeti nevelés színterei iskolánkban
 
a, Hagyományos tanórai keretben
 
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megfelelő elméleti alapokat szerezzenek.
 
b, Nem hagyományos tanórai keretben
 
A tanév során az osztályok tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Különböző gyűjtési akciókat szervezünk(elem, papír, fém). Rajzpályázatot hirdetünk jeles napok alkalmával ( pl.:Madarak és fák napja).
 
8. Az egyes tantárgyak kiemelt lehetőségei
 
Magyar nyelv és irodalom
 
A tanulók
- ismerjék meg közvetlen természetes, és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, meséket, mondákat, népdalokat, verseket.
- egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.
- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv, és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természet és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben,
- törekedjenek az anyanyelv védelmére,
- sajátítsák el a média elemzésének technikáit
 
A tanulókban
- alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés,
- növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelem témájú könyvek feldolgozásával,
- fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.
 
 
 
Történelem
 
A tanulók
- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet
- tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák kialakulására
- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete
- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában.
 
Idegen nyelv
 
A tanulók
- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével
- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit
- ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szerveit.
 
A tanulókban
- alakuljon ki és fejlődjön nemzetközi felelősség a környezettel szemben
- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fejezzék fel ennek lehetőségeit.
 
Matematika
 
A tanulók
- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják
- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére
- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni
- logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön
- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására
- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni.
- legyenek képesek reális becslésekre
- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
A tanulókban
- alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás
- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.
 
Fizika
 
A tanulók
- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára
- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségér
- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és az élettelen közötti kölcsönhatásokat
- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra
- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni
- ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.
 
Földrajz
 
A tanulók
- szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről
- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit
- ismerjék meg a világ globális problémáit
- ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit.
 
Biológia
 
A tanulók
- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, és mérséklési lehetőségeit
- ismerjék és szeressék a természeti illetve épített környezetet
- ismerjék fel az élőlények alapvető szervezeti- működési jellemzőit, fedezzék fel azok közötti ok- okozati összefüggéseket
- ismerjék meg a környezet- egészségügyi problémákat
- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
- sajátítsák ki a testi- lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
 
A tanulókban
- alakuljon ki ökológiai szemléletmód
 
Kémia
 
A tanulók
- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására
- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére
- értsék meg a különböző technológiák hatását a természet és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait
 
 
Ének
 
A tanulók
- ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát
- ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait
- fedezzék fel a természet szépségének megjelenését a népdalokban
- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét
- tudják, hogy az élő, illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek
- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
 
Rajz
 
A tanulók
- ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát
- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit
- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére
- tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulására
- ismerjék a természetes alapanyagok használatát
- legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni
- legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően
- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és forma összefüggését
- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
 
Testnevelés
 
A tanulók
- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentősen befolyásolják egészséges testi fejlődésünket
- legyenek tisztában azzal, hogy a sport, a testnevelés nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében
- értsék és tapasztalják meg a kinti foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes
- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és tornaszerek
- sajátítsák el a régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat( zsákban futás, gólyalábazás)
- tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását
 
 
Osztályfőnöki
 
A tanulók
- ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt
- ismerjék meg a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésében
- tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni működő emberi kapcsolatokat
- legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani
 
A tanulókban
- alakuljon ki a környezettel harmonikus életvezetés, pozitív jövőkép
- alakuljanak ki pozitív fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosított anyagokat
 
 
 
 
 
 
 
 
9. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások
 
a, Jellemzői
- Tantárgyakon átívelő
- Különféle tevékenységek, ismeretek összekapcsolása
- Módszerek sokfélesége
- Integrált
- Globális
- Komplementáris
 
b, Lehetőségei
- Terepi: tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, tábor, terepgyakorlat, akadályverseny, osztálykert.
- Játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, drámajáték.
- Kézműves foglalkozások: főként természetes anyagokkal.
- Akciók: vetélkedők, pályázatok, újság, kiállítás, faültetés.
- Látogatás: múzeum, állatkert, botanikus kert, szennyvíztisztító.
- Versenyek
- Szakkör
- Diáksportkör
- Témanap, témahét
- Jeles napok
- DŐK nap.
 
c, Módszerek
- Játékok: szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia.
- Modellezés: hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése.
- Riport módszer: kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriport.
- Projekt módszer: analízis- akcióprojektek.
- Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések.
- Aktív, kreatív munka: természetvédelmi és fenntartási munkák, szelektív hulladékgyűjtés, rend és tisztasági verseny.
- Közösségépítés: csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.
- Művészi kifejezés: Irodalmi alkotások, zeneművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése.
 
10. Erőforrások
 
A környezeti nevelési munkánk elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
 
11. Nem anyagi erőforrások
 
a, Iskolán belüli együttműködés
 
Tanárok
Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.
 
Diákok
Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek.
 
Szülők
Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván.
 
Nem pedagógus dolgozók
Az iskolai adminisztráció területén fontos a felesleges papírfelhasználás csökkentése. A takarítások során környezetkímélő megoldások alkalmazása fontos.
 
b, Iskolán kívüli együttműködés
 
Civil szervezetek
A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkát. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben.
 
 
 
Fenntartó
Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskolavezetés feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.
 
12. Az életkorok sajátosságai
 
Helyzetkép:
A környezeti nevelés pszichológiai- pedagógiai alapjai nem lehetnek mások, mint általában a nevelésé, s szoros kapcsolatban vannak az egyes életkorok tanulási- megismerési sajátosságaival. Ugyanakkor a fejlődéslélektanban nincs egységes vélemény a fejlődési folyamat szakaszait és azok jellemzőit tekintve és nincs egyetértés azt illetően sem, hogy a környezeti nevelés mennyiben sajátos.
 
Óvodások:
Az óvodás (kb. 3- 6 éves) fő tevékenységi formája a játék, hitvilága a mese.
Nyitottsága, kíváncsisága végtelen (Mi ez? Miért? Korszak) s ezen keresztül környezeti szempontból is értékes ismeretekre tesz szert. Meglelkesíti a világot, számára a tárgyak is érző lények, s ő maga is érzelmi telítettséggel fordul mindenhez. Ez nagyon jó alap a természettel, környezettel kapcsolatos pozitív kapcsolat kialakulásához.
Az óvodások alapvető tanulási módja az utánzás: a felnőtt viselkedés módok, minták követése. Meghatározó tehát, hogy a környezetben élők saját életükkel miféle példákat mutatnak nekik.
Az óvodákban méltó helyet és szerepet kell adni a játéknak és a mesének- beleértve a tárgyak meglelkesítését is. Minthogy az óvodások számára minden lehet játék, meg kell keresni- a gyermek kíváncsiságából kiindulva- a lehetőséget olyan játékokra, amelyek a környezeti nevelés szempontjából is tanulságosak.
 
Kisiskolások:
A kisiskolás (kb. 6-10 éves) eleinte még mindig utánozva tanul; úgy viselkedik az erdőben, ahogy mi. Később kezd áttérni a külső minták szerinti viselkedésből saját belső mintáinak kialakítására és közvetítésére. Rajtunk múlik tehát, hogy mifajta minták alakulnak ki benne.
Az ilyen korú gyerek - még ha más formában is, mint az óvodás- még mindig elsősorban a mesét és a játékot szereti. Ezért a környezeti nevelésnek is mesélősnek és játékosnak kell lennie. Nem igazán érdeklik a környezetvédelem alapelvei, de szívesen hallgatja pl. a vízcsepp kalandjairól szóló mesét, amelyben persze lehetnek részletek ezekből az alapelvekből. Játékként érdekelheti pl. a csírázás jelensége, mint „csoda”, de nem a csírázás feltételei.
Számára most még nem a törvényszerűségek megállapítása s az odavezető oknyomozó vizsgálódás a cél, hanem maga a tevékenység, mint jó játék.
A kisgyerekek esetében is őrizni kell még a játék és mese fontosságát. Ajánlott tevékenységforma pl. a növények és állatok megismerése és elnevezése, a távcsővel való barátkozás, a patak vízének vizsgálata, a természet utáni vagy fantázia szerinti rajzolás- festés- gyurmázás, a természeti anyagokból való sajátkezű játék- és díszkészítés.
 
Kiskamaszok, Kamaszok:
A kiskamaszok ( 10- 13 évesek) már nem követik egyértelműen a felnőtt társadalom mintáit; kezdik kialakítani saját, belső mintáikat. Kulcskérdés, hogy pl. a természettel szemben miféle erkölcsi modelleket alakítanak ki.
Erre a korcsoportra az ellenállhatatlan versenyezhetnék, a csillapíthatatlan munkakedv és a szenvedélyes gyűjteménykészítés a legjellemzőbb. Ezek a tulajdonságok nagyon hasznosak lehetnek egy pedagógus kezében, hiszen az ő irányításával pl. abban versenyezhetnek, ki tanul meg több növénynevet, ki ismer fel több ásványt, ki tudja több veszélyeztetett faj eszmei értékét, ki tudja felsorolni a Duna összes bal parti mellékfolyóját.
Ha megtaláltuk azt a témát és tevékenységformát, amit versenyként fölvállalnak, akkor akár a „csillagokat is lehozathatjuk vele az égről”. Ezen alapszik a kis tizenévesek legendás munkakedve. Ugyanez érvényes a gyűjteménykészítésre is. Pedagógiai irányítással gyűjteményt készíthetünk védett fajok képeiből, termésekből, életnyomokból, lehullott levelekből, kavicsokból.
A prepubertálók esetében meg kell keresni azokat a tevékenységformákat, amelyek kellően motiválják őket. Ilyenek pl. a vetélkedők, a környezet- helyreállítási akciók, melyek lehetőség szerint fizikai tevékenységet is igényeljenek, a csapatversenyek.
Kamaszok (12- 16 évesek) számára fontosak a törvényszerűségek, keresik a természeti és társadalmi törvényeket is. Ők a környezeti szabálysértők legkönyörtelenebb bírái, a természet legelszántabb védői. Központi problémájuk az Én- azonosság keresése, ez pedig döntő a Környezethez való viszonyulás és értékrend kialakulása szempontjából is. Ekkorra érik meg az időészlelésük is annyira, hogy már lehetséges jelen életvitelük környezeti hatásait a jövő felől vizsgálni.
A kamaszok szélsőségesebben gondolkodnak és éreznek, a középút keresése nem az ő stílusuk. Ebből- az általános pedagógiai nehézségeken túl- a környezethez való viszonyukra nézve is adódik egy nehézség: míg a környezeti gondolkodásmód sok szempontú , dialektikus és rendszer- szemléletű, a kamasz gondolkodására az egy szempontúság , a leegyszerűsítő túlzások és az „ imádom -utálom” szélsőségei jellemzőek.
Míg a környezeti gondok megoldása a mérlegelő dialektikát, az is- is szemléletet igényli, a kamaszok sokkal jobban szeretik a kizáró vagy- vagy okot.
A kamaszt hagyni kell, hogy egymást kizáró szélsőségekben lássa a világot, hogy ”abszolút” kategóriáit kialakítsa, megfogalmazza és kövesse, éppen annak érdekében, hogy majd felnőttkorában legyen mit dialektikus, ökologikus gondolkodásmóddá oldania.
 
13. Problémák
 
Szemetes területek
 
Cél: tiszta és egészséges környezet
Tevékenység, feladat: szelektív hulladékgyűjtés, szeméttárolók sűrítése.
 
Légszennyezés ( por, gyomok)
 
Cél: csökkentés
Tevékenység, feladat: gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfű mentesség érdekében.
 
Közlekedés
 
Cél: közlekedési biztonság növelése
Tevékenység, feladat: közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása.
 
Világítás
 
Cél: egészséges, takarékos, természetes fény preferálása.
Tevékenység, feladat: hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra.
 
Vízfelhasználás
 
Cél: egészséges ivóvíz, a vízfogyasztás csökkentése
Tevékenység, feladat: Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása
 
Iskolabelső
 
Cél: tiszta, meghitt környezet.
Tevékenység, feladat: festések, portalanítások (atkák, allergia), gyakori szellőztetés.
 
14. Célok a fenntarthatóságra nevelésben
 
- a természeti, a társadalmi, a gazdasági és a politikai rendszerek megismerése és az ezekről alkotott nézet- és attitűdrendszer formálása a helyi tantervben kiépített módon.
- a környezeti ismeretek és szakértelem, az értékrend és az etikai ítélőképesség fejlesztése, a részvételi demokráciára való alkalmasság, képességek és indítékok kialakítása.
- a kritikai gondolkodás, a konfliktusok kezelése, a személyes életviteli szokások alakulását meghatározó döntési mechanizmus formálása és a tényleges civil részvétel a fenntarthatósághoz történő hozzájárulás érdekében.
 
15. A Célok megvalósítása
 
- A tudatosság szempontja:
Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy épüljön ki koherens ismeretrendszer a természet, társadalom, a gazdasági és politikai rendszerek közötti összefüggésekről, kapcsolatokról. Ez a tudás legyen alapja a fenntarthatóság helyi és globális kérdései, problémái megértésének.
 
- Az ismeretek szempontja:
A tanuló, a csoportok és a társadalmak különböző tapasztalatokra tesznek szert és kompetenciákat szereznek a fenntarthatósággal kapcsolatban.
Az ismeretek széles köre magában foglalja mind az elméleti, mind a gyakorlati elemeket, készségeket is.
 
- Az értékek szempontja:
A tanulókban ki kell alakítsunk olyan értékrendet, amely a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységet magasan minősíti, vonzónak és a jövő szempontjából kívánatosnak mutatja.
 
- A szakértelem szempontja:
A környezeti állampolgárság kompetenciáinak kiépítése olyan tevékenységeket tesz lehetővé, amelyek a környezeti problémák észlelésével, azonosításával, a másokkal történő együttműködéssel és konfliktusok kezelésével, a problémák megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatosak.
 
 
 
 
 
 
16. Az iskola jövőképe
 
 
Szeretnénk iskolánkban tanítványainkat segíteni a környezettudatos állampolgárrá válásban. Arra törekszünk, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, benne az embert. Óvják iskolánkat, berendezéseit, udvarát értékeljék, becsüljék meg. Figyeljenek az intézmény energia és vízfelhasználására, a tisztaságra. Őrizzék iskolánk hagyományait.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8. számú melléklet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda
IPR programja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IPR program
 
Célkitűzés:
 
 A gyermekek személyes igényeinek megfelelő képzés.
 Kommunikációs készségeinek és képességeinek fejlesztése.
 Alapkészségek és képességek minél mélyebb elsajátítása.
 A gyermek hátrányos helyzetének csökkentése.
 A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése illetve szükség szerint segítségnyújtás.
 Együttműködés különböző intézményekkel, szervezetekkel és szakemberekkel.
 
Elveink:
 
 Mindenekelőtt a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése a rászorulók körében.
 Szoros kapcsolatot alakítani ki a közvetlenül , vagy látens módon segítséget kérő családokkal.
 
Figyelembe vesszük:
 
 Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját.
 A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket.
 A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára.
 
Feltételek:
 
 A tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt folyik.
 Meghatározott pedagógiai rendszer alapján történik.
Bevezetés ideje:
 A pedagógusok egyénre szabott módszereket, eszközöket alkalmaznak.
 Szülők egyetértő nyilatkozata.
 A tanulók értékelése három havonta történik. Jelen vannak: osztályfőnök, érintett pedagógusok, szülő, tanuló. Szükség esetén: Gyermekjóléti Szakszolgálat, gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó képviselője
 Százalékos arányoknak való megfelelés.
 Az etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére az etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. ( Lásd: cigánynépismeret)
 
Ssz. Hivat-
kozás Feladat Felelős Határidő
1.
Szabályzatok aktualizálása:
 
IMIP,
PP
o Célrendszer megfogalmazása
 
o SZMSZ kibővül az IPR elemeivel
 
o Házirend kibővül az IPR elemeivel
 
o A Pedagógiai Program kibővül az IPR elemeivel
 
 
 
o.f., ig.
 
IPR vez.
 
 
IPR vez.
 
 
IPR vez.
 
 
 
szept. eleje
 
nov. 30.
 
 
nov. 30
 
 
nov. 30
 
 
 
2.
Esélyegyenlőségi program
megalkotása:
 
IMIP,
PP
 
 
 
 
 
 
ig.
szept.30.
3.
IPR belső
továbbképzések megvalósítása:
 
IMIP,
PP,IPR
o Ismertető az új kollégák részére.
 
o Segítségadás az IPR alapú
pedagógusmunkához
 
o 30 órás akreditált továbbképzés
 
 
IPR vez.
 
 
IPR vez.
 
 
IPR vez.
 
szept.20.
 
 
folyamatos
 
 
március
4.
Együttműködés javítása a
szülőkkel az iskolában:
 
 
 
 
 
 
IMIP,
PP,IPR
o Az iskola megismertetése a
szülőkkel
 
o Szülői értekezletek, és ezek
dokumentálása
 
o Fogadóórák, és ezek dokumentálása
 
 
o Nyílt napok és ezek dokumentálása
 
 
o Családlátogatás és ezek
dokumentálása
 
 
SZMK
 
 
o.f.
 
 
o.f.; szaktanárok
 
 
 
o.f
 
 
 
o.f
 
 
szeptember 2. hétvége
 
okt.01.,febr.04
 
 
minden hónap 1. keddje
 
 
dec. 03.; ápr.04.
 
 
folyamatos
 
 
5.
Együttműködés más civil szervezetekkel:
 
 
IMIP,
PP,IPR
o Drogprevenciós előadás
( gyermekvédő és családsegítő
szakszolgálat)
 
o Bűnmegelőzési előadás
( rendőrség)
 
o Víz világnapja
( Vizügyi igazgatóság)
 
o Szexszuális felvilágosítás
( védőnői szakszolgálat)
 
o Vöröskeresztes Világnap
( Vöröskereszt)
 
ig.
 
 
 
ig.
 
 
ig.
 
 
o.f.; szaktanárok
 
 
ig.
 
november
 
 
november
 
 
 
március 22.
 
 
október
 
 
május 9.
 
6.
Az önálló tanulást segítő
fejlesztés alkalmazása:
 
PP, IPR
o Tanulástechnika elemeinek kiválasztása
 
o Tanítási technikák, módszerek tanítása
( szövegértés, lényegkiemelés, feladatértelmezés, összefüggések keresése, fogalomalkotás, egyéni és kiscsoportos tanulás, beszédfejlesztés)
 
szaktanárok
 
 
szaktanárok
folyamatos
 
 
folyamatos
7.
Értékelő esetmegbeszélések, mérések:
IMIP, PP, IPR
o DIFER felmérés
 
o Év eleji mérések (bemeneti
mérések) elkészítése
 
o Egyéni fejlesztési tervek
elkészítése
 
o Statisztika elkészítése
 
o A gyermeket tanító pedagógusok kitöltik az értékelő lapot
 
o Értékelő esetmegbeszélések
 
 
o Fejlesztési területek, feladatok meghatározása, egyéni fejl. naplók
 
 
o Értékelő esetmegbeszélés
dokumentálása, iktatása
Elsős o.f.
 
o.f.
 
 
o.f.
 
 
igh. o.f.
 
o.f.
szaktanárok
 
 
IPR vez.
o.f.; patrónusok
 
 
o.f.; patrónusok
 
 
 
 
IPR vez.
 
szeptember első hete
szept. 20.
 
 
szept. 30.
 
 
október 1.
 
nov.10. febr.10.,
máj. 10.
 
 
nov. 20.,
febr. 20.,
máj. 20.
 
nov. 25., febr. 25.,
máj. 25.
 
 
 
nov. 30., febr. 28.,
máj. 30
 
o Az első féléves tanulmányi munka értékelése
 
o Tapasztalatok megbeszélése,
tájékoztatás, véleménycsere a
szülővel és a felsős tanulókkal
 
o Integrációt támogató kerekasztal és az osztályfőnökök
konzultációja az integrációs
folyamatban résztvevő
HHH tanulókról
 
o Integrációban résztvevő HHH
tanulók előrehaladása
 
o Országos kompetenciamérés
 
o Éves fejlesztő munka értékelése
 
o.f.
 
 
o.f.
 
 
 
IPR vezetőség
o.f.
 
 
 
 
o.f.
 
 
i.g, o.f. mérési koordinátor
 
i.g.
január 3. hete
 
 
 
dec05., márc.05.,
jún. 05.
 
dec. 20. márc.10,
jún. 10.
 
 
 
 
jan 20., jún. 13.
 
 
május 27.
 
 
jun.15.
8.
Hospitálásra épülő együttműködés:
PP, IPR
 
o Bemutató órák beépítése a
munkaközösség munkatervébe
 
o Osztályfőnöki, patrónus
tanári hospitálások
megtervezése és beépítése az
osztályfőnöki munkatervekbe
 
o A bemutató órák
lebonyolításának
megszervezése
 
o A bemutató órák dokumentálása
 
o Osztályfőnöki hospitálások
dokumentálása
 
ig.
 
 
 
o.f .
 
 
 
 
o.f.
mk.vez., ig.
 
 
o.f.
 
 
o.f.
 
szept. 15
 
 
 
szept. 15.
 
 
 
 
folyamatos
 
 
 
folyamatos
 
 
folyamatos
9.
Projektmódszer bevezetése
PP, IPR
 
o József Attila szavalóverseny tervének kidolgozása, lebonyolítása
 
o Karácsony
 
o Farsang
 
o Vakációra hangoló hét
kidolgozása „ Suli buli ”
címmel, projekt formában
magyart és éneket tanítók,
DÖK
 
tantestület, DÖK
 
tantestület, DÖK
 
tantestület, DÖK
 
ápr.11.
 
 
 
dec.21.
 
febr.29.
 
június első hete
10.
Útravaló program, mentori
munka működésének segítése
PP, IPR
 
o A pályázat elkészítése
 
o A programban résztvevő tanulók összesítése
 
o Mentorok kiválasztása
 
o A program megvalósítása,
kapcsolódó dokumentációk
elkészítése
 
o Záró beszámoló, eredmények
összegzése
 
ig., IPR vez
 
ig., IPR vez
 
 
ig.
 
 
mentorok
 
 
ig., IPR vez
mentorok
 
szeptember
 
szeptember
 
 
szeptember
 
 
folyamatos
 
 
június
11.
Továbbtanulás előkészítése:
PP, IPR
IMIP
o A továbbtanulással kapcsolatos fejlesztés megjelenése a munkatervben
 
o Kapcsolatfelvétel a középiskolák vezetőivel
 
o A tanácsadást kérő (HHH)
tanulók felmérése
 
 
o Együttműködési megállapodások megkötése
 
o A középiskolák bemutatkozó
előadásainak megszervezése
 
o A tanácsadáson való részvétel
megszervezése
 
 
o A tanácsadásokon való részvétel dokumentálása
 
 
o Pályaválasztási börzén és nyílt napokon való részvétel
 
 
o Önismereti foglalkozások: tesztek-beszélgetések-képességek-érdeklődési körök osztályfőnöki és pályaorientációs órákon
 
o Továbbtanulást, középfokú intézményben való bennmaradást elősegítő magy. és mat. foglalkozások
ig.
 
 
 
ig.
 
 
7.-8. o.f.
pályaorientációért felelős
 
ig.h.
 
 
ig.h.
 
 
7.-8. o.f.
pályaorientációért felelős
 
7.-8. o.f.
pályaorientációért felelős
 
7.-8. o.f.
pályaorientációért felelős
 
7.-8. o.f.
pályaorientációért felelős
 
 
magyar és mat. szakos pedagógusok
szept.30.
 
 
 
szept.30
 
 
okt. 30.
 
 
 
nov. 05.
 
 
nov. 15.
 
 
nov. 30.
 
 
 
dec. 20.
 
 
 
dec.-jan.
 
 
 
szept.-febr.
 
 
 
 
 
folyamatos
12.
Multikulturális tartalmak
bevezetése az iskolában:
PP, IPR
 
o Tanmenetek módosítása ( cigány népmesék, mondák, dalok...)
 
 
o Megvalósítás a tanórákon
 
 
o Elkészült munkák, táncok, dalok, mesék...bemutatása, előadása,
(osztályok, csoportok,
bemutatkozásának
megszervezése)
 
mk.vez-k
cigánynépismeretettanító ped.
 
mk.vez-k
cigánynépismeretettanító ped.
 
mk.vez-k
cigánynépismeretettanító ped.
szept. 15.
 
 
 
 
folyamatos
 
 
jún.1.
13.
Szociális kompetenciák
fejlesztése – közösségfejlesztő, közösségépítő programok
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
PP, IPR
IMIP
o Osztályok közti dekorációs és tisztasági verseny
 
o Sportfoglalkozások
(foci, kézilabda, edzések)
 
o Sportversenyek
 
o Alsós diákolimpia
 
 
o Sipos Pál emléktorna
 
 
o Tanulmányi versenyeken való részvétel
 
o Osztályszintű programok:
 
 Megemlékezés október 6-ról
 
 Takarékossági Világnap
 
 Anyáknapi megemlékezés
 
 Madarak és fák napja
 
 Osztálykirándulás
 
DÖK
 
 
testnevelő
 
 
testnevelő
 
testnevelést tanítók
 
testnevelők
 
 
o.f., szaktanárok
 
 
 
 
o.f.
 
 
o.f.
 
 
o.f.
 
 
o.f.
 
o.f.
 
 
 
folyamatos
 
 
folyamatos
 
 
folyamatos
 
folyamatos
 
 
május vége
 
 
folyamatos
 
 
 
 
október 6.
 
 
október 31.
 
 
május első vasárnap
 
május 10.
 
május vége
 
 
 
o Iskolai,ünnepi programok:
 
 Ünnepélyes tanévnyitó
 
 Lekvárfőzés
 
 
 Ifjúsági nap
 
 
 Megemlékezés október 23-ról
 
 
 Mikulás
 
 Nőnap
 
 Március 15.
 
 
 
 Föld Napja
 
 Gyermeknap
 
 Ünnepélyes tanévzáró
 
 Ballagó ig.
 
civil szervezetek
o.f., ig.
 
DÖK
 
 
Magyar, történelem,ének szakos tanárok
 
o.f., DÖK
 
iskolavezetés
 
Magyar, történelem,ének szakos tanárok
 
o.f
 
DÖK, CÖK
 
Ig.
 
7.-es osztályfőnökök szeptember 1.
 
szeptember első hete
 
szeptember utolsó hete
 
október 23.
 
 
 
december 6.
 
március 8.
 
március 15.
 
 
 
április 22.
 
május utolsó hete
 
junius 2. hete
 
junius 2. hete
14.
Szociális kompetenciák
fejlesztése – mentálhigiéné
 
 
PP, IPR
IMIP
o Szelektív hulladékgyűjtés az egész iskola területén a tanév során
 
o A védőnő bevonásával egészségmegőrző foglalkozások szervezése
 
o Tisztasági vizsgálat
 
o Fogászati szűrővizsgálat
tantestület, DÖK
 
 
 
o.f.
 
 
 
védőnő
 
fogorvos
folyamatos
 
 
 
folyamatos
 
 
 
negyedévente
 
félévente
 
 
 
 
 
 
Elvárható eredmények:
 
Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik:
 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.
 Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.
 Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.
 Az intézmény fokozottabb párbeszédet alakít ki a szülőkkel.
 Az intézményben működik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.
 
 
Ezek eredményeként:
 
 Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.
 Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma.
 Csökken az iskolai hiányzások óraszáma.
 Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma.
 Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.
 Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot megközelítse.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
9.számú melléklet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programjának átdolgozása a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0233 számú pályázat alapján.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tartalomjegyzék
 
 
 
 
 
1. Bevezető
2. A projekt célja, célcsoportja, feladatterve
3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
4. Céljaink, feladataink, különös tekintettel a kulcskompetenciák fejlesztésére
5. A nevelő-oktató munka módszerei, eszközei és eljárásrendszere
6. Személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink
a) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
b) A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
7. Esélyegyenlőség biztosítása
8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok
9. Közösségfejlesztés feladatai
10. A tanórán, a tanórán kívüli megvalósítható közösségfejlesztési feladatok
11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát elősegítő eszközök, felszerelések jegyzéke
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Bevezető
 
A Pedagógiai program kiegészítésének indoklása:
 
Csaholc Község Önkormányzata ….., mint fenntartó, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0233 kódszámú program keretében támogatást nyert.
 
A projekt címe:
 
„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben”
 
A projekt időtartama:
14 hónap
 
A projekt kapcsán újszerű tanulásszervezési eljárásokat sajátítunk el, vezetünk be, szegregációmentes, együttnevelési környezetet alakítunk ki, a digitális technikákat széles körben alkalmazzuk, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlesztjük.
 
Miért vált szükségessé a kiegészítés:
 
A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnövekedett a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és piacgazdaság jelen és jövőbeni igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az az ismeretanyag amit a tanulók az oktatás folyamatában eltudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információ mennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekintünk. S az információ robbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A központi tartalmi szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai tantermek szerves részévé tette a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását, a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításhoz azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítás – tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása.
A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.
A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.
 
A kompetencia alapú oktatást az alábbi kompetenciaterületen vezetjük be:
 
• „Szövegértés, szövegalkotás” (anyanyelvi kommunikáció)
• „Matematika”
• „Szociális-, életviteli- és környezeti” (szociális és állampolgári)
• „IKT (info-kommunikációs technikák)” (digitális kompetencia)
 
Iskolánk a TÁMOP 3.1.4 pályázati projekt kapcsán csatlakozott a „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” módszertanához.
Elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és – készségek: szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, infokommunikációs technológia fejlesztését helyezzük előtérbe, de ugyanilyen fontosság vállaljuk az szociális,-életviteli,-környezeti kompetenciaterület fejlesztését is. Az ehhez kapcsolódó új pedagógiai eszközök, módszertani eljárások elsajátítására, ezek tanórai alkalmazására vállalkoztunk. Felvállaljuk a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos módszereket, úgymint projekt módszer, kooperatív tanítás szervezési módszer, témahét, moduláris oktatás, tantárgytömbösítés, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása.
 
A módszerbe bevont osztályok száma és osztályfokozata tanévenként eltérő lehet, figyelembe véve a helyi adottságokat és szakember ellátottságot. Vállaljuk a megszerzett új eljárások pedagógiai eszközrendszer adaptálást, alkalmazását és intézményen belüli elterjesztését. Vállaljuk a program által biztosított jó gyakorlatok vonatkozó anyagait, a vállalt kompetencia területeken alkalmazzuk.
Feladatunk tehát pedagógiai kultúránk átalakítása oktatásunk módszertanában a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése.
 
Feladataink a projekt eredményeinek fenntartására vonatkozóan:
 
• A projektben meghirdetett továbbképzéseken résztvevő kollégák véleménye és tapasztalatai alapján összegyűjtjük azokat a képzéseket, amelyek iskolánk szempontjából a legjobbak és leghasznosíthatóbbak voltak, s ha lesznek a következő években ilyen képzések azokra újabb pedagógusokat vonunk be. Az adaptált tanagyagról a felhasználó kollégák véleménye alapján döntünk, hogy ugyanazzal a programmal haladunk e tovább, illetve újat dolgozunk ki.
• Semmiképpen nem mondunk le az alapkészségek képességek fejlesztéséről, ezért a szövegértést – szövegalkotást illetve matematikai – logikai kompetenciaterületeket mindenképpen kiemelten kezeljük a jövőben is. Aktivizáljuk a kollégáinkat további saját fejlesztések készítésére. A projekt eredményeiről tájékoztatjuk környezetünket, a jó eredmények bemutatását beépítjük intézményünk jó hírnevének fokozására.
• Pedagógiai programunkat tovább alakítjuk annak függvényében, ahogyan ezt a helyi feltételek megkívánják.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2009/2010 TANÉV
 
módszerek,
szervezési módok é v f o l y a m
1 2 3 4 5 6 7 8
tantárgytömbösítés X
projektoktatás X X X X X X X
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés X X
három hetet meghaladó projekt megtervezés X
témahét megtervezése X
moduláris oktatási programok megtervezése X
önálló intézményi innováció X X X X
 
 
2. A projekt célja, célcsoportja, feladatterve
 
A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki.
„A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan)
 
A kompetencia alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését értjük, olyan módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak.
Erre a feladatra teljes mértékben alkalmassá kívánunk válni. Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy az előírt képzéseket elvégezzük és a kapott információkat belső továbbképzéseken átadjuk, valamint önképzéssel folyamatosan fejlesztjük módszertani-szakmai ismereteinket.
A kompetencia alapú oktatás alkalmazásának megfelelően pedagógiai programunkat és a helyi tantervünket módosítjuk, kiegészítve az alapprogrammal. Ennek megfelelően felmenő rendszerben bevezetjük a
 
Szövegértés-szövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció)
Matematika
Szociális-, életviteli- és környezeti (szociális és állampolgári)
IKT (info-kommunikációs technikák) (digitális kompetencia)
 
kulcskompetencia területeken alkalmazott kompetencia alapú oktatás programjait.
 
Fontos feladatunknak tekintjük, hogy iskolánkban az új, korszerű tartalmak és módszertanok, a digitális kultúra eszközrendszerének következetesen alkalmazzuk.
Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. Célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a testület legalább 70 százalékának képzési kultúrájában 30 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei.
 
 
 
 
 
Feladatok:
• A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása
• A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása
• A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe
• A pedagógus továbbképzések ismereteinek hatékony alkalmazása
 
Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület
Milyen újdonság jellemzi a szövegértési - szövegalkotási kompetenciaterületet?
• Integrált magyartanítás, ahol nem különül el az irodalomtörténet, irodalomelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést egyszerre szolgáló magyartanítás történik.
• Kommunikáció - központúság, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár - diák és diák - diák között.
• Tevékenység centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különböző szövegtípusokkal különböző feladatokat kell megoldaniuk.
• Differenciálás, ahol a különböző képességű gyerekek különböző nehézségű feladatokat oldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításához.
• Partnerség, ahol a gyerekek a pedagógus-segítő irányításával érhetik el céljaikat.
 
Matematika-logika kompetenciaterület
A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy élet közelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és - megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére.
A kompetenciaterülethez készült modul - leírások a teljes tanítási - tanulási fejlesztő folyamatot vezérlik. Alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésből indulnak ki, és a változatos szemléleti és matematikai tartalomtól kívánják eljuttatni a gyerekeket az általánosabb, egyre elvontabb ismeretekig. Folyamatot kínálnak, amelytől nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek fejlettsége szerint, alkalmazkodva a lehetőségekhez.
Fontos, hogy a mennyiségi következtetés, becslés, mérés, szöveges feladat - megoldási, mértékegység - átváltási készségek fejlődjenek. A gondolkodási, kommunikációs, tudásszerző, tanulási képességek fejlesztése szintén kiemelt fontosságú. A rendszerezés, a kombinatív gondolkodás, az induktív és deduktív következtetés kiemelt területe a matematikai kompetenciának.
A tanulói aktivitás az új módszereknek köszönhetően növekszik. A tanulók szeretik azokat az órákat, ahol a tananyag feldolgozása nem a hagyományos módszerekkel történik. Különböző játékok, interaktív eszközök, a projektmódszer alkalmazása teszi érdekesebbé és színesebbé a matematikaórákat. A tanulók nemcsak a tanártól, hanem egymástól is tanulhatnak az alkalmazott módszereknek megfelelően.
 
Szociális-, életviteli-és környezeti kompetencia terület
A szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas kompetenciát, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élő, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező, tudatosan együttműködő egyénekből álló közösség (társadalom) maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes időben reagálni a változásokra (adaptív) és működése fenntartható (azaz nem éli fel saját erőforrásait). Az adaptivitás és a fenntarthatóság fogalmán keresztül lesznek részei a szociális kompetenciaterületnek az életvitellel és a környezettudatossággal kapcsolatos kompetenciák. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik dominánsan az iskolához, különféle spontán hatások sokasága fejleszti őket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat megerősödésükhöz.
 
A kompetencia alapú oktatás implementációja
 
2009/2010. tanévben a kompetencia alapú oktatás implementációja elvégezzük a következő módon:
 
Tevékenységek Évfolyam Kompetenciaterület Sikerkritérium
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag 1.-6 évfolyam szövegértés; szövegalkotás - Hiteles és bevált mérőeszközök alkalmazása,
- olvasóvá nevelés sikeressége,
- tanulási nehézségek korai kiszűrése,
- kommunikációs képességek fejlődése.
- kompetencia mérés eredményeinek javulása
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag 8..évfolyam matematika - Hiteles és bevált mérőeszközök alkalmazása,
- tanulási nehézségek kiszűrése,
- mennyiségi ismeretek gyakorlati alkalmazásának fejlődése,
- logikus gondolkodás,
- ismeretek gyakorlati alkalmazása
- kompetencia mérés eredményeinek javulása
választott kulcskompetencia területi programcsomag 5. évfolyam szociális-, életviteli- és környezeti - tanulási technikák korai elsajátítása,
- közösségfejlesztés
-piacgazdasági ismeretek birtoklása
választott kulcskompetencia területi programcsomag 7. évfolyam IKT
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) 5. évfolyam -ismeretek koncentrációja tantárgyak között
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 5. évfolyam
digitális tartalmak, taneszközök használata 25 %) A fent említett évfolyamok Az érintett tantárgyak tanórái - digitális kompetencia fejlesztése
 
 
a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése
önálló intézményi innováció megvalósítása
jó gyakorlatok átvétele
Adaptáljuk a NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök alkalmazását.
 
Feladatunk tartalmazza a következő kötelező elemeket:
• Biztosítjuk a tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban úgy, hogy a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5%-a mértékéig megvalósuljon.
• Biztosítjuk az Ember a természetben műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását
• Megteremtjük a lehetőségét az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazásának (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, stb.)
• Elkészítjük a tanári, tanulói portfóliót
• Rendszeres team találkozókat tartunk, szakmai kerekasztal keretében
• Hospitálásokat szervezünk, a „Jó gyakorlat” átvétele céljából
• Önálló iskolai innovatív eljárásokat vezetünk be
• Rendszeresen alkalmazzuk a beépíthető digitális tartalmakat- digitális tananyagokat.
• A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkóztatáshoz.
• Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat lehetőség szerint kössük a tapasztalataikhoz.
• A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamérő feladatokat is adunk.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése.
 
 
Célok, indikátormutatók Implementáció
éve Fenntarthatóság
2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag + + + + + +
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag + + + + + +
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) 5 10 15 15 15 15
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása + + + + + +
digitális tartalmak, taneszközök használata 25 25 25 25 25 25
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása + + + + + +
új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, + + + + + +
önálló intézményi innováció megvalósítása + + + + + +
jó gyakorlatok átvétele + + + + + +
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása
 
IKT eszközhasználat tevékenységrendszere szövegértés matematikai logika választott kompetenciaterület
Információs és
Kommunikációs
Technológia
IKT alapú eszközök
IKT-val támogatott tanóra 25% 25% 25%
IKT-val támogatott mérés ,értékelés
 
 
Összességében: a kompetencia-alapú oktatással olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre
Át kell írni a továbbhaladás feltételeit és az ellenőrzés-értékelést, hiszen az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő és motiváló funkció.
 
A kompetencia-fejlesztés alapelvei
 
A kompetencia fogalma
 
A kompetencia az alkalmazásképes komplex képesség- és tudásstruktúra. Tehát a kompetenciát úgy tekintjük, mint olyan strukturált képesség és ismeret(tudás)halmazt, amely adekvát helyzetben mozgósítható, és birtokában, valamely tevékenység elvégezhető. (Tudni valamit csinálni, megvalósítani.) A definíció szempontjából a tevékenység tartalma közömbös.
A tanulónak minden esetben, tisztában kell lennie:
 
• a kapott feladat céljával;
• a sikeres teljesítés kritériumaival;
• a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel.
 
A tanulónak minden esetben:
 
• kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni;
• lehetőséget és támogatást kell adni ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza,
• hogy gondjainak megoldásához segítséget kérjen.
 
Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük:
 
• a személyes megnyilvánulást;
• a próbálkozást, kísérletezést;
• a kérdezést, segítségkérést;
• a tanulók közötti együttműködést.
 
Szokássá kell alakítani a tanulás során:
 
• a tervezést;
• a döntések indoklását;
• a vélemény indoklását;
• az önállóságot;
• a kérdésfeltevést.
 
Teret kell adni, és értékelni kell:
 
• az egyéni megoldásokra való törekvést;
• a kritikusságot és önkritikusságot;
• a mások segítését, a szolidaritást.
 
A kompetencia alapú oktatás megvalósítás alkalmai, területei, résztvevői:
 
• A kompetenciák fejlesztésének iskolai alkalmai:
 
Tanórai keretek:
 
• teljes tanórákat lefedve, a műveltségterület aktuális tananyagtartalmait feldolgozva;
• nem teljes tanórákat lefedve, az óra aktuális tartalmához igazodva, egy-egy részfeladatot megvalósítva.
 
Tanórán kívüli keretek:
 
• szakkörök;
• erdei iskola
• tábor
 
A feladatba bevonható segítők:
 
• család;
• a szociális szakma képviselői;
• gyógypedagógus, pszichológus;
• képzők;
• civilek.
 
A feladat tartalmának kidolgozásához köthető megközelítési módok
 
• Megközelítési módok:
• személyre fókuszáló;
• értékorientált.
 
• A folyamat során kiemelten kezelendő területek:
 
• Folyamatosság, rendszeresség.
• Személyesség, differenciálás. A kompetenciákat a pedagógus, illetve a munkába bekapcsolódó szakember a tanuló számára személyre szabottan fejleszti, figyelembe véve a tanuló életkorát, élethelyzetét, személyes képességeit, tudását, lehetőségeit, ambícióit.
• Esélyegyenlőség. A pedagógus arra törekszik, hogy a személyes gondoskodást minden tanuló szükségletei, és igényei szerint megkapja.
• Tapasztalatszerzés lehetősége. A pedagógus olyan pedagógiai, tanulási helyzeteket teremt, amelyben a tanuló kipróbálhatja önmagát, kellő próbálkozási (tévedési és korrekciós) lehetőséget kap. A pedagógus a tanuló tájékozódásához iskolai és iskolán kívüli alkalmakat teremt.
Együttműködés. Az együttműködés alapelve azt jelenti, hogy a tanulón kívül a pedagógus a munka során együttműködik a tanuló családjával, gondozójával, illetve azokkal a szakemberekkel, akik várhatóan támogatást tudnak nyújtani a munkához.
• A pedagógus szerepe: kutatásvezető, tanácsadó. A pedagógus ebben a szerepben támogatást nyújt a tanuló önálló, heurisztikus ismeretszerzéséhez, igény szerint tanácsokat, információkat nyújt döntési helyzetekben. Ha kell, vitatkozik, érvel. Érveiben kerüli a tekintélyérveket.
 
 
Munkaformák, tanulásszervezés, tanulási stratégiák, módszertani elemek
 
 
 
Munkaformák:
A kooperatív tanulási formák alkalmazásával fejlesztjük az együttműködő-készséget. Olyan alkalmakat, lehetőségeket biztosítunk, melyek során lehetőség nyílik a kritikai gondolkodás fejlesztésére, más gondolatok, vagy mások véleményének figyelembe vételére, elfogadására. Megtanítjuk tanulóinkat a konszenzus keresésére a kulturált vitakészség szabályai szerint. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét.
Tanulásszervezés: Adaptivitás
A HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ DIFFERENCIÁLÁS ESZKÖZEI ADAPTÍV OKTATÁSSZERVEZÉS
Ahogyan a különbségekhez viszonyul: Igyekszik azokat felderíteni és csökkenteni. Természetesnek veszi.
Célok: A minimumkövetelmények teljesítése. Minden tanuló teljesítményének növelése.
Célcsoport: Rosszul teljesítő gyermekek. Minden gyermek.
Mire koncentrál: Lemaradó gyermekek igényei. Minden gyermek szükséglete.
Attitűd a különbségekkel szemben: Negatív. Pozitív.
Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek:
• Tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat)
• Legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia)
• Legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia
• Az adaptív oktatáshoz szükséges elemek:
• Kapcsolat
• Kompetencia
• Autonómia
Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító, vagy a tanár, aki a mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy szervezi meg az osztály munkáját, hogy figyelembe veszi a tanulók alapszükségleteit, vagyis differenciál.
A tanulóknak is szüksége van arra, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. Az adaptív pedagógia szerint a tanulónak éreznie kell, hogy tartozik valahová. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja:
• Érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik
• Figyel rájuk
• Mindig van idő a beszélgetésre
• Érdeklődik a tanuló munkája, környezete, játéka iránt
• Megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket
• Szavai, cselekedetei azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést, és a diszkrimináció egyéb formáit
• Megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal, családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat.
Tanulási stratégiák:
• A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerei. A sokszínű tanulói tevékenység biztosításának lehetőségei a kompetencia alapú oktatás kiterjesztésével. Az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében meghatározásra kerülnek a helyi tantervben a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése.
• Tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kap gyakorlat, konzultáció, önálló tananyag-feldolgozás, feladatmegoldások, az önálló szakirodalmi elemzések, az E-learning használata.
 
• A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa számára közre teszi
• A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek:
 
Módszertani elemek:
• Óvoda-iskola átmenet
• Hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.
• Habilitációs és rehabilitációs tevékenység
• Az inkluzív nevelés
• Attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak
• Tanórai differenciálás (heterogén csoport.)
• Kooperatív tanulás
• Tevékenységközpontú pedagógiák eszközei
• Projektmunka (egyéni és csoportos)
• Prezentációs technikák
• Tanulói értékelési formák gazdagítása
• Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
 
A tanulásszervezés módszerei:
 
Alapmódszerek:
• tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
• munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat
• individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
 
Motiváló módszerek:
• páros munka
• csoportmunka
• játék
• szerepjáték (drámapedagógia)
• vita
• kutató-felfedező módszer
 
A tanulásszervezés alapelvei:
 
• differenciálás
• egyéni különbségek figyelembevétele
• tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.
• szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia
• divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.
• motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.
 
3. Az iskolában folyó nevelő- oktató, munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai eszközei
 
3.1../ Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei
/Beépítve valamennyi kompetencia - terület
Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt (a prioritásokat az iskola határozza meg!).
 
Pedagógiai alapelvünk, hogy:
• iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;
• alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;
• kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;
• pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;
• a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;
• a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;
• a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;
• az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;
• minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;
• iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;
• a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
• alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;
• minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;
• az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;
• minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;
• a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;
• hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;
• iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;
• az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;
• az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;
• a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;
• a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);
• megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;
• reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;
• a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;
• alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;
• a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;
• a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.
 
 
 
3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
 
A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. Minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg.
A nevelési módszerek két részre oszthatók:
a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
 
 
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
 
Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Követelés,
Gyakoroltatás
Segítségadás
Ellenőrzés
Ösztönzés A tanulói közösség tevékenységének megszervezése
Közös (közelebbi, vagy távolabbi) célok kitűzése,
elfogadtatása
Hagyományok kialakítása
Követelés
Ellenőrzés
Ösztönzés
 
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
Elbeszélés
Tények és jelenségek bemutatása.
A nevelő személyes példamutatása A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében
A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése
a közösségi életből
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Magyarázat, beszélgetés
A tanulók önálló elemző
Munkája Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról
Vita
4. Szakrendszerű-
nem szakrendszerű oktatás bevezetése 5-6- évfolyamon felzárkóztatás a kulcs-kompetenciák területén, leginkább szövegértés, számolási, tanulási, szociális kompetenciák területén Kooperatív technikák, differenciálás technikái,
Csoportalakítás. Fontos feladat, hogy a gyerekek belássák, hogy a szövegértési, számolási kompetenciák nem megfelelő szintje a későbbi tanulmányaikat nehezíti.
 
Sikerkritériumok, a kulcskompetenciák fejlesztése során, a megfelelő módszerek segítségével elérjük, hogy a nevelő és oktató munkánk akkor sikeresnek, ha iskolánk diákjai a 4 évfolyam végén:
• Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés, stb.)
• Iskolai feladataikat önállóan megoldják, alkalmazható tudás birtokába kerültek
• Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási kompetenciákat,
• Képesek az idejüket célszerűen beosztani.
• Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben.
• Az ismeret, képesség és attitűdök, egységes fejlesztése alapján megfelelő szövegértési, számolási, természettudományos, digitális kompetenciával rendelkeznek
• Saját képességeiknek megfelelően jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket.
 
Végzős diákjaink a nyolcadik évfolyam végén:
• Minden tárgyból megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek.
• Rendelkeznek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, attitűdökkel, azaz kompetenciákkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek.
• Életkoruknak megfelelő szociális, állampolgári kompetenciával rendelkezzenek.
• Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően, életpálya-életvitel kompetenciájuk (önismeret, önbemutatás, stratégiaalkotás, megvalósítás) életkoruknak megfelelő.
A nevelési módszerek közül mindig azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak:
• a tanulók életkori sajátosságaihoz,
• értelmi fejlettségükhöz,
• képességükhöz,
• a nevelő személyiségéhez,
• pedagógiai kulturáltságához,
• felkészültségéhez,
• vezetői stílusához,
• a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.
Előtérbe kerül a komplex személyiségfejlesztés, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák kialakítása, fejlesztése, megerősítése. Arra törekszünk, hogy tanulóink tudásukat minden élethelyzetben tudják alkalmazni.
Az alapelvek az iskola nevelő-oktató munkáját tartósan meghatározó, lényeges értékeket kifejező, a célok megfogalmazását segítő elemei a pedagógiai programnak.
Az iskola feladata a korábbi működés alapelveinek az átvizsgálása, ha szükséges, módosítása, kiegészítése a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez kapcsolódóan. Az iskolában gyakran komoly tudásbeli és motivációs különbséggel rendelkező tanulók egyre változatosabb módjait igénylik az ismeretszerzésnek. Felgyorsult világunkban meg kell tanítanunk őket a körülmények változásaihoz való alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésére. Iskolánk a kompetencia alapú oktatás változatos módszereinek alkalmazásával kíván az új kihívásokra válaszolni.
• A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten levő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia alapú oktatás során is fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, több funkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. Úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség és közösségfejlesztéshez hangsúlyozni kell csoportmunka és pármunka szervezeti formák alkalmazását.
• Amennyiben az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás” veszélyét, akkor jelentősen átalakul a tanulók értékelése, és inkább a tanulási folyamat értékelésére, és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly. A számonkérés nem ismeretközpontú, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodást és helytállást tekinti célnak.
 
Olyan gyermekközpontú iskola megteremtése a célunk, ahol a legfőbb érték:
• a korszerű tudással rendelkező, nyitott személyiségű, kreatív tanulók nevelése,
• a nyolcadik osztály és középiskola után továbbtanulási esélyeik növelése,
• akik testileg, lelkileg edzettek, s rendelkeznek a megfelelő önismerettel és az általános erkölcsi, közösségi normákkal,
• környezettudatos magatartás környezetünk megóvásáért, esztétikusabbá tételéért vállalt felelősség, szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak tisztelete, ápolása,
• segítségünkkel tanulóink megalapozott, biztos tudással - a későbbi életük során a legkülönbözőbb helyzetekben - önmagukat boldog, kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező, magabiztos személyiséggé tudják fejleszteni.
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.
A Nemzeti alaptanterv az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg:
• Énkép, önismeret
• Hon- és népismeret
• Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
• Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
• Gazdasági nevelés
• Környezettudatosságra nevelés
• A tanulás tanítása
• Testi és lelki egészség
• Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
 
4. Céljaink, feladataink, különös tekintettel a kulcskompetenciák fejlesztésére
 
Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát
• egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz,
• másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához.
Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.
 
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben.
 
 
Terület Kompetencia meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök
Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben. Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete.
A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismerete.
A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere).
Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete.
Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.)
A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése. Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kom-munikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is.
Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával.
Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig).
Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során.
Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele.
Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása. Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása.
Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása.
A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás.
A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra.
Az irodalom szeretetének elsajátítása.
A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása.
Matematikai kompetencia
 
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Terület Kompetencia meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök
Matematikai kompetencia A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia17 az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.
Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia18 a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően. A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában.
A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve.
A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése. A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például: a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása).
A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának fel-ismerése (különösen bizonyítás esetén) stb.
A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció.
Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához.
Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően.
A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése.
Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére.
Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására.
Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete.
Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére.
Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.
 
 
 
Szociális kompetencia
 
Szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a társadalomba való beilleszkedést (közösségi beilleszkedést), a harmonikus életvitelt.
A szociális kompetencia fejlesztésének fő területei: (A tanulók esetében a fejlesztendő és egyben az elérendő cél)
Kommunikatív képességek:
• érzelmi és verbális kommunikáció (a gyermek társas helyzetben nyilvánul meg),
• véleményalkotás,- nyilvánítás.
Együttélési képességek:
• értékek képviselete,
• empátia,
• csoportkezelő képesség (alkalmazkodás, elfogadás),
• kapcsolatkezelési és empatikus képesség,
• kötődési képesség,
• eszmények, ideálok befogadására való képesség,
• nevelő képesség (türelem, empátia),
• tolerancia,
• utódgondozó, gondoskodás képessége.
Együttműködési képességek:
• felelősségvállalás,
• segítségnyújtás,
• szabálykövetés,
• szabályalkotás.
Érdekérvényesítő képességek:
• versengési képesség (a siker és a kudarc elfogadásának képessége),
• vezetési képesség,
• alá- és fölérendeltség elfogadása,
• bizonytalanságtűrés.
 
Terület Kompetencia meghatározása Ismeret Készségek Attitűd
Szociális kompetencia A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén. A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete.
Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során.
Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében.
Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban. Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása).
Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása.
A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása).
A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől.
A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa
A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet.
Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére.
Kompromisszum-készség.
Tisztesség.
Öntudatosság.
 
 
A hatékony, önálló tanulás
 
Sok ember jön ki az iskolából, akik nem tudják használni, amit tanultak. A hatékony tanulásnak három akadálya van:
• Amiről tanul, arról nincs elképzelése, nem megfogható számára.
• Túl nagy lépésben történik haladás, vagy fontos részletek kimaradnak.
• A meg nem értett szó. Fontos a megértésen alapuló tanulás.
 
A hatékony tanulás első lépése a tanulási folyamat megismerése. Az ismeret először a rövid távú memóriába kerül. A rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába ismételgetéssel, többszöri átolvasással, a régebbi ismeretek közé illesztéssel építhetjük be. Az információk aktív feldolgozására van szükség, többszörös reprezentációra, azaz a tanultak különböző összefüggésrendszerbe való beágyazására. Ugyanannak az ismeretnek a tudományos szakmai és gyakorlati-hétköznapi kontextusban való megtanítása megteremtheti az alkalmazás lehetőségét. A tudás új helyzetekben csak akkor működik, ha megfelelően transzferálható, a régebbi és az új tudás közt kapcsolat jön létre.
A munkamemóriát a feladatok megoldásához használjuk. Ebben a memóriában tároljuk a konkrét matematikai feladatok megoldásához szükséges lépéseket (pl. fejszámolás során részeredmények), ami kitartó feladatmegoldással fejleszthető. Könnyebb megjegyezni, és később előhívni azt, amit nemcsak megértettünk, hanem utána rövid, lényegre törő formában tárolunk be az emlékezetünkbe.
A hatékony és tartós ismeretszerzés elengedhetetlen része az anyag minél alaposabb feldolgozása. A diáknak képesnek kell lenni felismerni az összefüggéseket, párhuzamokat találni, önálló következtetéseket levonni. A hatékony tanulás egyik alapvető titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. Azokat a szavakat kell megtalálni melyek a mondanivaló lényegét hordozzák. Ezek a kulcsszavak segítik az ismeretek összekapcsolását. A bevésés leghatékonyabb módja a rendszeres ismétlés. Az anyag ismerete nem elég, a megszerzett tudást használni is tudni kell. A mai iskola feladata már nem az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ezért fontos a kulcskompetenciák kialakítása: többek között az intellektuális kompetencia (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), személyi és szociális kompetencia (identitás, másokkal való kooperálás), kommunikációs kompetencia (kommunikációs módok, normák).
A kulcskompetenciák fejlesztésére irányul a projektmódszer, melynek előnye, hogy hatékony a problémamegoldó és kommunikációs készségek fejlesztésében. A tanulás és megismerés élményszerűbb, különböző élmények, ismeretek integrálására alkalmas.
Különösen fontos az együttműködő tanulás, ami a reális énkép, az önirányítás, a belső motiváció fejlesztésében, az igényszint, a felelősségtudat formálásában lehet hatékony. Ilyen lehet a párban történő tanulás, melynek lényege a gondolatcsere, ezáltal aktivitásnövelő hatása van. A tanulópárnál a jó tanuló segíti a gyengébbet. Ez gyakorló órán lehet segítő akció. A csoportmunka feltétele, hogy a tanulók tudjanak együttműködni, tudjanak kis csoportokban önállóan dolgozni, ötleteket megfogalmazni. A legértékesebb csoportképződés a „konfliktusos alkalmazkodó csoport”, ahol a vélemények ütköznek egymással, de végül a fejlettebb eredményét fogadják el. Hatékony, mert azonnal reagálnak. Nevelő hatású.
A frontális tanítástól a differenciálás különböző formáin át az individualizált tanításig mindegyik módszer eredményezhet hatékony tanulást. Ennek feltétele a tanulók sajátosságainak, illetve a különböző tanítási célokhoz vezető utak ismerete. Cél, hogy a tanórán a tanulók motiváltak legyenek, a munkavégzés során minél többet tevékenykedjenek.
A normaorientáltságot a kritériumorientáltság váltja fel az ellenőrzésben és értékelésben. Tanulás akadálya lehet, hogy a gyerekeket nem tanítják meg az iskola kezdetén tanulni. Nem megfelelő tankönyveket használnak. A feladatokat a tartalomhoz igazítva, a tartalomnak le kell fedni a tanulók képességét, a nehézségi foknak a tanulók képességéhez kell igazodnia. A gyereknek élveznie kell a tevékenységet. Ha a kihívás nagy, akkor a tanuló kételkedik önmagában, hogy nem tudja megoldani a feladatot, ideges, türelmetlen lesz. Ha viszont nem tudják kamatoztatni képességeiket, készségeiket, unatkozni kezd, ilyenkor füzetet, könyvet, padot firkál, zavarja az órát, rossz a magatartása.
Ha a cél, a tapasztalás és a megvalósulás egysége érvényesül, akkor lesz igazán hatékony a tanulás. A hatékony tanulás tanítása érdekében próbáljuk a gyerekeket megérteni, elfogadni, mint egy meghatározott fejlődési ütemmel rendelkező egyént, a gyűlölet és bizalmatlanság helyett megtanítani szeretni és bizakodni.
Ha szorongó vagy agresszív, beszűkült érdeklődési körű, emberi kapcsolatokra képtelen, önállótlan, önző, felelőtlen ember kerül ki az iskolából, akkor az iskola nem felel meg a funkciójának.
 
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő
Ismereteket kell a műveltségterületinek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.
• Tantárgybontás nélküli oktatás
• Műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik
 
Képesség- és személyiségfejlesztés
 
A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.
Új típusú tanári attitűd
 
Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.
 
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
 
Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák.
Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.
 
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
 
Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján adaptáljuk, és alkalmazzuk, amelyek lehetővé teszi a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.
Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.
 
A nevelő-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere
 
A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat.
A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői.
Minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg.
A nevelési módszerek két részre oszthatók:
 Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
 Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
 
 
6. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
 
A személyiségfejlesztés feladatai az oktatás során
 
Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, kulcskompetenciákra, valamit a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Pedagógiai feladatainkat az alábbiak szerint határoztuk meg:
• a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,
• az ezekre épülő differenciálás.
E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy alakuljon ki tanulóink gondolkodásában az egész életen át tartó tanulás igénye, a rugalmasság, az együttműködés, a bizonytalanság kezelésének képessége.
Egész életen át tartó tanulás, azaz legyenek képesek saját sorsuk és életpályájuk alakítására. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Oktató-nevelő munkánk során átfogó képet kell nyújtanunk a munka világáról. Fejleszteni kell a fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területekkel összefüggő cselekvési kompetenciákat. Lényegesnek tartjuk a tanulókat önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezet kialakítását. A különböző ismeretek elsajátíttatása során arra törekszünk, hogy a tanuló értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti képessége és igénye korának megfelelő fejlettséget érjen el. A tanítás - tanulás tevékenysége terén, melynek központjában a motiváló tényezők állnak, a sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és alkotóképes tudást eredményez. Az eredményes tanulás egyénre szabott módszereinek, technikáinak az elsajátítása, gyakoroltatása, a gondolkodási folyamat művelése a feladatunk. Szilárd alapokat kell teremtenünk, hogy nyitottá, fogékonnyá, kreatívvá váljanak tanulóink. Minden ez irányú tevékenységet a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság kell, hogy áthasson. Fontosnak tartjuk a tanár hitelességét, a demokratikus, az oktató-nevelő munkát irányító tanári magatartást a „hatalmat gyakorlóval” szemben. Az oktatási stratégiák közül a kooperatív tanulás megtanításának stratégiáját tartjuk az egyik legfontosabbnak, melynek folyamatos, következetes lépései szabályozzák a tanulási folyamat segítését.
 
 
 
Kiemelt fejlesztési területek
• Intelligens tudás
Fontos szerepet kap az élethosszig tartó tanulás. Az iskolában megszerzett tudást hétköznapi helyzetekben is kell tudniuk alkalmazni a diákoknak. Tudástranszfer szerepe lép előtérbe, amely a tudás egyik jellemzőjeként jelenik meg, és azt minősíti, hogy mennyire lehet átvinni a megszerzett tudást egy másik közegbe.
• Eszközjellegű tudás
Az eszközjellegű tudás fejlődését a készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, tudástartalmakkal párhuzamos fejlődés teszi lehetővé.
• Az alkalmazható tudás
Alkalmazható tudás lehetővé teszi, hogy a tanulók megértsék és alkalmazzák a megszerzett tudást. Az alkalmazható tudás a kiemelt tantárgyaktól a gyakorlatorientált tantárgyakon keresztül mindenhol jelen vannak.
• A helyes énkép kialakítása
Fontos szerepet kap az iskolában az önismeret fejlesztése. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemlélete formálódjon, pozitív önértékelése legyen, valamint környezetével is pozitív attitűdje legyen.
• Hon- és népismeret
A nemzettudat és a nemzeti önismert elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlődnek, szűkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakíthat ki, ami támogatja őt abban, hogy szociális kompetenciái bővüljenek.
• Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
Az iskola igyekszik a tanulókat képessé tenni arra, hogy észleljék mások érdeklődését, hogy felismerjék mások érdekeit. A felnövő nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket, ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldásra, a nemzetközi összefogásra.
• Környezettudatos magatartás kialakítása
Az iskola célja olyan állampolgárok nevelése, akiknek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését.
 
• Digitális kompetencia fejlesztése
Az iskola biztosítja az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését, ami által a tanuló információkhoz jut. Az intézmény olyan képességek, készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek hozzájárulnak az egyén szocializációjához.
• Tanulás technikákra való felkészítés
Kiemelt szerepe az iskolának, hogy az eredményes tanulás érdekében a tanuló ismerkedjen meg minél többféle tanulási stratégiával, és ezek közül legyen képes kiválasztani az adott szituációnak leginkább megfelelő módszert.
• Testi és lelki egészség:
Az iskola biztosítja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára.
• Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Nagy hangsúlyt helyez az iskola a pályaorientációra, melynek célja, hogy a tanuló ismerje fel egyéni adottságait, legyen tisztában képességeivel, rendelkezzen helyes önismerttel, ismerje a legfontosabb foglalkozási területeket, az ott szükséges követelményeket, lehetőségeket, legyen képes ezeket összehangolni, és tényekre alapozott döntést hozni.
 
 
6/a A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
 
A kompetencia alapú oktatás lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében
 
A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.
 
A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
• Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
• A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.
• Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
• Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
• Az iskolai tanítás-tanuláskülönböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
 
A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:
• differenciált tanulásszervezés
• kooperatív technikák
• projektmódszer
• tevékenységközpontú pedagógiák
 
Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:
• Individuális tanulás:
Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.
 
• Kooperatív tanulás:
A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Törekedünk arra is, hogy a leghatékonyabb, más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazzuk).
 
• Projekt módszer:
Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.
 
 
Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása
 
A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemléletet hangsúlyozzuk. Az egyéni képességfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálni kívánjuk a tanulók sikerességét.
Főbb irányok:
• A tanulás iránti motiváció fejlesztése,
• A megismerési vágy fenntartása
• Változatos, gazdag fejlesztő programok kínálata
• Olyan tanulásirányítási módokat garantálunk, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is.
• Komplex fejlesztést valósítunk meg, amelyben az oktatás és nevelés egységes feladatellátása.
• Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével.
 
6/b A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő
pedagógiai tevékenység
 
• Évről - évre egyre több problémával küszködő gyerekkel találkozunk, amely nagy terhet ró a pedagógusok vállára, sok esetben csak szakember segíthetne a probléma feltárásában és megoldásában. Számukra igen fontos a szociális, az életpálya, technikai, digitális kompetencia fejlesztése
• A Kt. 30.§ (8) bekezdés szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A zavar illetve rendellenesség felismeréséhez segítséget nyújt a fogalomtár, melyet a statisztikai lapok kitöltésének segítésére minden osztályfőnöknek átadunk.
• Az ép személyiség alapvető jellemzője, hogy reálisan méri fel saját képességeit és a környezet felé irányuló elvárásait. Az érzelmi, magatartási zavarok szempontjából alapvető, hogy mennyire reális az adott élethelyzetek minősítése, szubjektív értékelése. A magatartási nehézséggel küzdő gyerekekre jellemző, hogy kapcsolata szüleivel, szűkebb környezetével nem megfelelő.
Konkrét tüneti kategóriák:
• hiperaktivitás (a „folyton nyüzsgő gyerek”),
• figyelemzavar (a figyelem szórtsága, felületessége),
• érzelmi zavarok (agresszivitás, szorongás),
• súlyos, a gyermek életét markánsan korlátozó, a családot megterhelő és pedagógiai módszerekkel nem megoldható állapotok
• krónikus testi betegségek (cukorbeteg, asztmás stb.),
• többszörös zavarok (a fentiek együttesen való jelentkezése).
 
Mind a magatartási, viselkedésminták, mind a kognitív visszacsatolás jellege az egyén konfliktusmegoldó képességét, megküzdési, megbirkózási stratégiáit jellemzik. Ezek a konfliktusmegoldó, stratégiák a szocializáció során alakulnak. A nem adaptív konfliktusmegoldó stratégiák a testi tünetek, megbetegedések előidézésében, fenntartásában és kiújulásában igen jelentős szerepet játszanak.
 
Mindezek ismeretében a pedagógusnak:
• fel kell ismerni a problémát,
• empatikus képességét maximálisan érvényesítenie kell,
• meg kell, keresse az okokat a szülővel való beszélgetés segítségével, ha így nincs eredmény, szakember segítségét kell kérje (Nevelési Tanácsadó, Családgondozó, Fejlesztő pedagógus stb.).
• a tanítási órákon találja meg azokat a módszereket, melyek segítenek a nehézségek leküzdésében (vegye igénybe a szakirodalmat – önművelés),
• tanítania kell tanulási technikákat,
• ismerje meg a tanuló azon képességeit, melyre támaszkodva erősíteni lehet önértékelését,
• sok türelemmel és dicsérő szóval igyekezzen sikert elérni és eléretni,
• a szabadidős tevékenység során is kiemelten kell foglalkozni e tanulóinkkal (napközis foglalkozás, iskolai programok, kirándulások, stb.),
• szociális kompetencia fejlesztésével: képes legyen a közösség a képességek különbözőségének tolerálására, másság elfogadására,
• ismerjen meg konfliktus megoldó technikákat,
• segítse és irányítsa e tanulók pályaválasztását, pályaorientációját,
• tartson kapcsolatot a családsegítő központtal, a gyermekjóléti szolgálat dolgozóival, ha szükséges, vegye igénybe segítségüket,
• kérje a gyermekvédelmi felelős segítségét.
Arra kell törekednünk, hogy az oktatást – nevelést segítő szakszolgálatokkal karöltve tervet készítsünk a gyerekek körüli teendőket illetően.
 
 
 
7. Esélyegyenlőség biztosítása
 
A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.
Tevékenységformák:
• Differenciált tanulásszervezés
• Kooperatív technikák alkalmazása
• Projekt-módszer elterjesztése
• Tevékenységközpontú pedagógiák
• Individuális tanulás előtérbe helyezése.
• Az alapozó időszak elnyújtása.
• Fejlesztő értékelés bevezetése
 
Fejlesztő értékelés:
• Kompetenciaorientált, alapkészségek kis lépésekben való fejlesztése.
• Egyéni (mert gyermekismeretre épít, differenciált eljárásokat, módszereket alkalmaz a tantestület).
• Segíti a diákok egyéni cél- és feladatállítási stratégiáit.
• Segíti a siker és kudarc feldolgozását.
• Alakítja a tanulók ok felismerését.
• Törekszik a tanulók szorongásának kompenzálására.
• Pozitív gondolkodás, erősségek hangsúlyozása
 
 
 
A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei
 
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:
• kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;
• a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
• a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
• a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;
• adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;
• egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
• Ennek megfelelően az alábbi, a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésében alapvető szerepet játszó pedagógiai - és részben pszichológiai - szakterületeken szükséges a fejlesztés
 
Tanórai differenciálás heterogén csoportban
Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza.
 
Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják (többek között: Waldorf, Montessori, Freinet).
 
 
 
Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek
A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítélet mentesen ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket.
 
 
Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban
A tanulóértékelés a fejlesztő értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeit, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában.
 
Projektpedagógia
A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása - a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében.
 
Óvoda-iskola átmenet támogatása
A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni sajátosságokra alapozott, megfelelő ütemű, folyamatos, integrált közegben történő nevelésére, a 4-8 éves gyerekek megnyilvánulásainak értő fogadására és szakszerű kezelésére.
 
Tárgyi feltételek:
• Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény
• Számítógép, mint fejlesztőeszköz
• Videó, zenei anyagok
• Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)
 
 
 
Személyi feltételek, pedagógiai attitűdök:
• A pedagógus a tanulókkal szembeni beállítódása legyen igenlő, megfelelő nevelési stílussal
• Jó kapcsolat kialakítására kell törekedni a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait.
• Továbbképzéseken való észvétel a differenciált tanulásszervezéshez.
 
 
 
 
8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő
programok
 
Speciális segítő programjaink a következők:
• Fejlesztő foglalkozás magatartás- és tanulászavaros tanulóinknak (discalculia, disgraphia, figyelemzavar… stb.),
• Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás bevezetése 5.-6. évfolyamon. A kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében. A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés.
• alapozó és készségfejlesztő terápiák a fejlődésben elmaradt készséghiányos gyerekek idegrendszerének a fejlesztésére
Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó TÁMOP 3.1.4 projekt tevékenységrendszere.
 
9. Közösségfejlesztés feladatai
 
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A nevelésnek ez a területén jól fejleszthetők a kulcskompetenciák, különösen a szociális, kulturális, vállalkozói, állampolgári kompetenciák.
Iskolánkban a kompetenciafejlesztés fő területei a
• tanórák,
• tanórán kívüli foglalkozások,
• diák-önkormányzati munka,
• szabadidős tevékenységek.
 
Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:
• az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,
• véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
• a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),
• a másság elfogadásához,
• az együtt érző magatartás kialakulásához,
• a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
Ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal mindannyian példaként állnak a diákok előtt.
A közösséggé érés és az egyén személyiségfejlődése nem spontán folyamat, tudatos beavatkozásra és irányításra van szüksége ezek pozitív alakulásához.
a,/ A kisiskoláskorra a társas kapcsolatok dinamikussága és labilitása jellemző. Kevés a tartós kötödés, a külsődleges tényezők szerepe igen nagy (pl: egy utcában laknak, egymás mellett ülnek stb.). A felnőttek, a pedagógusok értékítélete számukra irányadó.
b./ A felső tagozatos tanulóknál erősödnek és stabilizálódnak a kapcsolatok. Tudatosabb társválasztást, népszerűséget, az azonos érdekek, a közös tevékenység és a személyiség erkölcsi tulajdonságai biztosítják.
10. A tanórán, tanórán kívüli megvalósítható közösségfejlesztési
feladatok
 
A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a következők jellemzik:
- közösségi érdek,
- közös cél,
- közös értékrend,
- tudat tartja össze.
 
Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb cél: ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórákon) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.
Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő, kitartó, állhatatos és türelmes munkára van szükség.
Ennek érdekében a következőkre kell törekednünk:
a tanulás támogatása (kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével),
a tanulók kezdeményezésének a segítése,
a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,
közösségi cselekvések kialakításának a segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),
folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,
különböző változatos munkaformákkal (homogén csapatmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, verseny, stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének az erősítése.
 
Tanórán kívüli, szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai.
 
A tanórán kívüli nevelési tevékenységünk igen sokrétű. E foglalkozások az iskola célkitűzéseinek megvalósítását kell, hogy szolgálják, szem előtt tartva azt a megállapítást, hogy „a nem, vagy nem megfelelően szervezett szabadidős tevékenységnek sokszor káros, személyiségtorzító hatásai vannak".
Szabadidős tevékenység funkciói:
• a személyiségfejlődés elősegítése,
• a pihenés, regenerálódás biztosítása,
• szórakozás, játék,
• művelődés szélesítése.
 
A szabadidős tevékenységek szervezésének főbb követelményei:
• vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait,
• önkéntesen választható legyen,
• fizikumot, szellemet átfogó tevékenység legyen,
• műveltséget gyarapítson,
• elégítse ki az egyéni érdeklődés, önművelés igényét,
• közösségformáló legyen.
 
Feladataink:
• neveljük tanulóinkat az önellenőrzésre, egymás segítésére és az ellenőrzésre;
• szabadidős tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsuk, hogy különböző foglalkozások (játék, sport, kézműves foglalkozás, vetélkedő, versenyek) megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás élményét;
• sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez;
• figyelem-összpontosító, kitartó tevékenykedés elsajátíttatása a különböző szabadidős foglalkozások keretén belül;
• a tanulmányi séták, a közös kirándulások, táborozások által szeressék meg a tanulóink a természetet, s tudatosuljon bennük a környezet iránti felelősség érzését.
 
 
 
Tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek színterei:
• Napközis foglalkozások Sokoldalú, széles látókörű oktatásban-nevelésben jártas pedagógust igényel, aki egyszerre tud családot helyettesítő „pótszülő”, szabadidő-szervező és szaktanár lenni. Összegezve a napközis foglalkozások szervezése a szabadidős tevékenységek összes funkciójának a maximális érvényesülésével kell, hogy történjen.
• Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.
• A gyermekek tehetségét kibontakoztató foglalkozások tantárgyakhoz kapcsolódnak.
• Sportfoglalkozások.
• A mindennapi testedzés színterei. Célja a mozgás és összetartozás,valamint a közös játék rendszere.
• Iskolán kívüli foglalkozások szervezése.
• A művelődést szolgálja a könyvtári foglalkozások, kirándulások, kerékpártúrák stb. Ezen programok kedveltek tanulóink körében, teljes létszámmal jelennek meg a lehetőségekhez mérten.
• Iskolai rendezvények.
• A DÖK által szervezett szabadidős programok rendezvények sorolhatók ide, illetve a különböző versenyek, valamint a művészeti oktatás keretén belül szervezett bemutatkozások, vizsgák.
 
 
 
 
 
12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-
oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
Az intézményünkben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.
Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges a számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében.
Az eszközfejlesztés eredményeként a hangsúlyt az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyezzük, annak érdekében, hogy még hatékonyabban támogassa az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.
A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.
• Az infrastruktúrafejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is.
 
• Várható eredmények: A tanári reális értékelés segíti a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás” veszélyét, akkor jelentősen átalakul a tanulók értékelése, és inkább a tanulási folyamat értékelésére, és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly. A számonkérés nem ismeretközpontú, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodást és helytállást tekinti célnak.
 
 
 
 
 
 
 
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda - A TÁMOP-3. 1. 4-08/2 „Kompetencia alapú oktatás – egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” projekt pedagógiai program mellékletének - pedagógiai programjának módosításának elfogadása és jóváhagyása
 
 
A TÁMOP-3. 1. 4-08/2 „Kompetencia alapú oktatás – egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” projekt pedagógiai program mellékletét az iskolai diákönkormányzat 2010. 2010 06.03. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
 
 
Kelt: Csaholc, 2010. 06.03.
 
Nagy Gáborné
 
 
Az iskolai diákönkormányzat vezetője
 
 
A TÁMOP-3. 1. 4-08/2 „Kompetencia alapú oktatás – egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” projekt pedagógiai program mellékletét a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2010. év június .. hó 10.napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolt
Kelt: Csaholc, 2010. június 10.
 
 
 
Tőkei Tiborné
Az iskola szülői munkaközösség vezetője
 
A TÁMOP-3. 1. 4-08/2 „Kompetencia alapú oktatás – egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” projekt pedagógiai program mellékletét a nevelőtestület 2010. év 06.hó 10. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta.
 
 
Kelt: Csaholc, 2010. 06. 22.
 
 
Iszák Tibor
igazgató
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Csaholc Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programját a Csaholc, Túrricse, Vámosoroszi, Penyige, Mánd Önkormányzat Képviselő-testületei 2010. év ……………………… napján tartott ülésén jóváhagyta.
Kelt:
 
 
Kádár Bálint Zsigmond Végh Endre Garda Endre Csaholc polgármestere Vámosoroszi polgármestere Túrricse polgármestere
 
 
 
Juhász Gyula Varga Lajos
Penyige polgármestere Mánd polgármestere
 
 
 


Keresés